Szerkesztő:*feridiák/Évfordulók/’2 és ’7/07-31

498 éve, 1527-ben született I. Miksa magyar és cseh király, II. Miksa néven német-római császár (1564–1576) († 1576).
213 éve, 1812-ben született Beauharnais Amália brazil császárné francia hercegnő († 1873).
118 éve, 1907-ben hunyt el Károlyi István politikus, országgyűlési képviselő, az MTA tagja (* 1845).
113 éve, 1912-ben született Milton Friedman Nobel-díjas amerikai közgazdász, szülei Magyarországról vándoroltak ki († 2006).
88 éve, 1937-ben hunyt el Zala György szobrászművész, az MTA tagja (* 1858).
63 éve, 1962-ben született Wesley Snipes amerikai színész, producer.
58 éve, 1967-ben hunyt el Richard Kuhn osztrák–német biokémikus, aki a karotinoidok és a vitaminok vizsgálatáért 1938-ban kémiai Nobel-díjat kapott]] († 1900).
53 éve, 1972-ben hunyt el Alfons Gorbach osztrák politikus, 1961–1964 között Ausztria szövetségi kancellárja (* 1898).
8 éve, 2017-ben hunyt el Jeanne Moreau, francia színésznő (* 1928)

Richard Kuhn

Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2016-37-2

Alī ibn Abī Tālib, az iszlám
időszámítás kezdeményezője

A nedzsefi Ali imám mecset,
Alī ibn Abī Tālib sírhelye

Alī ibn Abī Tālib (Mekka, 599. március 17./július 29. – Kúfa, 661. január 24.) volt az iszlám negyedik, a „helyesen vezetettek” közé tartozó kalifája (uralkodott 656. június 17-étől haláláig). Mohamed próféta egyik unokatestvéreként és vejeként, illetve a legelső muszlimok egyikeként a társak (szahába) közé tartozott. Szerepe az iszlám síita irányzatában alapvető; ebben őt tekintik az első és egyetlen jogos kalifának, illetve az első imámnak. A síiták szemében Ali kalifa szerepe majdnem felér Mohamedével — nemcsak abban az értelemben, hogy helyesen, az iszlám törvény (saría) szellemében vezette a közösséget, hanem a tanítás ezoterikus jelentésének értelmezőjeként is. Történelmi szempontból Mohamed után az iszlám legmeghatározóbb alakja.

Alit már kortársi is eltérően ítélték meg, így szerepét, egyéniségét a szunnita és síita iszlám eltérően értékeli. Bár Alit a szunniták is rendkívül tisztelik, ők nem ismerik el Mohamed utódjának, mivel szerintük a próféta erről nem rendelkezett. Kalifasága alatt robbant ki az első muszlim polgárháború (első fitna), amely közben Ali hívei közül, de vele szakítva létrejött az első muszlim szekta, a háridzsitáké („kivonulók”). Bár a szunnita és a síita irányzat tényleges elkülönülését nem Ali kalifaságától számítják, ahhoz, hogy az iszlámon belüli szekták kialakulására Ali politikai döntései teremtettek alkalmat. Halála is a pártviszályok és a vallási fanatizmus következménye: 661. január 24-én a kúfai mecsetben gyilkolták meg, amikor a koránt olvasta. Nedzsefben temették el; ekkor lett – és maradt a mindmáig – a nedzsefi Ali imám mecset a síiták egyik legszentebb helye, szellemi központja és zarándokhelye.

Ali rövid beszédei közül több is az általános iszlám kultúra részévé vált. Ezek napjainkban is jelen vannak a mindennapi életben, mint közmondások, aforizmák. A 10. században összegyűjtött prédikációi, levelei, szólásai (Nahdzs al-Balága , „Az ékesszólás ösvénye”) az egyik legszélesebb körben olvasott és legnagyobb hatású könyv az iszlám világban. Mohamed próféta halála után Ali kalifa kezdeményezésére lett a Hidzsra az iszlám időszámítás kezdete.

Sablonvita:Kezdőlap kiemelt cikkei/2016-37-2 szerkesztése (szakasz) Ali kalifa kiemelt szócikkét javaslom a Kezdőlap kiemelt cikkei/2016-37-2 sablonba. Ez a szócikk 2010. július 26. és 2010. július 29. között szerepelt a kezdőlapon, tehát letelt a több mint öt év, és többszörösen aktuális. – *feridiák ^vita 2016. augusztus 16., 16:00 (CEST)