Wikipédia

Kertai Pál

(1927–2016) magyar orvosprofesszor
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2025. január 22.

Kertai Pál, születési és 1945-ig használt nevén Klein Pál Róbert (Tótvázsony, 1927. december 20. – Budapest, 2016. május 25.)[3] orvos, az orvostudományok kandidátusa (1964), doktora (1974), az ÁNTSZ megalapítója.

Kertai Pál
SzületettKlein Pál Róbert
1927. december 20.
Tótvázsony
Elhunyt2016. május 25. (88 évesen)[1]
Budapest[1]
Állampolgárságamagyar
HázastársaFóris Gabriella
Foglalkozásaorvos
Tisztségeországos tisztifőorvos (1991. június 1. – 1995)
IskoláiBudapesti Orvostudományi Egyetem (–1953, orvostudomány)
Kitüntetései
SírhelyeDebreceni köztemető[2]

Életpályája

szerkesztés

Kertai (Klein) Dénes (1895–1961)[4] nagybérlő, mérnök és Hódos Blanka (1903–2000) fiaként született zsidó családban.[5] Apai nagyanyja, Berger Róza terelgette unokáját az orvosi pálya felé: 10. születésnapjára megkapta tőle Paul de Kruif Bacillusvadászok című könyvét, míg 15. születésnapján már Pólya Jenő épp akkor megjelent Az orvostudomány regénye című könyvével ajándékozta meg.[6]

Az elsőtől a hetedik osztályig a Budapesti V. kerületi Magyar Királyi Állami Bólyai Gimnáziumban végezte tanulmányait.[7][8] 1945 márciusában belépett a Magyarországi Szociáldemokrata Pártba.[9] 1951. augusztus 14-én summa cum laude minősítéssel a Budapesti Orvostudományi Egyetemen avatták orvosdoktorrá. 1951 és 1958 között az egyetem Kórélettani Intézetében dolgozott, majd 1958-ban átvette az Országos Közegészségügyi Intézet Kórélettani Osztályának vezetését. 1964-ben a külső környezet kórokozó hatásának kísérletes vizsgálata című disszertációja alapján az orvostudományok kandidátusává minősítették. 1973-ban akadémiai doktori fokozatot szerzett a környezet-egészségtan területén.

A Debreceni Orvostudományi Egyetem Közegészségtani és Járványtani Intézetének élére 1974-ben nyert kinevezést.[10]

Miniszteri biztosként irányította az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatot (ÁNTSZ) életre hívó törvény kidolgozását, s a Magyar Köztársaság első tiszti-főorvosaként lehetőséget kapott a Szolgálat megszervezésére. Két cikluson keresztül (1991–1995), az Antall-, Boross- és Horn-kormányok idején az ország első tisztifőorvosa volt.

1995-ben nyugalomba vonult, de később visszatért a Debreceni Orvostudományi Egyetemre. 1999-től mint professor emeritus vett részt a Közegészségtani és Járványtani Intézet oktatói és kutatói munkájában.

A Debreceni köztemetőben kísérték utolsó útjára.

Családja

szerkesztés

Felesége Fóris Gabriella (1937–2017) immunológus, a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Karának emeritus tanácsadója volt. Lányuk Kertai Helga Nóra (1962–2021) gimnáziumi tanár.

Kutatási területe

szerkesztés

Főleg megelőző orvostannal foglalkozott. Korábban – többek között – a táplálkozás élettanával, a golyva kóroktanával, a bakteriális toxinok hatásával, az emberi környezetben fellelhető rákkeltő anyagok hatásmechanizmusával foglalkozott.[11]

Későbbi kutatási témái:

