Dénes Géza

Dénes Géza (Orosháza, 1925. október 28. – Budapest, 2009. október 31.) magyar biokémikus, enzimológus, molekuláris biológus, a biológiai tudományok doktora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Főbb kutatásai az anyagcsere-szabályozás molekuláris és sejtszintű biokémiai folyamatainak megértésére irányultak, jelentős eredményeket ért el az enzimszintézis szabályozómechanizmusának feltárásában.

Dénes Géza
Életrajzi adatok
Született	1925. október 28. Orosháza
Elhunyt	2009. október 31. (84 évesen) Budapest
Ismeretes mint	molekuláris biológus biokémikus
Iskolái
Felsőoktatási intézmény	Budapesti Orvostudományi Egyetem (1954)
Pályafutása
Szakterület	biokémia
Kutatási terület	enzimkémia, molekuláris biológia
Tudományos fokozat	orvostudományok kandidátusa (1961), biológiai tudományok doktora (1970)
Munkahelyek
Semmelweis Orvostudományi Egyetem, Budapest	gyakornok (1950–54), tanársegéd (1954–57), adjunktus (1957–64), docens (1964–70)
MTA SZBK Biokémiai Intézet, Budapest	tudományos főmunkatárs, osztályvezető (1970–79)
Akadémiai tagság	levelező tag (1973), rendes tag (1985)

Életútja

Középiskoláit az aszódi Petőfi Sándor Gimnáziumban végezte el. 1945-ben beiratkozott a Szegedi Tudományegyetem orvosi karára, ezzel párhuzamosan 1949-ig az egyetemi mikrobiológiai intézet gyakornoka volt. Szegedi tanulmányait nem fejezte be, amikor 1949-ben a fővárosba ment, hogy Straub F. Brunó meghívására a Budapesti Orvostudományi Egyetemen (BOTE) akkor alakult Orvosi Vegytani Intézetben gyakornokoskodjon. Ezzel párhuzamosan a BOTE-n folytatta Szegeden megkezdett orvosi tanulmányait, s végül 1954-ben szerezte meg általános orvosi oklevelét. Ettől az évtől már tanársegédként végezte a kutató- és oktatómunkát, 1957-től adjunktusi, 1964-től 1970-ig docensi címmel dolgozott a budapesti orvosegyetem – 1969 utáni nevén Semmelweis Orvostudományi Egyetem – Orvosi Vegytani Intézetében. Időközben 1961–1962-ben a Harvard Egyetem, 1969–1970-ben a Montanai Állami Egyetem (MSU) vendégprofesszora volt. 1970-ben orvosegyetemi katedrájától megvált, s átkerült az MTA Szegedi Biológiai Központ, közreműködésével létrejött budapesti Biokémiai Intézetébe, ahol a farmako-biokémiai és mikrobiológiai fiziológiai osztály vezetését bízták rá, egyúttal az intézet igazgatóhelyettesi feladatait is ellátta. 1979-ben az általa irányított osztály az MTA Központi Kémiai Kutatóintézet – 1998 után MTA Kémiai Kutatóközpont – szervezeti egysége lett, Dénes is itt folytatta osztályvezetői munkáját. Nyugdíjazását követően tudományos tanácsadói státusban támogatta az intézetben folyó kutatómunkát.

Munkássága

Pályája elején főleg sejtélettani kérdésekkel, mikroorganizmusok és eukarióták sejtműködésének molekuláris mechanizmusával foglalkozott. Ezek a vizsgálatok vezettek el a munkásságának meghatározó vonulatát alkotó, az enzimszintézis folyamatára, az enzimaktivitás (motilitás) és a sejtszintű anyagcsere szabályozómechanizmusaira irányuló kutatásokhoz. Különösen jelentős eredményeket ért el a bakteriális eredetű, illetve az alloszterikus enzimek aktivitásszabályozó mechanizmusának felderítése során. Behatóan vizsgálta a kólibaktérium szénhidrát-anyagcseréjéért felelős enzimek szabályozását, s megfigyelte az enzimszintézisben szerepet játszó glükóz indukciógátló hatását (katabolit represszió), illetve összefüggésbe hozta a sejtszaporodással. Vizsgálta mikroorganizmusok pirimidin-anyagcseréjét, valamint az aminosav-bioszintézisükben részt vevő enzimek genetikai, illetve sejtélettani szabályozómechanizmusait.

Szervezeti tagságai és elismerései

1973-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1995-ben rendes tagjává választották. 1986-tól 1990-ig a Magyar Biokémiai Egyesület elnöke volt.

Az enzimszintézisre, valamint az enzimaktivitás szabályozására vonatkozó kutatásaiért 1967-ben megkapta az Akadémiai Díj első fokozatát.

Főbb művei

• Enzyme repression as the control mechanism in the synthesis of induced β-galactosidase. Nature, 188. sz. (1960)
• Chemical structure and biochemical transformation of pyrimidine derivatives. In Bio-organic heterocycles: Synthetic, physical organic and pharmacological aspects. Ed. by H. C. van der Plas et al. Budapest: Akadémiai. 1984. 115–140. o.  

Források

• ”Új területeken elindulni mindig érdekesebb, mint a kitaposott úton járni”. Magyar Tudomány, LXXX. évf. 10. sz. (1973) 660–663. o.
• Magyar nagylexikon VI. (Csen–Ec). Főszerk. Berényi Gábor. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1998. 475. o. ISBN 963-85773-2-0  
• Ki kicsoda 2000: Magyar és nemzetközi életrajzi lexikon. Budapest: Greger-Biográf. 1999. 377. o.  
• A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825–2002 I. (A–H). Főszerk. Glatz Ferenc. Budapest: MTA Társadalomkutató Központ. 2003. 260. o.
• Faragó Anna: Dénes Géza (1925–2009). Magyar Tudomány, CXVI. évf. 12. sz. (2009) 1537. o.