Marisa Berenson
Vittoria Marisa Schiaparelli Berenson (New York, 1947. február 15. –) amerikai színésznő és modell.[6] A Vogue és a Time címlapján tűnt fel, és elnyerte a National Board of Review díjat a legjobb női mellékszereplőnek járó Natalia Landauer szerepéért az 1972-es Kabaré című filmben. A szereppel Golden Globe- és BAFTA-díjra is jelölték. További filmes szereplései közé tartozik a Halál Velencében (1971), Barry Lyndon (1975), S.O.B. (1981) és Szerelem vagyok (2009).
| Marisa Berenson | |
 | |
| A 2009-es Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon | |
| Született | Vittoria Marisa Schiaparelli Berenson 1947. február 15. (77 éves)[1][2][3][4] Franciaország[5] |
| Állampolgársága | amerikai |
| Szülei | Robert L. Berenson |
| Foglalkozása | |
| Iskolái | Heathfield School |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Marisa Berenson témájú médiaállományokat. | |
2001-ben debütált a Broadway-n a Design for Living felújításában.
Korai évei
szerkesztésGyermekkora
szerkesztésBerenson New Yorkban született, két lánytestvér idősebbikeként. Apja, Robert Lawrence Berenson oroszországi és lengyelországi zsidó származású amerikai karrierdiplomata, hajózási vezető volt. Családja eredeti vezetékneve Valvrojenskij.[7][8] Édesanyja Maria-Luisa Yvonne "Gogo" Radha de Wendt Schiaparelli volt, olasz, svájci és francia származású társasági ember.[9]
Családja
szerkesztésBerenson anyai nagyanyja, Elsa Schiaparelli divattervező volt,[10] anyai nagyapja pedig Wilhelm de Wendt de Kerlor, teozófus és pszichikai médium.[11] Húga, a Berry Berenson néven ismert Berinthia modell, színésznő és fotós volt, aki. Anthony Perkins színész özvegyeként 2001. szeptember 11-én New Yorkban halt meg.
Egyúttal dédunokája Giovanni Schiaparelli olasz csillagásznak, aki elsőként írta le a Mars-csatornákat, és másodunokatestvére Bernard Berenson művészeti szakértőnek és testvérének, Senda Berenson sportoló-oktatónak, akit az első két nő egyikeként a Kosárlabda Hírességek Csarnokába választottak.[12]
Pályája
szerkesztésA Vogue szerkesztője, Diana Vreeland által tinédzserként felfedezett divatmodell[13] Berenson az 1960-as években került előtérbe. Feltűnt a Vogue 1970. júliusi számának címlapján, valamint a Time címlapján 1975. december 15-én. Az 1960-as évek végén és az 1970-es évek elején számos divatbemutatón jelent meg a Vogue-ban. „A színpad királynőjeként” ismerték fiatalkorában éjszakai klubokban és más társasági helyszíneken való gyakori megjelenése miatt, Yves Saint-Laurent pedig „a hetvenes évek lányának” nevezte.
Berenson korai filmszerepei között volt Gustav von Aschenbach felesége Luchino Visconti 1971-es Halál Velencében című filmjében és Natalia Landauer, a zsidó áruház örökösnője a Kabaré című 1972-es filmben. Ez utóbbi szerep két Golden Globe-jelölést, egy BAFTA-jelölést és a National Board of Review díját eredményezte.
Ő alakította a tragikus szépséget, Lady Lyndont Stanley Kubrick Barry Lyndon (1975) című filmjében.[13] Vincent Canby, a The New York Times munkatársa ezt írta róla: „Marisa Berenson pompásan illik a jelmezeihez és a parókájához.”[14] Felidézte Kubrick rendezése alatt szerzett tapasztalatait: „Nagyon kedveltem őt. Remek száraz humora volt. Azzal szemben, amilyennek általában gondolják, ez a reális kép róla. Maximalista volt, miként minden rendező, akikkel dolgoztam. Rendkívüli filmeket alkotott.”
