Pirosfejű kecskepapagáj

madárfaj
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. június 5.

A pirosfejű kecskepapagáj (Cyanoramphus novaezelandiae), korábban csak kecskepapagáj, a madarak osztályába, a papagájalakúak (Psittaciformes) rendjéhez, ezen belül a szakállaspapagáj-félék (Psittaculidae) családjához tartozó faj.

Pirosfejű kecskepapagáj
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Papagájalakúak (Psittaciformes)
Öregcsalád: Papagájszerűek (Psittacoidea)
Család: Szakállaspapagáj-félék (Psittaculidae)
Alcsalád: Rozellaformák (Platycercinae)
Nemzetség: Rozellarokonúak (Platycercini)
Nem: Cyanoramphus
Faj: C. novaezelandiae
Tudományos név
Cyanoramphus novaezelandiae
(Sparrman, 1787)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Pirosfejű kecskepapagáj témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Pirosfejű kecskepapagáj témájú médiaállományokat és Pirosfejű kecskepapagáj témájú kategóriát.

Előfordulása

szerkesztés

Új-Zélandon és a szomszédos szigetek területén honos.

Korábban több alfaja volt jegyezve (Új-Kaledónia és a Csendes-óceán délkeleti részén több szigeten is), de ezek java részét egyes források már faji szinten kezelik,[1][2] mint:

Ma az alábbi alfajokat sorolják ide:[1]

  1. Cyanoramphus novaezelandiae novaezelandiae - Új-Zéland szigetei
  2. Cyanoramphus novaezelandiae chathamensis - Chatham-szigetek
  3. Cyanoramphus novaezelandiae cyanurus (Kermadec-szigeti kecskepapagáj) - Kermadec-szigetek

Megjelenése

szerkesztés

Testhossza 27 centiméter, alapszíne zöld, hasi felületén világosabb és sárgásabb árnyalattal. Homloka, feje teteje, a szeme és füle között lévő, valamint a tarcsíkján elhelyezkedő folt karmazsinvörös. Szárnya 13-14 centiméter hosszú, az evezők külső zászlói violakékek, a farka 12-15 centiméter hosszú. Írisze vörös, 1,6 centiméter hosszú csőre halvány kékesszürke, sötétszürke csúccsal, a lába szürkésbarna. A fiatalok fején a vörös folt kisebb kiterjedésű, farkuk rövidebb, íriszük halványbarna.

Életmódja

szerkesztés

Magvakat, gyümölcsöket, bogyókat fogyaszt. A talajon található kisebb rovarokat is megeszi.

Szaporodása

szerkesztés

Fészekalja 4-9 tojásból áll, melyeken 20 napig kotlik. A fiókák 35 naposan repülnek ki.

Kifejezetten mozgékony madár, ezért jó, ha nagy mozgásteret biztosítunk számára. Az ideális a 3,5 x 1 x 2 m méretű röpde (volier), melyben fagymentes helyen áttelel. A kalit rácsain, illetve az ugrópálcákon rendkívül gyorsan képes szaladgálni anélkül, hogy csőrével kapaszkodna. A kalit / volier alját ennél a fajnál gyakrabban kell takarítani, mivel szeret kapirgálni (mint a tyúkok), és a lehullott magvak stb. között turkálni, miáltal könnyebben fertőződhet. Csemegékkel gyorsan kezessé tehető, szelíd, barátságos papagáj válhat belőle.

Fészkeltetés: 20 x 20 x 35 cm-es méretű faodú. A párnak szüksége van a többi madár ösztönző közelségére, ezért csak kolóniában tartott madarak esetében számíthatunk sikeres tenyésztésükre. Szapora faj, általában évente kétszer is költ. Többször költeni ne hagyjuk, mert ez már nagyon megviselné a tojót. Több éven keresztül is hajlandó költeni.

Eleségük: vörösköles, fehérköles, sárgaköles, fénymag, zab, csíkos napraforgó, kevés kendermag, fürtösköles; továbbá sárgarépa, alma, gyümölcsök, fűfélék, kevés saláta, lágyeleség, időnként főtt tojás, sajt.

Színváltozatok

szerkesztés

Van sárga, zöld, kék, fahéj és tarka színváltozata is ennek a papagájnak.

  1. a b IOC World Bird List. (Hozzáférés: 2023. május 23.)
  2. Oláh György, Bankovics Attila (2022). „A papagájalakúak (Psittaciformes) rendjéhez tartozó fajok magyar nevei”. Állattani Közlemények 107 (1-2), 109–174. o. DOI:10.20331/AllKoz.2022.107.1-2.5.