Andriska Viktor
Andriska Viktor, névváltozata: Andriska Győző Antal (Budapest, 1887. december 10.[5] – Budapest, Terézváros, 1961. július 26.)[6] gyógyszerész, orvos, egyetemi tanár.
Andriska Viktor | |
Született | 1887. december 10.[1] Budapest |
Elhunyt | 1961. július 26. (73 évesen)[2][1] Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Házastársa | Nagy Győry Melánia (h. 1916–?) Makfalvi Margit Erzsébet (h. 1926–1961) |
Foglalkozása | |
Sírhelye | Farkasréti temető (49/7-1-16)[3][4] |
Életpályája
szerkesztésAndriska Antal (1852–1933) miniszteri osztálytanácsos és gálszécsi Ritoók Margit (1857–1935)[7][8] fiaként született. Fivére Andriska Ödön (1892–1966) gyógyszerész. A Budapesti II. kerületi Királyi Egyetemi Katolikus Főgimnáziumban érettségizett (1905). A Budapesti Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán 1909-ben gyógyszerészetből kitüntetéssel vizsgázott, majd egy pécsi gyógyszertárban működött kisegítőként. Gyógyszerészhallgatóként belépett a Galilei Körbe. 1910. április 16-án a Magyarországi Gyógyszerésztestület Aggteleki utca 9. szám alatti épületében megnyílt a Gyógyszerészi Múzeum, melyet a Gyógyszerészhallgatók Segélyző és Önképző Egyletének elnökeként Andriska nyitott meg.[9][10]
1910 júniusában A különböző készítési módokon elkészített teaital kémiai vizsgálata című értekezése nyomán gyógyszerész doktorrá avatták.[11] Az 1910/1911. tanévben az egyetem Jog- és Államtudományi Karának előadásait látogatta. Ezt követően a Budapesti Tudományegyetem Közegészségtani Intézetének gyakornoka, 1913-től tanársegéd lett Liebermann Leó professzor mellett.[12] 1914 októberében Erzsébetfalván saját gyógyszertárat nyitott Victoria néven. Az első világháború idején az I. sz. honvédkórház koleralaboratóriumában teljesített szolgálatot, ahol Fenyvessy Bélával – a későbbi professzorral – különböző oltóanyagokat (főleg tífusz és kolera ellen) termeltek a katonaság, illetve a megbetegedettek számára. 1916 júniusában a Budapesti Királyi Törvényszék mint volt egyetemi tanársegédet a Budapesti Királyi Törvényszék és az ahhoz tartozó járásbíróságok területére állandó vegyész-szakértővé nevezte ki.[13] A Tanácsköztársaság idején a Munkaügyi és Népjóléti Népbiztosságon a patikák központi felügyelője volt. Ezt követően (1919) visszatért a Közegészségtani Intézethez, ahol ismét tanársegéd, majd az 1925/1926. tanévtől adjunktus volt.
1921 decemberében a Pozsonyból Budapestre költözött Erzsébet Tudományegyetemen orvosdoktorrá avatták.[14] Ugyanebben az évben állami ösztöndíjjal Németországba utazott, ahol a berlini és breslaui egyetemeken egészítette ki addigi bakteriológiai tanulmányait. 1924. március 30-án az Okleveles Gyógyszerészek Országos Egyesülete alelnökké választotta.[15] A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Az egészségtani vizsgáló módszerek című tárgykörből 1923-ban egyetemi magántanárrá habilitálta.[16] 1925. szeptember 1-jén kapott egyetemi adjunktusi kinevezést, s ettől kezdve 21 éven át megbízott előadója volt a „közegészségtannak”. 1926. októbertől 1928-ig és az 1930/1931. tanévben megbízták a Közegészségtani Intézet ideiglenes vezetésével.[17] 1930-ban Budapesten tisztiorvosi kinevezést kapott, illetve a népjóléti és munkaügyi miniszter kinevezte az Országos Közegészségügyi Tanács rendkívüli tagjává hat évi időtartamra.[18][19] 1930. évi közgyűlésén az Okleveles Gyógyszerészek Országos Egyesülete újból megválasztotta alelnökéül.[20]
1932 augusztusában az orvos- és gyógyszerészképzés, valamint a szakirodalom művelése terén szerzett érdemei elismeréséül az egyetemi rendkívüli tanári címet adományozták számára.[21] 1936 végén Lévolt István, volt maklári gyógyszertártulajdonos átvette a pestszenterzsébeti Victoria Gyógyszertárat, melyet 1930 és 1936 között bátyja, Andriska Ödön vezetett.[22] Egyetemi oktatói tevékenységét az 1940-es évek közepéig gyakorolta. 1955 és 1957 között az SZTK vényellenőrző csoportjában működött, majd üzemorvosi munkakörben tevékenykedett.
A Gyógyszerészek Lapja szerkesztőbizottságának tagja, főszerkesztője (1925–1926).
Otthonában, a VI. kerületi Rózsa Ferenc utca 64. szám alatt halt meg. Halálát agyvérzés, agyi ütőérelmeszesedés okozta.[6]
A Farkasréti temetőben nyugszik.