Berenson további fellépései közé tartozik a Casanova & Co. (1977), a Killer Fish (1979), a Blake Edwards S.O.B. vígjáték (1981), Sigmund Freud titkos naplója (1984) és Clint Eastwood White Hunter Black Heart (1990) című filmje. valamint az Egyesült Államokban készült tévéfilmekben, mint például a Holokauszt témájú, Játék az időre című drámában (1980). Vendégszerepelt a Muppet Show-ban egyik epizódjában az 1978-as, harmadik évadban.[15] A Broadway-en debütált a Design for Living 2001-es felújításában, amelyben Jennifer Ehle, Alan Cumming és Dominic West is szerepelt. 2009-ben feltűnt az I Am Love című filmben.
2016 augusztusában szerepelt a londoni Garrick Theatre Rómeó és Júlia című produkciójában, Capuletné szerepében.[16]
Berenson a színházat támogató Kultúra Projekt igazgatótanácsának elnöke.
Magánélete
szerkesztésA 2001. szeptember 11-ei terrortámadások során húga és egyetlen testvére, Berry Berenson, Anthony Perkins színész özvegye meghalt a World Trade Center első repülőtamadásában. Marisa is repülőgépen ült a terrortámadások alatt, Párizsból New Yorkba repült. A CBS-nek adott interjújában elmesélte az élményt, és azt, hogy órákkal később Új-Fundlandban landolt (a járatokat Kanadába irányították át), és a lányával folytatott telefonbeszélgetésből értesült húga haláláról.[13] Berenson így nyilatkozott: „Van reményem és hatalmas hitem. Azt hiszem, az segít át az életen… a tragédiákon az, hogy van hitem.”[17]
A Transzcendentális Meditáció[13] gyakorlásáról a következőket mondta:
India megváltoztatta az életemet, mert kerestem a spirituális utamat, és egy ashramban kötöttem ki Risikesben Maharisivel és a Beatlesszel. Éjszaka a földön ültünk, George és Ringo gitároztak, egész nap meditáltunk, együtt étkeztünk, vegetáriánusok lettünk, és kunyhókban laktunk. De ez teljesen természetes volt. Nem úgy volt, hogy »Ó, itt vannak a Beatleszék«. A legfontosabb dolog a transzcendentális meditációm volt.
Berenson egy villában él Marrákes külvárosában.[13] Folyékonyan beszél az angolon kívül, olaszul,[18] és franciául.[19]
Kapcsolatai
szerkesztésBerenson első férje James Randall szegecsgyáros volt;[13] 1976-ban összeházasodtak Beverly Hillsben, és 1978-ban elváltak. 1977-ben született lányuk szociális munkás.
Második férje Aaron Richard Golub (született 1942-ben, Worcester, Massachusetts) ügyvéd volt, akihez 1982-ben ment férjhez, majd 1987-ben elváltak. A válási eljárás során a bíró úgy ítélte meg, hogy „Ms. Berenson színészi és modellkarrierjének megnövekedett értéke a házasság során házassági vagyonnak minősül”, ezért ezt minden anyagi egyezkedésben figyelembe kell venni.[20]
Filmográfiája
szerkesztésFilm
szerkesztés| Cím | Év | Szerep | Megjegyzések |
|---|---|---|---|
| Halál Velencében | 1971 | Aschenbach neje | |
| Kabaré | 1972 | Natalia Landauer | NBR Award for Best Supporting Actress Nominated – Golden Globe for Best Supporting Actress - Motion Picture Nominated – Golden Globe for Most Promising Newcomer - Female Nominated – BAFTA Film Award for Best Supporting Actress |
| Un modo di essere donna | 1973 | Sibilla Ferrandi | |
| Barry Lyndon | 1975 | Lady Honoria Lyndon | |
| Some Like It Cool | 1977 | The Caliph's Wife | |
| Killer Fish | 1979 | Ann | |
| S.O.B. | 1981 | Mavis | |
| Led by the Nose | 1984 | Vera | |
| The Syringe | 1984 | L'Arbalète' | |
| The Secret Diary of Sigmund Freud | 1984 | Emma Herrmann | |
| Flagrant désir | 1986 | Jeanne Barnac | |
| Via Montenapoleone | 1987 | Francesca | |
| White Hunter Black Heart | 1990 | Kay Gibson | |
| Night of the Cyclone | 1990 | Françoise | |
| Il giardino dei ciliegi | 1992 | Charlotte | |
| Venti dal Sud | 1994 | Anne de Bois | |
| Le grand blanc de Lambaréné | 1995 | Helene Schweitzer | |
| Tonka | 1997 | Mme Pflaum | |
