Közönséges füge

Közönséges füge
	Termő példány
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Növények (Plantae);
Törzs:	Zárvatermők (Magnoliophyta);
Csoport:	Valódi kétszikűek (Eudicots);
Csoport:	Core eudicots;
Csoport:	Superrosidae;
Csoport:	Rosidae;
Csoport:	Eurosids I;
Rend:	Rózsavirágúak (Rosales);
Család:	Eperfafélék (Moraceae);
Nemzetség-; csoport:	Ficeae;
Nemzetség:	Füge (Ficus); Tourn. ex L.
Alnemzetség:	Ficus;
Faj:	F. carica;
Tudományos név
	Ficus carica; L.
Szinonimák
Szinonimák
	Ficus albescens Miq.; Ficus burdigalensis Poit. & Turpin; Ficus caprificus Risso; Ficus carica var. caprificus (Risso) Tschirch; Ficus colchica Grossh.; Ficus colombra Gasp.; Ficus communis Lam.; Ficus deliciosa Gasp.; Ficus dottata Gasp.; Ficus hypoleuca Gasp.; Ficus hyrcana Grossh.; Ficus kopetdagensis Pachom.; Ficus latifolia Salisb.; Ficus leucocarpa Gasp.; Ficus neapolitana Miq.; Ficus pachycarpa Gasp.; Ficus pedunculata Miq.; Ficus polymorpha Gasp.; Ficus praecox Gasp.; Ficus rugosa Miq.; Ficus silvestris Risso; Caprificus insectifera Gasp.; Caprificus leucocarpa Gasp.; Caprificus oblongata Gasp.; Caprificus pedunculata (Miq.) Gasp.; Caprificus rugosa (Miq.) Gasp.; Caprificus sphaerocarpa Gasp.; Ficus rupestris (Hausskn. ex Boiss.) Azizian;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Közönséges füge témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Közönséges füge témájú médiaállományokat és Közönséges füge témájú kategóriát.

A közönséges füge (Ficus carica) a rózsavirágúak (Rosales) rendjébe és az eperfafélék (Moraceae) családjába tartozó faj. Gyakrabban használt megnevezései: füge vagy fügefa.

Nemzetségének a típusfaja.

Származása, elterjedése

Eredeti hazája a Mediterráneum és az attól keletre eső terület - Görögországtól egészen Tádzsikisztánig - , de ízletes gyümölcse miatt már az ókorban is telepítették szinte a legtöbb szubtrópusi, illetve trópusi éghajlatú vidéken.

Madeirán főleg a sziget északnyugati részén, Faial és São Roque do Faial környékén vannak nagyobb fügeültetvények. A füge Magyarországon is elterjedt növényfaj, hiszen kedveli hazánk forró nyarú éghajlatát.

Alfaja

Ficus carica subsp. rupestris (Hausskn.) Browicz

Megjelenése, felépítése

A földközi-tengeri országokban gyakori fügefa 10-12 m magasra nőhet. Törzse sima, kérge hamuszürke, tejnedves. Nagy, 3-5 karéjos leveleinek széle fogazott. Ehető, húsos termése a füge. Ez nem egyszerű termés, hanem apró termések sokaságából álló, a befelé fordult, elhúsosodott virágtengelyt is magában foglaló terméságazat.

A gyümölcs összetétele mg-ban, 100 g száraz súlyra számítva

kalcium: 220 mg

foszfor: 133 mg

vas: 2,7 mg

nátrium: 9 mg

kálium: 862 mg

A-vitamin: 347 mg

tiamin (B1-vitamin): 0,25 mg

riboflavin (B2-vitamin): 0,25 mg

niacin (B3-vitamin): 2 mg

C-vitamin: 9,22 mg

Életmódja, termőhelye

A füge és a fügedarázs (Blastophaga psenes) kapcsolata a legbonyolultabb ismert szimbiotikus rendszerek egyike.^[1]

Egy évben több fajtája is két terméshullámot érlel. A fügefajtákat ennek alapján a beporzás jellege (darázzsal, illetve szűznemzéssel) vagy teljes elmaradása alapján osztjuk típusokba.^[2]

A fügedarázs Magyarországra 2008-ban települt be.

Felhasználása

A fügét és a belőle előállított készítményeket általában renyhe bélműködés és emésztési zavarok esetén ajánlják. Légúti panaszok esetén hatásos köptetőszer. A rügyeket glicerinbe áztatják, és az így nyert kivonatot gyomorhurut kezelésére használják. Hagyományosan a füge tejnedvét (latex) külsőleg kisebb fájdalmak enyhítésére használják. A gyümölcs enyhíti a szájüregben lévő afták okozta kellemetlen érzést, és csillapítja a köhögést.

A fügének nem ismert mérgező hatása, de fogyasztásakor figyelemmel kell lenni hashajtó hatására. A füge egyes hatóanyagai a sportolóknál a gyorsaságot fejlesztik.^[3]

Gyógyhatása

A fügefa gyümölcse szénhidrátokban gazdag, kitűnő tápanyagforrás, amelyet a Szahara vidékén már 10 000 éve felismertek és nagyra értékeltek. Ismert hashajtó hatása. A termésben és a fiatal levelekben található bioaktív anyagok emésztést elősegítő, lágyító, nyugtató, gyulladásgátló, méregtelenítő és köptető hatásúak. A levelek a trigliceridekre gyakorolt hatásuk következtében hatékonyak a cukorbetegség kezelésében.