Ruschek Antal

Ruschek Antal (Győr, 1851. március 5. – Győr, 1914. január 30.) magyar katolikus pap, győri kanonok, egyházi író.

Ruschek Antal
Élete
Született	1851. március 5. Győr
Elhunyt	1914. január 20. (62 évesen) Győr
Nemzetiség	magyar
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)	pedagógiai mű, életrajz, emlékkönyv, prédikáció
Fontosabb művei	• Zalka János győri megyés püspök • Emlékkönyv. Zalka győri püspök jubileumára • A keresztény nő

Élete

Szülővárosában végezte középiskoláit és teológiai tanulmányait. Papnövendék korában a szemináriumban irodalmi munkára kitűzött arany-pályadíjat nyert. 1873. július 27-én szentelték pappá. Kezdetben segédlelkész volt Győr-Nádor és Ujvárosban, Ecsen, Péren és Pálon, majd helyettes lelkész ugyanott, Mező-Eörsön és Bokodon. 1875-től Győrszékesegyházi hitszónok és káptalandombi lelkész, 1879-től győrszigeti, 1894-től győrnádorvárosi esperes-plébános lett; ekkor kerületi paptársai arany tollal tisztelték meg.

1890-től a Szent István Társulat tudományos és irodalmi osztályának tagja. 1896. július 15-én a Ferenc József-rend lovag-keresztjét kapta, 1898. július 30-án tartotta meg ezüst miséjét. A győri káptalan tagja volt. 1906 februárjában a király Ruscheknek a boldogságos Szűz Máriáról nevezett királyházi címzetes apátságot adományozta. 1878-től a győri katholikus legényegyletnek elnöke.

62 éves korában, 1914-ben hunyt el.

Művei

• Rafael. Bolanden után németből ford. Pest, 1872. Limpp Jánossal együtt)
• A vidéki sajtó hivatásának méltatása és a Győri Közlöny rövid története. Irta és a Győri Közlöny 25 éves fennállásának alkalmával felolvasta. Győr, 1882.
• A katholikus legényegylet magyar földön. Bpest, 1887. Szabóky arcz. (Házi Könyvtár 55. Ism. Kath. Szemle).
• Kolping Adolf. Életrajz Schaeffer Sebestyén után ford. Uo. 1887. (Házi Könyvtár 53. Ism. Katholikus Szemle).
• Katholikus Énekeskönyv. Győr, 1889. (3. kiadás 1896.)
• Szent Monika élete. Bougaud Emil után fordította. Győr, 1889. (Ism. Kath. Szemle. 2. kiadás. Uo. 1894. Ism. Vasárnapi Ujság 1895. 2. sz.).
• Betegségünk, orvosságunk. Nagybőjti beszédsorozat. Bpest, 1892. (Ism. M. Állam. 1893. 88. sz. Kath. Szemle. 2. kiadás. Uo. 1894. Ism. Vasárnapi Ujság 1894. 4. sz.).
• Emlékkönyv. Zalka győri püspök jubileumára. Győr, 1892.
• Zalka János győri megyés püspök. (Díszmű). Uo. 1892. (Német és horvát nyelven is. Uo. 1892.).
• A mi Urunk Jézus Krisztus élete. Dupanloup után ford. Uo. 1895. (Ism. Vasárnapi Ujság 52. sz.).
• Győr jubiláris püspökei. (Díszmű.) Uo. 1896.
• Győr aranymisés püspöke. Uo. 1896. (Népies kiadás.)
• A keresztény nő. R. Hirsch Nelli rajzaival. Uo. 1898.
• Üdvözlégy Mária. Stolz Alban után magyarra átdolgozta. Bpest, 1898.
• A tanító lelkének idealismusa. Ünnepi beszéd, melyet a 25 éves tanítóegyesület jubiláris közgyűlésén Győrött 1899. jún. 3. mondott. Uo. 1899.
• Alkalmi egyházi beszédek. Bpest, 1901. (Ism. M. Állam 114. sz. 1902. 25. sz. Vasárnapi Ujság 1901. 22. sz.)
• Emlékezés Deák Ferenczről. Győr, 1903.
• Az olajfák hegyétől a Golgotáig. Nagybőjti szentbeszédek. Az 1904. nagybőjtjén a Budapest-belvárosi főplébánia-templomában elmondotta. Bpest, 1904.
• Egyházi beszéd, melyet a kassai püspökség és egyházmegye megalapításának százéves évforduló ünnepén 1904. szept. 4. a kassai püspöki székesegyházban mondott. Uo. 1904.
• Esti csillag. Bp., 1906.

Újságcikkei

Ruschek folyóirat cikkei a Győri Közlönyben (1869. 50-55. sz. A magyar regényirodalom fejlődése, történelme és irodalmi hatása, 1892. 88. sz. Apróságok a Kisfaludy szobor történetéhez); a Katholikus Szemlében (1890. 1896. könyvism.); a Magyar Államban (1904. 95. sz. Kisfaludy A. B. mint költő, 1906. 63. sz. Miatyánk) jelentek meg, de írt a Borramaeusba és a Budapesti Hirlapba is.

Források

• Magyar katolikus lexikon I–XVII. Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 1993–2014. ISBN 963-361-626-3  
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.  

Kapcsolódó szócikkek

• Az Osztrák–Magyar Monarchia ifjúságnevelő könyvei