Kássa Gábor
Kássa Gábor (Sátoraljaújhely, 1893. november 22. – Budapest, 1961. május 27.) festőművész
Életpályája
szerkesztésKözépiskolái tanulmányait Sopronban végezte. 1911-1916 között a budapesti Képzőművészeti Főiskolán Edvi Illés Aladár és Bosznay István növendéke. Nyaranta a kecskeméti művésztelepen dolgozott, Révész Imre irányításával. A főiskola elvégzése után Sopronba tért vissza, ahol 1919-ben festőiskolát szervezett. 1920-1927 között a zalaegerszegi főreálgimnázium rajztanára. 1922-ben Zalaegerszegen önálló tárlatot rendezett, a következő években rendszeresen szerepelt a városban rendezett kiállításokon. 1925-ben Győrben volt önálló kiállítása. 1926-ban Münchenbe, Nürnbergbe és Hollandiába tett tanulmányutat. Rotterdamban eredményes kiállítást rendezett az út során készült képeiből. 1927-1935 között a győri főreálgimnáziumban tanított. 1935-től Budapestre helyezték, az óbudai Árpád Gimnáziumban tanított. 1937-ben a budapesti Műcsarnokban volt gyűjteményes kiállítása.[1][2]
Festészete
szerkesztésRendkívül aktív, termékeny művész, kiváló akvarellista volt. Előszeretettel festett győri, majd óbudai városrészleteket, valamint balatoni tájképeket. Rendszeresen szerepelt csoportos tárlatokon, nem csupán itthon, de határainkon túl is. Művei rendszeresen felbukkannak a műkereskedelemben.
Díjai
szerkesztés1935 Balatoni ezüstérem
1939 Zala-érem
1940 Halmos Izidor életkép-díj
1943 Állami Akvarell-díj
? Esterházy-díj
Művei közgyűjteményekben
szerkesztésGöcseji Múzeum, Zalaegerszeg
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
Xantus János Múzeum Győr
Források
szerkesztés- ↑ gm-admin: Kássa Gábor (magyar nyelven). Göcseji Múzeum, 2014. június 8. (Hozzáférés: 2016. június 29.)
- ↑ Isobar, Kirowski: Kássa Gábor (1893-1961) híres magyar festő, grafikus - Kieselbach. www.kieselbach.hu. [2016. szeptember 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. június 29.)