Kléh János
Kléh János (Makó, 1881. december 15. – Budakeszi, 1919. június 16.) magyar festőművész. A naturalista irányvonal képviselője.
Kléh János | |
Önarcképe | |
Született | 1881. december 15. Makó |
Meghalt | 1919. június 16. (37 évesen) Budakeszi |
Stílusa | naturalizmus |
Iskolái | Mintarajziskola (Budapest) |
Mestere(i) | Székely Bertalan, Balló Ede, Hegedűs László |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kléh János témájú médiaállományokat. |
Életpályája
szerkesztésA budapesti Mintarajziskolában tanult, olyan tanároktól, mint Székely Bertalan, Balló Ede és Hegedűs László. 1906-tól kezdve rendszeresen kiállított, két évvel később letelepedett Szolnokon. 1910-ben a budapesti Művészházban rendezett kollektív kiállításon szerepelt képeivel. 1908-tól a szolnoki művésztelepen dolgozott haláláig. 1913-ban a makói újság az Alföld képíró poétájának nevezte. 1916. szeptemberétől a Képzőművészeti Társulat négy hónapon át 100-100 korona segélyt szavazott meg a tüdőbajos művésznek. A tüdővész megtörte alkotói kedvét.
Családja
szerkesztésSzülei: Kléh András (1845–1911) iparos vándorlegény és Joanovics Julianna (1849–1935).[1] Öt testvére volt. Édesapja a nagyhírű makói csaizmadia céh tagja volt. Műhelye Makón, a Deák Ferenc u. 44. sz. házban volt. Cégtáblája közepére cégérként egy csizma volt festve. Nagyanyja, Pál Erzsébet ősi makói család sarja volt.
A Farkasréti temetőben temették el, de felismerve tehetségét, a koporsót átvitték a Kerepesi temetőben található Deák Ferenc mauzóleum közelébe. Csontjait a Rákoskeresztúri temető 131. parcellájának 1. sorába helyezték.
Munkássága
szerkesztésCsendes, szerény ember votl, tehetsége révén haladt előre. Komolyságát, szolid csendességét egész életében megőrizte. A festő elmozdult a plein air stílus irányában is, hiszen gyakran a szabadban festett. Munkásságát figurális ábrázolásokkal kezdte, de legjobban sikerült alkotásai a lírai ihletésű virágcsendéletek és tájképek. Képei egy részét jelenleg a Magyar Nemzeti Galéria őrzi, másik része képtárakban vagy magángyűjtőknél van.
Kiállításai
szerkesztés- 1913 Műcsarnok
Főbb művei
szerkesztés- A szolnoki művésztelep
- Hóolvadás
- Leanderes udvar
- Önarckép
- Ősz a ligetben
- Téli táj
- Tisza-part télen
- Vízparti táj
- Zagyva-part
- Zagyva medre télen
- Virágzó rózsafák
Galéria
szerkesztés-
A Szolnoki művésztelep (c.1910)
-
Zagyva-part (c. 1910)
-
Egy jó nap a piacon
Jegyzetek
szerkesztésForrások
szerkesztés- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Kieselbach Galéria és Aukciósház
- Domokos László: Makó története 1849-től 1920-ig. Szerk. Szabó Ferenc. Makó: Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete. 2002. ISBN 963 03 3390 2
- Élete, két képe, hung-art.hu
- Tóth Ferenc: Makói képzőművészek – képzőművészek Makón; Bába Kiadó, Makó–Szeged, 2010. ISBN 978-963-9881-76-1