  • Kísérletes daganatok kemoprevenciója
  • Kísérletes metastasis vizsgálat

Művei

szerkesztés
  • Arteritis temporalis. Endes-Eiserth Pongráccal. (Orvosi Hetilap, 1949, 14.)
  • Feltételes reflex kiépítése az adrenalin által okozott mellékvese C-vitamin csökkentéssel kapcsolatban. Weisz Pállal, Gláz Edittel, Vasenszky Szilárddal, Schulz Andrással, Szendi Jánossal. (Orvosi Hetilap, 1952, 14.)
  • Aneurin hatása a hypophysis-mellékvesekéreg rendszerre. Kemény Tiborral, Weisz Pállal. (Orvosi Hetilap, 1953, 23.)
  • Hypothermia hatása a vérnyomás reflektoros önszabályozására. Dubecz Sándorral, Kokás Ferenccel, Ludány Györggyel. (Orvosi Hetilap, 1954, 30.)
  • A gyomor-bél csatorna hatása a fehérvérsejtszámra. Zalai Magdával. (Orvosi Hetilap, 1955, 13.)
  • A jódanyagcsere. (Orvosi Hetilap, 1956, 16.)
  • Hipertermia hatása a vérnyomás reflektoros összeszabályozására. Dubecz Sándorral, Kocsár Lászlóval, Ludány Györggyel. (Az MTA Orvosi Tudományok Osztályának Közleményei, 1957, 8.)
  • A mellékvesekéreg hormonjainak támadás pontjairól. Fehér Imrével, Gáti Tiborral, Harmos Györggyel, Döklen Annával, Kocsis Ferenccel. (Magyar Belorvosi Archívum, 1958, 4–5.)
  • Néhány adat a granulocyták eltüntetésének és mobilizálásának kérdéséhez. Többekkel. (Az MTA Orvosi Tudományok Osztályának Közleményei, 1958, 9.)
  • Adatok a felszívódás mechanizmusához. Fehér Imrével, Gáti Tiborral. (Az MTA Orvosi Tudományok Osztályának Közleményei, 1958, 9., 2. szám)
  • A szájon át ható antidiabeticumok hatásmechanizmusa. Magyar Imrével, Márton Istvánnal, Máthé Zoltánnal, Réfi Zoltánnal. (Orvosi Hetilap, 1958, 26.)
  • Egész test Röntgen-besugárzás hatása a kapilláris permeabilitásra. Szabó Györggyel, Magyar Zsuzsával, Zádory Ernővel. (Orvosi Hetilap, 1958, 45.)
  • Chlorpromazin hatása a pajzsmirigy működésére. Földes Jánossal, Nagy Jánossal. (Orvosi Hetilap, 1960, 12.)
  • A leukaemia-kutatás közegészségtani és kórélettani vonatkozásai. (Orvosi Hetilap, 1961, 2.)
  • A vékonybél élettana és kórélettana. (Orvosi Hetilap, 1961, 44.)
  • Egyszerű eljárás a vérben keringő J131 tartalmú pajzsmirigyhormonok analízisére. Remenárné Balogh Irénnel. (Orvosi Hetilap, 1961, 45.)
  • Kórélettani gyakorlatok. Egyetemi segédtankönyv; Medicina, Budapest, 1962
  • Organikus jódvegyület hatása a serum fehérjéhez kötött és butanollal extrahálható jódszintjére. Braun Pállal, Gedeon Andrással, Remenárné Balogh Irénnel. (Orvosi Hetilap, 1962, 6.)
  • Mennyiben használható a radioaktív jódizotóp a vérben keringő pajzsmirigyhormonok analízisére? Remenárné Balogh Irénnel. (Orvosi Hetilap, 1963, 4.)
  • Az enteroseptol felszívódásának vizsgálata állatkísérletekben. R. Balogh Irénnel, Braun Pállal, Gedeon Andrással. (Orvosi Hetilap, 1964, 6.)
  • A petefészek sugárkárosodásánakkvantitatív szövettani vizsgálata. Czeizel Endrével, Palkovits Miklóssal, Palkovich Imrével, Vaczó Györggyel. (Morphológiai és Igazságügyi Orvosi Szemle, 1964, 4.)
  • Adatok az endotoxin-feotopathia mechanizmusához. Sajgó Mihálynéval, Czeizel Endrével, Kovács Izabellával, Kovács Máriával. (Magyar Nőorvosok Lapja, 1965, 5.)
  • Szérum koleszterin szint és életkor. Tuzson Pálnéval, Krasznai Ivánnal. (Orvosi Hetilap, 1965, 48.)
  • Polimerek daganat-okozó hatásának kísérletes vizsgálata. Fáy Kálmánnéval, Rácz Pállal. (Az MTA Orvosi Tudományok Osztályának Közleményei, 1967, 18.)
  • Egy vízderítésre használt koaguláns neurotoxikológiai vizsgálata. Major Magdával, Dési Illéssel, Farkas Ildikóval. (Az MTA Orvosi Tudományok Osztályának Közleményei, 1967, 18.)
  • Amphetamin és chlorpromazin hatása patkányok tanulási folyamataira. Dési Illéssel, Farkas Ildikóval, Major Magdával, Hegyi Ágnessel. (Az MTA Orvosi Tudományok Osztályának Közleményei, 1967, 19.)
  • Niamid antidiabetikus hatása. Braun Pállal, Fóris Gabriellával, Gedeon Andrással. (Orvosi Hetilap, 1967, 37.)
  • Általános biológia; közrem. Schiefner Kálmán; Tankönyvkiadó, Budapest, 1968 (Mérnöki Továbbképző Intézet kiadványa)
  • A magyarországi golyvaprofilaxis 15 esztendeje. Balogh Irénnel. (Orvosi Hetilap, 1968, 29.)
  • A fertőzés élettana. (Orvosi Hetilap, 1968, 42.)
  • A vízben és szennyvízben előforduló szennyező anyagok élettani és kórtani hatása. (Hidrológiai Közlöny, 1971, 2.)
  • Utilization of a Trypanosoma equiperdum test in studies on the radioprotective action of endotoxin. Fóris Gabriellával, Újhelyi Károllyal, Fáy Kálmánnal. (Acta Veterinaria, 1971)
  • Transport Processes in Living Organism (1972, társszerzőkkel)
  • Korunk biológiája; Gondolat, Budapest, 1973
  • Kórélettani gyakorlatok. Egyetemi segédtankönyv]; átdolg. Földvári Péter; 3. bővített kiadás; Medicina, Budapest, 1973
  • A neuro-endocrin rendszer szerepe az endotoxin kiváltotta zsírsavobilizációban. Sajgó Mihálynéval. (Az MTA Orvosi Tudományok Osztályának Közleményei, 1973, 24.)
  • Közegészségtan; Biró György: Katonai közegészségtan; Medicina, Budapest, 1982
  • A megelőzés szerepe a daganatok elleni küzdelemben. (Magyar Tudomány, 1986, 7.)
  • Kísérletes granulocytás leukaemia patkányokban. Ember Istvánnal, Uzvölgyi Évával. (Magyar Belorvosi Archívum, 1987, 5.)
  • Gondolatok orvosképzésünk reformjairól. (Felsőoktatási Szemle, 1988, 10.)
  • Számítástechnikai alkalmazói képzés a közegészségtan oktatásában. Agócs Lászlóval, Rády Péterrel. (Felsőoktatási Szemle, 1988, 11.)
  • Értékpremisszák a társadalomtudományok oktatásában a DOTE-n. Magyaródi Sándorral, Fülöp Tamással, Bujalos Istvánnal és Bánfalvi Attilával. (Felsőoktatási, 1989, 10.)
  • Közegészségtan. Egyetemi tankönyv; Biró György: Katonai közegészségtan; 3. javított kiadás; Medicina, Budapest, 1989
  • Néhány elgondolkoztató adat Magyarország és az Egyesült Államok rákstatisztikájának összehasonlításakor. (Népegészségügy, 1990, 1.)
  • Közegészségtani gyakorlatok; DOTE, Debrecen, 1990
  • Az emberi retinoblastoma kifejlődését gátló gén: a tumor szuppresszor gének prototípusa. Uzvölgyi Évával. (Orvosi Hetilap, 1990, 24.)
  • Közlekedési balesetek. Pásztor Emillel. (Magyar Tudomány, 1997)
  • Ionizáló sugárzás és daganatképződés. (Debreceni Szemle, 1997, 3–4.)
  • Megelőző orvostan. A népegészségügy elméleti alapjai; Medicina, Budapest, 1999
  • Az én szociáldemokráciám. (Valóság, 2010, 1.)

