Magyar agrártörténeti életrajzok

Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. június 6.

A Magyar agrártörténeti életrajzok többkötetes, lexikonszerű életrajzi gyűjtemény, amely a Magyarországon tevékenykedő mezőgazdasági szakemberek gyűjtötte egybe.

Magyar agrártörténeti életrajzok

Szerző(szerk.) Für Lajos és Pintér János
Első kiadásának időpontja19871989
Nyelvmagyar
Témakörmagyar mezőgazdaság története
Műfajlexikon
életrajzgyűjtemény
Részei3 kötet
Kiadás
Magyar kiadásMagyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest

Története

szerkesztés

A Magyar agrártörténeti életrajzok gondolatát Für Lajos (1930–2013), a Magyar Mezőgazdasági Múzeum munkatársa vetette fel még az 1960-as évek végén. A mű célja kettős volt: egyfelől a különböző agrár-szakemberek szétszórt életrajzainak egységes gyűjteménye, másfelől az elfeledett, más lexikonokból kiszorult agrár-szakemberek munkásságának szélesebb körben való megismertetése. 1972-ben a Magyar Tudományos Akadémia Agrártörténeti Bizottsága jóváhagyólag támogatta a tervet, ám a kivitelezésre anyagi gondok miatt nem került sor. 1980-ban ismét előkerült a gondolat, ám ekkor az a döntés született, hogy először egy kisebb kötetben mintegy 100 fő életrajzát tárják a nagyközönség elé.[1] Ennek eredményeként született meg 1985-ben az egyébként 701 nyomtatott oldalas Agrártörténeti életrajzok c. munka a Magyar Mezőgazdasági Múzeum kiadásában.[2] Ennek folytatása lett végül a Magyar agrártörténeti életrajzok, amely 1987 és 1989 között 3 vaskos kötetben látott napvilágot szintén a Múzeum kiadásában.

A munka teljes terjedelme 2366 nyomtatott oldal,[2] és 587 személy életrajzát öleli fel[1] (amelyekben szerepelnek az 1 kötetes mű életrajzai is). A munkában számos muzeológus vett részt, a szerkesztési feladatokat Für Lajos és Pintér János irányította.

Az egyes életrajzok végén az adott személy jelentősebb műveinek és a róla szóló irodalomnak kis listái találhatók. A mű csak elhunyt személyek adatait tartalmazza. Már a 3. kötet megjelenése után nem sokkal felmerült a kiegészítések gondolata, azonban ez azóta sem (2022) történt meg.[1]

Munkatársak

szerkesztés

A mű tartalomjegyzéke alapján:

  • Szabó Lóránd
  • Für Lajos
  • Pintér János
  • Taraba Mária
  • Balassa Iván
  • P. Hartyányi Borbála
  • P. Erményi Magdolna
  • Kassai M. Katalin
  • Takács István
  • Balázs György
  • Wohlné Nagy Ágota
  • V. Góz Gabriella
  • Fülöp Éva Mária
  • Kotlár Károly
  • Mártha Zsuzsánna
  • Fehér György
  • Laposa József
  • Noseda Tiborné
  • Oroszi Sándor
  • Pálmány Béla
  • Saraba Mária
  • Udvary Ágnes
  • Vezér Amália
  • Molnár Imre
  • Virány Judit
  • Ernst József
  • Noseda Tiborné
  • Knézy Judit
  • Réz Gyula
  • Matolcsi János
  • Takács Imre
  • Nagy Zsófia
  • Kurucz György
  • Bökönyi Sándor
  • Szöllősy Gábor
  • Palóczi Horváth András
  • Bácskai Erzsébet
  • Székelyhidy Iván
  • Török Zsófia
  • Farkas Gyöngyi
  • Vajkai Zsófia

Kötetbeosztás

szerkesztés
Kötetszám
Kötetcím
Kiadási év
Oldalszám
I. kötet A–H 1987 866[3]
II. kötet I–P 1988 796[4]
III. kötet R–Zs 1989 701[5]
  1. a b c Perjámosi, i. h.
  2. a b Antikvarium.hu adatbázis
  3. [1]
  4. [2]
  5. [3]

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés