Táplálkozástudományi szakember

Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. február 12.

A táplálkozástudományi szakember (angol megnevezése: nutritionist) olyan szakember, aki korszerű egészségügyi, élelmiszeripari és természettudományos ismeretek birtokában képes táplálkozási tanácsot nyújtani, kutatói munkát végezni, valamint új élelmiszereket és gyógyhatású készítményeket fejleszteni.[1] A táplálkozástudományi mesterképzés az orvos- és egészségtudományi szakterülethez tartozó 4 féléves egyetemi mesterképzés (MSc). A képzettséggel betölthető foglalkozás a FEOR szerint: Dietetikus FEOR 2223.[2][3]

 
Példa a kiegyensúlyozott étrendhez ajánlott élelmiszerekre

A magyar szabályozás szerint a táplálkozástudományi szakember többek között az alábbi feladatkörökben tud szakértői és tanácsadói tevékenységet végezni:

  • az egészséges táplálkozás és a kórállapotoknak megfelelő élelmiszerek és étrendek összetételének meghatározása,
  • az élelmiszerek minőségének meghatározása, egészségügyi szempontok érvényesítése,
  • egészségiparban, a wellness- és gyógyturizmus, szállodaipar területén helyes táplálkozási gyakorlatnak megfelelő étrendek összeállítása, a dietetikai gyakorlat javítása az egészség fenntartása és betegségmegelőző céllal,
  • táplálkozási és élelmezési szaktanácsadóként egészségmegőrző és betegségmegelőző célból csoportos dietetikai szaktanácsadás nyújtása, a hozzájuk fordulók esetében el tudják dönteni kiket kell klinikai dietetikushoz, orvoshoz irányítaniuk,
  • szakmai elvárásoknak megfelelő hiteles döntések meghozatala
  • minőségi, funkcionális élelmiszer, táplálékkiegészítő, tápszer és egyéb gyógytermék fejlesztése, egészségügyi hatásainak lemérése és toxikológiai vizsgálata,
  • élelmiszeripari technológiai újítások kifejlesztése,
  • hazai és nemzetközi szervezetekben a táplálkozástudománnyal, élelmezéssel kapcsolatos területeken szakértői és szaktanácsadási feladatok ellátása, vállalati, kutatóintézeti és szakigazgatási szinten, egészségpolitikai döntések előkészítése,
  • az előbbieket szolgáló szabványok, jogalkotási gyakorlat és intézményi rendszer kialakításában való részvétel,
  • az európai uniós pályázati rendszerek által preferált innovatív kutató-fejlesztő munka végzése,
  • önfejlesztés, a saját tudás magasabb szintre emelése, tudomány- és munkaterületük alkotó művelése, továbbfejlesztése és eredményeik gyakorlati hasznosítása,
  • a megoldandó problémák megértése, szakterületük speciális problémáinak biztonságos megoldása, eredeti ötletek felvetése, innovatív tevékenység folytatása,
  • multidiszciplináris team tagjaként tevékenykedni,
  • a táplálkozástudomány eredményeinek népszerűsítése a lakosság népegészségügyi mutatóinak javítása érdekében,
  • ismereteik folyamatos bővítése magyar és idegen nyelvű szakirodalom felhasználásával.[1]

A táplálkozástudományi szakember és a dietetikus

szerkesztés

A táplálkozástudományi szakember a dietetikusnál magasabb tudományos fokozattal rendelkezik (mesterfokozat, MSc). A dietetikus szakirány, és a táplálkozástudományi mesterképzés során is 120-120 kreditet teljesít a hallgató, azonban a táplálkozástudományi mesterképzés egy átfogó és modern, egészségügyi, élelmiszeripari és természettudományos képzés, míg a dietetikus képzés egy egészségügyi és klinikai dietetikára, dietoterápiára specializálódott szakirány teljesítését jelenti az ápolás és betegellátás alapképzésen (BSc) belül.[4]

