Bárdos Pál

	Bárdos Pál
	Az első évtized című könyvében; (Csigó László felvétele)
Született	Weisz Pál; 1936. március 30.; Makó
Elhunyt	2017. június 26. (81 évesen); Budapest
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Fenákel Judit
Gyermekei	Bárdos András
Foglalkozása	író; dramaturg; egyetemi oktató;
Iskolái	Szegedi Tudományegyetem (–1959)
Sírhelye	Kozma utcai izraelita temető
	IMDb; PORT.hu;
	A Wikimédia Commons tartalmaz Bárdos Pál témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Bárdos Pál (Makó, 1936. március 30. – Budapest, 2017. június 26.) magyar író, egyetemi adjunktus (1959–1972), a Magyar Rádió főmunkatársa, a Rádiószínház dramaturgja (1972–1996). Fia Bárdos András újságíró, televíziós műsorvezető. Felesége, Fenákel Judit írónő.^[3]

Életpályája

Nevelőapja Bárdos Miklós, anyja Földes Erzsébet volt.^[4] 1958-ban kötött házasságot Fenákel Judit író, újságíróval. Két fiuk született: Bárdos László (1960) és Bárdos András (1964). 1959-ben végzett a József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar–történelem szakán. 1959–1960-ban a szegedi Ságvári Gyakorló Gimnázium tanára volt. 1960–1972 között adjunktus volt az egyetem irodalomtörténeti tanszékén. 1972-ig Szegeden élt, tanársegéd volt. 1972–1996 között a Magyar Rádió főmunkatársa, a Rádiószínház dramaturgja volt. 1983-tól a Játékszínben is végzett dramaturgiai munkát. 1996-ban nyugdíjba vonult.

2017. július 2-án kísérték utolsó útjára a budapesti Kozma utcai izraelita temetőben.^[5]

Főbb művei

Regények és elbeszélések

Nyolc lány meg a Sárkány ; elbeszélések, 1959, Szeged Tiszatáj
Zűrzavar (regény), 1962, Budapest, Magvető
Estétől reggelig ; Regény, 1966, Budapest, Szépirodalmi
Különös ismertetőjele a félelem ; Regény, 1967, Budapest, Szépirodalmi
Négyszáz forint ; Elbeszélések, 1971, Budapest, Szépirodalmi
Az elintézetlen ügy ; Regény, 1971, Budapest, Szépirodalmi
Az első évtized ; Regény, 1975, Budapest, Szépirodalmi
A kancsal és a démonok ; Regény, 1979, Budapest, Szépirodalmi
A második évtized; Regény, 1981, Budapest, Szépirodalmi
Tükör előtt ; Elbeszélések, 1984, Budapest, Szépirodalmi
Sose lesz vége ennek a napnak ; Regény, 1985, Budapest, Magvető
Az első évtized ; Regény. 2. kiadás, 1985, Budapest, Szépirodalmi
Stan és Pan ; Regény, 1988, Budapest, Magvető
Leszámolás ; Regény, 1995, Budapest, Cserépfalvi
Mózes, az egyiptomi; Regény, 2000, Budapest, Türelem Háza bt.
Stan és Pan ; Regény 2. kiadás, 2001, Budapest polgART
Emlékkönyv; Regényszerű elbeszélésfüzér, 2004, Budapest, Aura Kiadó
Dögcédulák; Regényszerű elbeszélésfüzér, 2006, Budapest, Aura Kiadó
Mindenféle tünemények, 2006, Budapest, Babel Kiadó
Keresztül-kasul az életen, 2008, Budapest, Novella kiadó
Pótkötet a Keresztül-kasul az életen című kötethez; Novella, Budapest, 2009
Frau Földes von Makó, 2012, Budapest, Syllabux Könyvkiadó
A gyomorbajos nyomozó esete 2012, Syllabux kiadó
Frau Földes von Makó 2,3,4 , 2013, Syllabux Kiadó
Pagoda, 2014, Syllabux Kiadó
A gyomorbajos nyomozó esete a szerelemmel 2016 Syllabux kiadó
Stan és Pan. Vadászat Mengelére; 3. kiad.; XXI. Század, Budapest, 2016

Drámák

Úriszék; Színmű 3 felvonásban; Szegedi Nemzeti Színház
Úriszék ; 3 részes rádióváltozat; Magyar Rádió
Az ajtó ; Operaszövegkönyv; Semperoper Drezda

Televízió

Négyszáz forint; Film; Magyar Televízió
Az ajtó ; Tv játék; Magyar Televízió

Hangjátékok

Volt itt egy asztalos; Magyar Rádió
Doktor Fux találmánya; Magyar Rádió
A költő és a király; Magyar Rádió
A bon; Magyar Rádió
Kísértetház; Magyar Rádió
A rémbakter; Magyar Rádió, MDR
Ki az az Emilia?; Magyar Rádió
A goromba tábornok esete; Magyar Rádió
A közös öltöző foglyai; Magyar Rádió

Dokumentumdrámák

Rákóczi induló; Magyar Rádió,
Szép Ernő voltam; Magyar Rádió

Antológiák

Szegedi Fiatalok
Visszhang
Körkép
Szülőföldem Magyarország
Szegedtől Szegedig
Szerelmes novellák
Makói Holokauszt Emlékkönyv
Magyar Királyok
Magyar Honvédsorsok
Itt nincsenek pillangók?

Folyóiratok és újságközlések

Jegyzetek

↑ Elhunyt Bárdos Pál író
↑ PIM-névtér-azonosító. (Hozzáférés: 2020. július 7.)
↑ MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283
↑ "csak édesanyja újból való férjhezmenetele után lett Bárdos, mivel nevelőapja örökbe fogadta testvérével együtt." Seres József: Bárdos Pál: A második évtized (1982) Kortárs, 26. évfolyam, 10. szám Online elérés
↑ https://www.szombat.org/kultura-muveszetek/elhunyt-bardos-pal-iro

Források

Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283

Irodalomportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[2155b4475d3a809c0142f544da32f7e42dfe0120-1] Elhunyt Bárdos Pál író

[f4dcb3ec293e75c265d52adbf43d3bc094d18be4-2] PIM-névtér-azonosító. (Hozzáférés: 2020. július 7.)

[3] MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283

[4] "csak édesanyja újból való férjhezmenetele után lett Bárdos, mivel nevelőapja örökbe fogadta testvérével együtt." Seres József: Bárdos Pál: A második évtized (1982) Kortárs, 26. évfolyam, 10. szám Online elérés

[5] ttps://www.szombat.org/kultura-muveszetek/elhunyt-bardos-pal-iro

[3]

[1]

[2]

[4]

[5]

Bárdos Pál

Az első évtized című könyvében (Csigó László felvétele)
Született	Weisz Pál 1936. március 30. Makó
Elhunyt	2017. június 26. (81 évesen)^[1] Budapest^[2]
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Fenákel Judit
Gyermekei	Bárdos András
Foglalkozása	író dramaturg egyetemi oktató
Iskolái	Szegedi Tudományegyetem (–1959)
Sírhelye	Kozma utcai izraelita temető

IMDb PORT.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Bárdos Pál témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség