Gauja Nemzeti Park
A Gauja Nemzeti Park (lettül: Gaujas nacionālais parks) Lettország legrégebbi és legnagyobb nemzeti parkja. 917,86 km²-es védett területe Vidzeme régióban fekszik, Siguldától északkeletre, Cēsistől délnyugatra húzódik a Gauja folyó völgye mentén, amelyről a park a nevét kapta.[1]
| Gauja Nemzeti Park (Gaujas nacionālais parks) | |
| IUCN kategória: II (Nemzeti park) | |
 | |
| Ergelu devoni homokkő sziklái a Gauja folyó partján | |
| Ország |  Lettország |
| Elhelyezkedése |
|
| Legközelebbi város | Cēsis |
| Terület | 917,87 km² |
| Alapítás ideje | 1973. szeptember 14. |
 Gauja Nemzeti Park
Pozíció Lettország térképén
| |
 é. sz. 57° 25′, k. h. 25° 25′57.416667°N 25.416667°EKoordináták: é. sz. 57° 25′, k. h. 25° 25′57.416667°N 25.416667°E | |
| Gauja Nemzeti Park weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gauja Nemzeti Park témájú médiaállományokat. | |
Az intézményt az enyhén zavart élőhelyek védelme, a természeti turizmus népszerűsítése és a terület fenntartható fejlődésének biztosítása miatt hozták létre. A nemzeti parkot magas biológiai sokféleség jellemzi, emellett számos látványos sziklaformáció és változatos terepformák, források, festői tájak és számos történelmi és több évszázadot felölelő történelmi és kulturális emlék található itt.[2][3]
Földrajza
szerkesztés1973 szeptemberében hozták létre és Sigulda és Cēsis városok területén találhatók, utóbbit teljesen körbe is veszi. A terület történelmi német neve Livóniai Svájc, amelyet a devonból származó vörös és sárga színű homokkő sziklák miatt kapott. A nemzeti park területének legnagyobb és meghatározó része a Gauja folyó völgye. A völgy védett, ugyanakkor felkereshető természet- és kultúrtörténeti turizmus, valamint rekreációs kikapcsolódás céljából.
A park területe 91,745 hektár, és öt funkcionális zónára oszlik.[4] A természetvédelmi területek a park meglehetősen kicsi, ugyanakkor nagyon értékes részét foglalják el, és tilos ezekre a területekre látogatni. A terület többi részén csak olyan gazdasági tevékenységek megengedettek, amelyek nem változtatják meg lényegesen a táj történetileg kialakult szerkezetét. Az erdők aránya körülbelül 47%-ot tesz ki, a nemzeti park közel felét beborítva ezzel. A területen csaknem 900 növényfaj, 149 madár- és 48 emlősfaj található.[5] 2004 óta a Gauja Nemzeti Park a Natura 2000 hálózat része, mint olyan terület, amelynek feladata védett fajok és biotópok megőrzése.[6]
Galéria
szerkesztés-
Raiskums vörös sziklái -
A Gauja völgye -
A Zvārtes ieža vándorkő -
A nemzeti park erdői -
Túraútvonal Sietiņiezis sziklafalánál -
A felvonó északi végállomása
.jpg)
.jpg)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Gauja National Park | Latvia Travel. www.latvia.travel. (Hozzáférés: 2021. április 18.)
- ↑ www.kosmodroms.lv, Kosmodroms | Digital Creative Studio |: Gauja National Park » EnterGauja (angol nyelven). www.entergauja.com. (Hozzáférés: 2021. április 18.)
- ↑ Gauja National Park. www.tourism.sigulda.lv. [2021. április 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. április 18.)
- ↑ Protected Planet | Gaujas Nacionālais Parks. Protected Planet. (Hozzáférés: 2021. április 18.)
- ↑ Gaujas Nacionālais parks | Dabas aizsardzības pārvalde (lett nyelven). www.daba.gov.lv. (Hozzáférés: 2021. április 18.)
- ↑ Gauja National Park (Gaujas nacionalais parks). www.natura.org. (Hozzáférés: 2021. április 18.)
Fordítás
szerkesztés- Ez a szócikk részben vagy egészben a Nationalpark Gauja című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.