Cikkjelölt:Loránd Ferenc
 |
Ez egy olyan cikkjelölt, ami kevés vagy ellenőrizetlen információt tartalmaz, ezért vagy más minőségvédelmi okból nem a cikkek között van, de a témája miatt feljavításra érdemes lehet. A vitalapon le van írva, hogy miben segíthetsz konkrétan ebben az esetben, a Wikipédia:Feljavításra váró cikkjelöltek lapon pedig az, hogy általában miben. |
|
|
Ezt a cikkjelöltet feljavítás hiányában hamarosan törölhetik, a törlés tervezett dátuma: 2025. március 23., 00:00 (CET). Ha meg szeretnéd tartani, építsd tovább. A feljavítás után szólj a járőröknek, hogy már cikké tehető. Bővebben a cikkjelöltekről ide kattintva olvashatsz. |
 |
Ennek a szócikknek a megírásához egyetlen vagy kevés forrást használtak fel, ezért a szócikk tartalma egyoldalú is lehet. |
| Loránd Ferenc | |
Loránd Ferenc (1930. augusztus 12 - 2015. július 5.) pedagógus, pedagógiai kutató[1]
Élete
szerkesztésA fiatal egyetemistát az ifjúsági mozgalom ragadta magához a háború után. Az Ifjúsági Könyvkiadónál, majd az Úttörővezetőnél volt szerkesztő.
A szakma a hatvanas évek közepén figyelt fel rá, amikor az erzsébetvárosi Kertész utcában fontos innovációt kezdeményezett, a Dolgozók Általános Iskolája ifjúsági tagozatából próbált Makarenko tanításai nyomán fejlesztı közösséget, önkormányzatot szervezni. (Mihályffy Sándor, a Balázs Béla Stúdió tagjaként Kertész utcaiak címen fontos dokumentumfilmet forgatott e munkáról.) Az iskola története könyvben is ismertté vált.
Ezt követően a „szocialista nevelőiskola" elméleti kidolgozásán fáradozott különböző tudományszervezői posztokon. Közben a Róbert Károly körúti Nevelőotthonban a társadalmi viszonyok változása következtében már nem sikerült vezetésével az adaptáció.
Az OPI-ba, majd az Országos Közoktatási Intézetbe kerül. A nyugat-német szociáldemokrácia programját, a Gesamtschule-t megismerve, a magyar „komprehenzív iskola" megteremtésére vállalkozott, konkrét iskolafejlesztések támogatásával, tanterv-kidolgozással, tankönyvcsomag készítésével. Az Az iskolai esélyegyenlőségért egyesület megalapítása fűződik nevéhez.
A rendszerváltás idején alapító tagja és társelnöke a Gyermekérdekek Magyarországi Fórumának. 1992-1998-közt részt vett a Miskolci Egyetem bölcsészkarának és neveléstudományi tanszékének megalapításában.
A 90-es években az OKNT elnökének választja, e tisztségről 2011-ben az új ún. Köznevelési törvény elfogadása elleni tiltakozásként mondott le.
Fő művei
szerkesztés- Kertész utcaiak : Iskolám története (Budapest, Magvető, 1976),
- A törvény a tiszta beszéd (Budapest : Kozmosz, 1980),
- Értékek és generációk (Budapest, OKKER, 2002),
- A komprehenzív iskoláról. Írások, előadások. (Budapest: Educatio, 2010.)
Megjelent műveinek teljes bibliográfiája is. Loránd Ferenc: Szakirodalmi munkássága MPT 2018.Szerkesztette Hortobágyi Katalin[2]
Források
szerkesztés- Trencsényi László: A magyar sziszifusz. In. Portrék és útirajzok. Fapadoskönyv Kiadó 2012.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ https://pedagogiai-tarsasag.hu/wp-content/uploads/Eml%C3%A9kezet/Lor%C3%A1nd-Ferenc.pdf. (Hozzáférés: 2024. december 22.)
- ↑ Hortobágyi Katalin (2018, szerk.), Loránd Ferenc szakirodalmi munkássága. Budapest, Magyar Pedagógiai Társaság