| Elles | 1997 | Chloé | |
| Riches, belles, etc. | 1998 | Alizéa | |
| Retour à la vie | 1999 | Stéphanie | |
| The Photographer | 2000 | Julie Morris | |
| Primetime Murder | 2000 | Martha Werther | |
| Lisa | 2001 | Princess Maruschka | |
| Lonesome | 2001 | Verena | |
| People | 2004 | Daniella | |
| Le plus beau jour de ma vie | 2004 | Barbara | |
| Color Me Kubrick | 2005 | Alex Witchell | |
| 24 Bars | 2007 | La mère | |
| Vote and Die: Liszt for President | 2008 | Dr. Elizabeth Dyson | |
| I Am Love | 2009 | Allegra Rori Recchi | |
| Cinéman | 2009 | Lady Lyndon | |
| The Disciple | 2010 | Maria | |
| Weddings and Other Disasters | 2010 | Lucrezia | |
| Hitler in Hollywood | 2010 | Marisa Berenson | |
| Gigola | 2011 | Solange | |
| Ópium | 2013 | Marquise Casati | |
| Százkarátos szerelem | 2013 | Clothilde | |
| Branagh Theatre Live: Rómeó és Júlia | 2016 | Lady Capulet | |
| Halston | 2019 | Herself | |
| DogMan – A kutyák ura | 2023 | Arisztokrata nő | |
| My darling family | 2024 | The singer |
Televízió
szerkesztés| Cím | Év | Szerep | Megjegyzések |
|---|---|---|---|
| Coronet Blue | 1967 | Mary Barclay | Epizód: "Faces" |
| Muppet Show | 1978 | saját maga | Epizód: Marisa Berenson |
| Tourist | 1980 | Marian | TV-film |
| Playing for Time | 1980 | Elzvieta | TV-film |
| Bel ami | 1983 | Clotilde de Marelle | Limited series |
| The Equalizer | 1985 | Andrea Browne | Epizód: "Back Home" |
| Sins | 1986 | Luba Tcherina | visszatérő szerepben (3 epizód) |
| Who's The Boss? | 1986 | Genevieve Pescher | Epizód: "Not with My Client You Don't" |
| ABC Afterschool Specials | 1986 | Liz Childs | Epizód: "Getting Even: A Wimp's Revenge" |
| Lo scialo | 1987 | Nina | visszatérő szerepben (3 epizód) |
| Hemingway | 1988 | Pauline Pfeiffer | főszerep (4 epizód) |
| Spy Wars | 1989 | Isabella De Ambrosis | főszerep (3 epizód) |
| Ocean | 1989 | Muneca Chavez | főszerep (6 epizód) |
| Have A Nice Night | 1990 | Barbara Jenkins | TV-film |
| Blaues Blut | 1990 | Ann Ryder | Epizód: "Schatten der Vergangenheit" |
| Chillers | 1990 | Professzor Rebecca Vernay | Epizód: "The Thrill Seeker" |
| L'enfant des loups | 1991 | Radegonde | TV-film |
| Hollywood Detective | 1991 | Dorothy Parker | Epizód: "Romanoff a Clef" |
| Ti ho adottato per simpatia | 1991 | ismeretlen | TV-film |
| Murder, She Wrote | 1992 | Claudia Cameron | Epizód: "Danse Diabolique" |
| Notorious | 1992 | Katarina Sebastian | TV-film |
| Maigret | 1995 | Mme Crosby | Epizód: "Maigret et la tête d'un homme" |
| Het verdriet van België | 1995 | Madame Laura | visszatérő szerepben (2 epizód) |
| Maintenant et pour toujours | 1998 | Marianne | TV-film |
| Ama il tuo nemico 2 | 2001 | ismeretlen | TV-film |
| Commissaire Valence | 2004 | Mme Irène | Epizód: "Machination" |
| Julie, chevalier de Maupin | 2004 | Madame de Maintenon | TV-film |
| Venus and Apollo | 2005 | Albina de Braise | Epizód: "Soin défraîchi" |
| Le juge est une femme | 2005 | Julie de Berg | Epizód: "La petite marchande de fleurs" |
| Mafiosa | 2006– 2007 |
Caterina Paoli | visszatérő szerepben (6 epizód) |
| Lost Signs | 2007 | Irène de Lestrade | visszatérő szerepben (12 epizód) |
| Il peccato e la vergogna | 2010 | Elena Fontamara | visszatérő szerepben (2 epizód) |
| Caldo criminale | 2010 | Lucrezia | TV-film |
| Le sang de la vigne | 2011 | Shirley | Epizód: "Le dernier coup de Jarnac" |
| La collection: Ecrire pour... la trentaine vue par des écrivains | 2014 | Marianne | Epizód: "Rose Mystica" |
| Velvet Colección | 2018 | Sandra Petribello | visszatérő szerepben (2 epizód) |
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Internet Movie Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. augusztus 13.)
