Csupaszarcú hokkó

Csupaszarcú hokkó
	Hím
	Tojó
	Természetvédelmi státusz
	Sebezhető;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Osztály:	Madarak (Aves);
Rend:	Tyúkalakúak (Galliformes);
Család:	Hokkófélék (Cracidae);
Alcsalád:	Hokkóformák (Cracinae);
Nem:	Crax;
Faj:	C. asciolata;
Tudományos név
	Crax fasciolata; Spix, 1825
Szinonimák
	;
Elterjedés
	Elterjedési területe
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Csupaszarcú hokkó témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Csupaszarcú hokkó témájú médiaállományokat és Csupaszarcú hokkó témájú kategóriát.

A csupaszarcú hokkó (Crax fasciolata) a madarak osztályának tyúkalakúak (Galliformes) rendjébe és a hokkófélék (Cracidae) családjába tartozó faj. Élőhelye Brazília déli részén, Paraguayban, Bolívia keleti részében és Argentína északkeleti részén, a cerradón és a Pantanalban található. Természetes élettere a trópusi és szubtrópusi lombhullató erdők, illetve a trópusi és szubtrópusi nedves erdők.

Alfajok, változatok

A fajnak két jelenleg ismert alfaja van. Egy harmadik, súlyosan veszélyeztetett faj, a Crax pinima korábban a csupaszarcú hokkó alfajaként volt számontartva.

C. f. fasciolata (Spix, 1825) - brazil síkságok, Paraguay Északkelet-Argentína, 3 változattal:
- Crax fasciolata fasciolata v. fasciolata (törzsváltozat)
- Crax fasciolata fasciolata v. sclateri
- Crax fasciolata fasciolata v. xavieri
C. f. grayi (Ogilvie-Grant, 1893) - Kelet-Bolívia

Megjelenése

Nagytestű madár, hossza elérheti a 82–92 centimétert. Jellemző rá a nemi kétalakúság:

A kakas tollazata olívazölden fénylő fekete, a lábán tollazata fehér és fekete. Csupasz arcán a bőr sárgás színű, apró fekete csőre van, fejét apró fekete taréj díszíti.
A tojó feje, nyaka és felső tollazata fényesen fekete, hátán és farkán fehér foltokkal. Alsó tollazata okkersárga. Csupasz arca fekete, taréja fehér-fekete.^[1]

Hím feje
Pantanal, Brazília
Tojó feje
Pantanal, Brazília

Életmódja

A nedves, szubtrópusi félig lombhullató erdőkben, illetve azok peremén él. Többnyire gyümölcsökkel, magokkal és apró gerinctelenekkel táplálkozik.

Szaporodása

Nyáron, elterjedési területének déli részén párzik. Fészkét gallyakból fákra, körülbelül 4 méter magasra építi.^[2] A tojó 2 tojást rak, majd 30 napig költ.

Természetvédelmi helyzete

Életterében gyakori, de a vadászat és a környezetszennyezés miatt egyedszáma csökkenhet. Ezért a Természetvédelmi Világszövetség sebezhető fajként határozta meg.^[2]

Jegyzetek

↑ Blake, Emmet Reid. Manual of Neotropical Birds. University of Chicago Press, 433. o. (1977. július 1.). ISBN 978-0-226-05641-8 (angolul)
↑ ^a ^b Crax fasciolata. IUCN Vörös lista. (Hozzáférés: 2018. június 20.) (angolul)

Források

Csupaszarcú hokkó az Avibase adatbázisában (angolul)

További információk

Videók a csupaszarcú hokkóról^{[halott link]} az Internet Bird Collection-ban
Csupaszarcú hokkó bélyegeken
Csupaszarcú hokkó fotókon
Magyarországon jelenleg csak a Balatoni Madárkertben találhatók meg http://madarkert.hu/tenyeszet.html
A csupaszarcú hokkó hangja (Crax fasciolata)

Kapcsolódó szócikkek

Hokkóformák

Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[Blake1977-1] Blake, Emmet Reid. Manual of Neotropical Birds. University of Chicago Press, 433. o. (1977. július 1.). ISBN 978-0-226-05641-8 (angolul)

[iucn-2] Crax fasciolata. IUCN Vörös lista. (Hozzáférés: 2018. június 20.) (angolul)

[1]

[2]