Díjai, elismerései

szerkesztés

Szervezeti tagságai

szerkesztés
  • Megelőző Orvostudományi Bizottság (2011–2016)
  • V. Orvosi Tudományok Osztálya (szavazati jogú tag) (2011–2016)
  • Magyar Élettani Társaság (2011–2016)
  • Megelőző Orvostudományi Tudományos Bizottság (2011)
  • Magyar Higiénikusok Társasága (2011–2016)
  • Népegészégügyi Tudományos Társaság
  • European Association of Cancer Research (2011–2016)
  • European Toxicological Society

Emlékezete

szerkesztés

2017 decemberében emléktáblát avattak egykori otthonánál, a Csaba utca 16/b szám alatti háznál.[16]

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ a b Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2025. január 22.)
  2. ↑ https://temeto.envimap.hu
  3. ↑ http://24.hu/belfold/2016/05/25/meghalt-kertai-pal-az-antsz-megalapitoja/
  4. ↑ Kertai Dénes halotti bejegyzése a Budapest VI. kerületi állami halotti akv. 823/1961. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2025. január 21.)
  5. ↑ Szülei házasságkötési bejegyzése a papkeszi polgári házassági akv. 5/1927. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2025. január 21.)
  6. ↑ Ádány Róza (2016). „Kertai Pál Professzor úrtól búcsúzunk”. Egészségtudomány 15 (3). 
  7. ↑ A Bólyai Gimnázium 1941-ben összeolvadt egy másik nagy múltú fővárosi középiskolával.
  8. ↑ Magyar Közlöny, 1945. június 9. (47. szám)
  9. ↑ Kertai Pál (2010). „Az én szociáldemokráciám”. Valóság 53 (1). (Hozzáférés: 2025. január 22.) 
  10. ↑ (1972. szeptember 2.) „Egyetemi kinevezések”. Egészségügyi Dolgozó 18 (9). (Hozzáférés: 2025. január 22.) 
  11. ↑ Új magyar lexikon
  12. ↑ (1962. április 29.) „Markusovszky-díjat alapítottak”. Szolnok Megyei Néplap 13 (99), 5. o. (Hozzáférés: 2025. január 22.) 
  13. ↑ Művelődési közlöny, 1977. szeptember 21. (21. évfolyam, 18. szám)
  14. ↑ Rákos Ildikó (1992. augusztus 21.). „A Bocskai István-díj ez évi kitüntetettjei”. Hajdú-Bihari Napló 49 (197), 4. o. (Hozzáférés: 2025. január 22.) 
  15. ↑ (1995. május 5.) „Hőgyes Endre-emlékplakett Kertai Pálnak”. Hajdú-Bihari Napló 52 (105). (Hozzáférés: 2025. január 22.) 
  16. ↑ „Emléktábla dr. Kertai Pál tiszteletére”, 2018. január 17. (Hozzáférés: 2025. január 22.) 

Források

szerkesztés

További információk

szerkesztés
A lap eredeti címe: „https://hu.wiki.x.io/w/index.php?title=Kertai_Pál&oldid=27795561”