- ↑ SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Roglo
- ↑ Integrált katalógustár (Németotszág) (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 13.)
- ↑ Saner. „'I did the first nude in Vogue': Marisa Berenson on being a blazing star of the 70s and beyond: Interview”, The Guardian, 2019. október 30. (Hozzáférés: 2019. november 25.)
- ↑ Berenson, Bernard. Sketch for a Self-Portrait. Pantheon (1949)
- ↑ „Robert L. Berenson, Ex-Envoy And Head of Shipping Line, Dies”, The New York Times, 1965. február 3. (Hozzáférés: 2015. április 19.)
- ↑ Saner. „'I did the first nude in Vogue': Marisa Berenson on being a blazing star of the 70s and beyond: Interview”, The Guardian, 2019. október 30. (Hozzáférés: 2019. november 25.) Saner, Emine (October 30, 2019). "'I did the first nude in Vogue': Marisa Berenson on being a blazing star of the 70s and beyond: Interview". The Guardian. London. RetrievedNovember 25, 2019.
- ↑ Saner. „'I did the first nude in Vogue': Marisa Berenson on being a blazing star of the 70s and beyond: Interview”, The Guardian, 2019. október 30. (Hozzáférés: 2019. november 25.) Saner, Emine (October 30, 2019). "'I did the first nude in Vogue': Marisa Berenson on being a blazing star of the 70s and beyond: Interview". The Guardian. London. RetrievedNovember 25, 2019.
- ↑ Bibliotheca Philosophica Hermetica entry Archiválva 2011. május 24-i dátummal a Wayback Machine-ben.
- ↑ Senda Berenson | Biography & Facts. Encyclopedia Britannica, 2024. március 15.
- ↑ a b c d e f Saner. „'I did the first nude in Vogue': Marisa Berenson on being a blazing star of the 70s and beyond: Interview”, The Guardian, 2019. október 30. (Hozzáférés: 2019. november 25.) Saner, Emine (October 30, 2019). "'I did the first nude in Vogue': Marisa Berenson on being a blazing star of the 70s and beyond: Interview". The Guardian. London. Retrieved November 25, 2019.
- ↑ marisa berenson, 2007. december 12. [2021. december 13-i dátummal az eredetiből archiválva].
- ↑ YouTube-videó. YouTube
- ↑ Kellaway: Marisa Berenson: 'Being directed by Branagh is an amazing adventure'. The Guardian, 2016. július 24.
- ↑ 48 Hours: And Then There Were 2. CBS, 2001. október 12.
- ↑ Actors who speak Italian, 2013. január 29.
- ↑ Marisa Berenson "Kubrick disait que je ne serai jamais aussi belle…" Archive INA.
- ↑ Claude Solnik, "Breaking up is even harder to do for celebrities", Long Island Business News, 20 January 2006. [2009. február 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. június 30.)
Fordítás
szerkesztés- Ez a szócikk részben vagy egészben a Marisa Berenson című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
szerkesztés- Hivatalos oldal
- Marisa Berenson a PORT.hu-n (magyarul)
- Marisa Berenson az Internet Movie Database-ben (angolul)
