Köztelek
A Köztelek, alcíme szerint Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület közlönye közgazdasági és agrár időszaki lap volt, amely 1891–1944 között Budapesten, hetente kétszer, 1931-től hetente jelent meg.
Köztelek | |
A lap első számának címoldala | |
Adatok | |
Típus | időszaki lap |
A név eredete
szerkesztésSzéchenyi István gróf kezdeményezésére 1827-ben jött létre a Pályafutási Társaság, amely 1830. június 11-én az Állattenyésztő Társaság nevet vette fel. Első elnöke ideiglenesen maga a gróf, 1831-ben Orczy Lőrinc báró, 1832-ben Keglevics László gróf volt. Ugyanebben az évben megvásárolta az Üllői úton levő telket Károlyi György gróftól, amihez a szükséges pénzt sorsolási kölcsön útján szerezték be. A mai Budapest IX., Üllői út 25. sz. alatti telken emelt épületet Széchenyi javaslatára Közteleknek nevezték el és e nevet a társaság épületén is feltüntették. (Az épület átalakításokkal ma is megvan. Korábban a Magyar Szabványügyi Hivatal székháza volt, jelenleg a Magyar Szabványügyi Testület használja.) Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület (OMGE) 1891 szeptemberében szakított addigi hivatalos lapjával, a Gazdasági Lapokkal és Köztelek címen új lapot indított.
Szerkesztői
szerkesztés- 1891–1893: Baross Károly, Forster Géza, Rubinek Gyula
- 1894–1906: Forster Géza, Szilassy Zoltán, Buday Barna
- 1907–1914: Rubinek Gyula és Buday Barna
- 1915–1918: Rubinek Gyula és Szilassy Zoltán
- 1919–1926: Szilassy Zoltán és Buday Barna, 1927–1936: Buday Barna és Rothmeyer Imre
- 1937–1940: Rothmeyer Imre
- 1941–1944: Dörschug Tibor (kiadásért felelt: Mutschenbacher Emil).
Tartalma
szerkesztés- Az OMGE közleményei: közgyűlések és szakosztályi ülések jegyzőkönyvei, törvények és rendeletek, beszámolók a képviselőház üléseiről.
- Rendszeresen ismétlődő rovatok keretébe illesztett szaktanulmányok az agrártudományok egyes területeiről (gazdasági növénytan, növénytermelés, állattenyésztés, állategészségügy, gazdasági gépészet, vízszabályozás és talajjavítás, gazdasági vegytan, építészet és jog stb.).
- A kísérletügy és mezőgazdasági szakoktatás eredményei.
- Hirek a gazdasági egyesületek mozgalmairól.
- Közlemények a kereskedelem, a tőzsde, a vásárok, a terményárak változásairól.
- A külföldi és magyar szakirodalom ismertetése mellett szépirodalmi alkotások is megjelentek.
- Az olvasók beküldött írásai a „levélszekrény” rovatban voltak olvashatók.
- A „vegyesek” címszó alatt rövid hírek, közlemények, érdekességek szerepeltek.
Írói
szerkesztésA magyar mezőgazdaság élvonalbeli szakemberei Cserháti Sándor, Ujhelyi Imre, Kosutány Tamás, Rodiczky Jenő, Hensch Árpád, Kerpely Kálmán, Kodolányi Antal, Sporzon Pál, Páter Béla, Szentkirályi Miklós, Teleki Árvéd, később: Gyárfás József, Surányi János (agrármérnök), Bittera Miklós, Teleki Domokos stb.) Szépirodalmi rovatában neves írók (Tömörkény István, Bársony István stb.) elbeszéléseivel találkozunk.
Hatása igen nagy volt a hazai mezőgazdasági ismeretek fejlődésére. Érdemei voltak az újabb eljárások ismertetésében, a mezőgazdaság aktuális nehézségeinek és problémáinak felvetésében, tudatosításában, okaiknak és megoldásuknak a keresésében. Agrárpolitikai vonatkozásban a nagybirtokok érdekeit képviselte, minthogy az OMGE tagjai nagyrészt e körökből kerültek ki. Egy-egy aktuális vagy fontos kérdésről készült titkári jelentést melléklet formájában adott közre.
Társlapjai
szerkesztés- Baromfiak
- Gazdaságtársadalmi Mozgalmak
- Gazdatisztek Lapja
- Nemzetközi Mezőgazdasági Intézet Közleményei
- Tejgazdaság
Források
szerkesztés- Mezőgazdasági szakfolyóirataink bibliográfiája. I. 1796–1899. Összeáll. Turányi Kornél. Bp., 1958. Mezőgazdasági K. 60. o. /Az Agrártudományi Egyetem Központi Könyvtárának kiadványai. IV. sorozat. A kutatás és tájékoztatás segédkönyvei. 3./[1]