Családja
szerkesztésElső felesége Nagy Győry Melánia volt, akivel 1916. április 29-én Erzsébetfalván kötött házasságot.[23] Elváltak. Második felesége Makfalvi Margit Erzsébet (1899–1977) iskolaorvos, egyetemi tanársegéd volt.[24] Fiai ifj. Andriska Viktor (1929–2000) vegyészmérnök (felesége Takács Teréz) és Andriska György (1932–1934).[25]
Főbb művei
szerkesztés- Ein neues Verfahren zur Bestimmung desFeinheitsgrades der Weizenmehle, Unters, der Nahrung und Genussmittel (1911)
- Egyptomi cigaretták vizsgálata ópiumra. (Magyar Orvosi Archivum, 1913)
- Mit várhatunk a chemiától? (Gyógyszerészek Lapja, 1919, 22.)
- A levegő salétromossav- és salétromsavtartalmának meghatározása. (Magyar Chemiai Folyóirat, 1920)
- Bestimmung des Kohlenoxydgehaltes der Luft (1923)
- Egyéni egészségtan gyógyszerész-gyakornokoknak. Budapest, 1948
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b PIM-névtér-azonosító. (Hozzáférés: 2022. december 26.)
- ↑ FamilySearch Historical Records. (Hozzáférés: 2022. december 26.)
- ↑ https://www.epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ Születési bejegyzése a felsővízivárosi római katolikus keresztelési akv. 404/1887. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2024. december 11.)
- ↑ a b Halotti bejegyzése a Budapest VI. kerületi állami halotti akv. 601/1961. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2024. december 10.)
- ↑ Andriska Antalné halotti bejegyzése a pestszenterzsébeti polgári halotti akv. 97/1935. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2024. december 10.)
- ↑ Andriska Antalné gyászjelentése. (Hozzáférés: 2024. december 11.)
- ↑ (1910. április 16.) „Gyógyszerészek múzeuma”. Budapesti Hírlap 30 (90). (Hozzáférés: 2024. december 11.)
- ↑ (1910. május 1.) „A Gyógyszerészi Múzeum megnyítása”. A Gyógyszerész 12 (5). (Hozzáférés: 2024. december 11.)
- ↑ „Új gyógyszerész doktor”, Pécsi Napló, 1910. június 12. (Hozzáférés: 2024. december 11.)
- ↑ (1913. március 15.) „Az orvosi kar új alkalmazottjai”. Egyetemi Lapok 26 (5). (Hozzáférés: 2024. december 11.)
- ↑ (1916. június 10.) „Kinevezés”. Vegyészeti Lapok 11 (11), 102. o. (Hozzáférés: 2024. december 11.)
- ↑ Gyógyszerészi Közlöny, 1922. január 8. (38. évfolyam, 2. szám)
- ↑ Gyógyszerészek Lapja, 1924. május 15. (19. évfolyam, 6. szám)
- ↑ (1924. május 11.) „Dr. Andriska Viktor egyetemi magántanárrá lett”. Gyógyszerészi Hetilap 63 (18). (Hozzáférés: 2024. december 11.)
- ↑ Gyógyszerészek Lapja, 1926. november 15. (21. évfolyam, 20. szám)
- ↑ (1930. április 15.) „Gyógyszerész tisztiorvos”. Gyógyszerészek Lapja 25 (8). (Hozzáférés: 2024. december 11.)
- ↑ Gyógyszerészek Lapja, 1930. március 1. (25. évfolyam, 5. szám)
- ↑ Gyógyszerészek Lapja, 1930. július 1. (25. évfolyam, 13. szám)
- ↑ Hivatalos Közlöny, 1932. szeptember 1. (40. évfolyam, 17. szám)
- ↑ Gyógyszerészi Közlöny, 1936. november 14. (52. évfolyam, 46. szám)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése Nagy Győry Melániával az erzsébetfalvai polgári házassági akv. 102/1916. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2024. december 10.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése Makfalvi Margittal a Budapest VIII. kerületi polgári házassági akv. 1153/1926. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2024. december 10.)
- ↑ Szmodits László. Neves magyar gyógyszerészek kegyeleti adattára. Dictum Kiadó, 21–22. o. (2003). ISBN 963 210 242 8. Hozzáférés ideje: 2024. december 11.
Források
szerkesztés- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- Hegedüs Lajos (1988. február 1.). „Egy humanista centenáriumára”. Egészségügyi Dolgozó 32 (2), 7. o. (Hozzáférés: 2024. december 11.)
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
- Magyar orvoséletrajzi lexikon. Összeáll. Kapronczay Károly–Közrem. Tóth Magda. Budapest: Mundus Magyar Egyetemi Kiadó. 2004. ISBN 963-950-132-8
- Zboray Bertalan. „Andriska Viktor”. Gyógyszerészet. (Hozzáférés: 2024. december 11.)
További információk
szerkesztés- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Révai nagy lexikona I. kötet (A–Arany). Budapest: Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. 1911.
- Révai új lexikona I. (A–Baj). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1996. ISBN 963-901-595-4
- Új magyar életrajzi lexikon I. (A–Cs). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8