Benke Mihály

(1757–1817) főiskolai tanár
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2021. február 13.

Benke Mihály (Kézdioroszfalu, 1757 körül – 1817) főiskolai tanár.

Benke Mihály
Született1750-es évek
Kézdioroszfalu
Elhunyt1817
Nagyenyed[1]
Foglalkozásatanár

Tanulmányait Kézdivásárhelyen kezdte Nagyenyeden folytatta, ahonnan külföldi egyetemekre, Jenába és Göttingenbe ment.

Hazatérése után Teleki Lajos grófnak (Teleki Mihály fiának) lett a nevelője, később, 1791-től három évtizeden át, a nagyenyedi főiskolában a bölcselet tanára volt; latin nyelven tanított. Tanári pályája első évében Herepei Ádámmal és 35 diákkal együtt megalapították a Nagyenyedi Magyar Társaságot a magyar nyelv és irodalom ápolására. Kazinczy Ferencet erdélyi útja alkalmával ő üdvözölte a tanári kar nevében. A tanári kar nevében ő írta alá azt a folyamodványt, amelyet a főkonzisztóriumhoz intéztek Kőrösi Csoma Sándor katonai felmentéséért.[2]

Egyike volt azoknak az önkéntes könyvterjesztőknek, akik előfizetéseket gyűjtöttek a megjelenés alatt álló munkákra, így például részt vett az úgynevezett Debreceni Magyar grammatika (Bécs 1795, Alberti), Beregszászi Pálnak a magyar nyelv eredetéről írott műve (Lipcse 1797) valamint a Magyar Hírmondó és az általa kiadott magyarországi vármegyék térképeinek erdélyi terjesztésében.[3]

  • Erkölcsi tudomány. Nagyenyed, 1798. Magyar. A szerző előadásai után leírta Gidófalvi Csiszér Lajos, 1799. Kézirat a zágoni református eklézsia könyvtárában.[4]
  • A háladatos fiúnak, hív férjnek és jó atyának rövid rajzolatja. Kolozsvár, 1810. (Halotti beszéd egykori tanítványa gr. Teleki Lajos felett.)

Hivatkozások

szerkesztés
  1. Petőfi Irodalmi Múzeum
  2. Csoma Archívum. Archiválva 2016. március 5-i dátummal a Wayback Machine-ben A Kőrösi Csoma Társaság és a Tibet Társaság jubileumi kiadványa.
  3. Pavercsik Ilona: Az erdélyi könyvkereskedelem magyarországi kapcsolatairól a felvilágosodás idején. Erdélyi Múzeum, LXIX. évf. 3–4. sz. (2007)
  4. S. Sárdi Margit: A zágoni református eklézsia könyvtára. Magyar Könyvszemle, CXVIII. évf. 2. sz. (2002) 165–174. o.