A dietetikus szakemberek képzése is az orvos-és egészségtudományi szakterület része, akárcsak a táplálkozástudományi mesterképzés. A dietetikus szakemberek képzése, a bolognai felsőoktatási rendszer osztott rendszere szerinti, Ápolás és betegellátás alapszak (BSc) keretei között zajlik. Ezen alapszak első két évét követően további 2 év dietetikai szakiránynak megfelelő tárgyat kell teljesíteni.[5] Ezen szakemberek képzése az egészségügyi és közétkeztetési rendszer keretein belül történő élelmezési, és az egészségügyi rendszeren belüli orvosi javaslatra felírt klinikai dietetikai szaktanácsadási feladatok elvégzésére specializálódik.[6]

A táplálkozástudományi szakemberek képzése az egyetemi 2 éves mesterképzés (MSc) részét képezi, így egy táplálkozástudományi szakember már biztosan rendelkezik egy diplomával, így szélesebb tudományos és / vagy egészségügyi látókörrel rendelkezhet, úgymint: orvos, biológus, dietetikus, agrármérnök, élelmiszermérnök, gyógytornász, szülésznő stb.[1] A dietetikussal szemben a táplálkozástudományi szakembereknek lehetőségük adódik tanulmányaik doktori iskolában (PhD) való folytatására. A táplálkozástudományi szakember a klasszikus dietetika ismerete mellett egy új, világszinten egyre jobban fejlődő, átfogó táplálkozástudományi szemléletet sajátít el.[7] Az ilyen szakemberek egy korszerű multidiszciplináris szaktudás birtokában képesek táplálkozási tanácsot nyújtani, étrendek összetételét meghatározni és kutatói- fejlesztői tevékenységet végezni, vagy akár egészségpolitikai döntések előkészületében részt venni. A hozzájuk forduló egyénekről el tudják dönteni, hogy szükséges-e orvoshoz vagy klinikai dietetikushoz fordulniuk.[1]

A táplálkozástudományi mesterképzés

szerkesztés

A táplálkozástudományi képzés világszerte ismert és egyre intenzívebben fejlődő tudományág. Európában, az Amerikai Egyesült Államokban, valamint számos ország keleti gyógyászatot oktató egyetemén találkozunk hasonló képzésekkel. Magyarországon nemrég jelent meg a képzés, elsőként a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kara indította el ezt a szakot.[8] A bolognai felsőoktatási rendszernek megfelelően a 4 féléves mesterképzés során a hallgatók 120 kreditnek megfelelő szakmai tárgyat teljesítenek, melynek legalább 40%-a gyakorlati anyag, továbbá minimum 4 hetes laboratóriumi, dietetikai vagy termelési gyakorlatot.[8]

A képzést az alábbi intézmények indítják Magyarországon:

A táplálkozástudományi képzés során oktatott tárgyak, orvosi-egészségügyi, élelmiszermérnöki, természettudományos és dietetikai ismeretekből tevődnek össze. Például a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Karán oktatott szakmai tárgyak az alábbiak:

  • klinikai dietetika
  • klinikai dietetika gyakorlat
  • táplálkozási zavarok pszichológiája és terápiája
  • klinikai immunológia, táplálékallergia
  • klinikai ismeretek
  • táplálkozásbiokémia
  • orvosi biokémia
  • humán élettan I–II.
  • humán élettan gyakorlat
  • a táplálkozás és az energiaháztartás neuroendokrin szabályozása
  • funkcionális genomika, nutrigenomika
  • táplálkozás- és funkcionális élelmiszertudomány, táplálkozásterápia
  • egészségmegőrző diéták, konyhatechnika hatása a tápanyagokra
  • divatos táplálékkiegészítők. élettani hatások és kockázatok
  • táplálkozás-egészségtan és epidemiológia
  • közétkeztetési és élelmezésvezetői gyakorlat
  • sporttáplálkozás alapjai
  • funkcionális élelmiszerek, gmo élelmiszerek és analitikájuk
  • gyógyszer-élelmiszer interakciók, gyógynövények
  • nutritional bioactivation
  • a csecsemő és a gyerekkor táplálási sajátosságai. tápszerek
  • élelmiszerkémia
  • élelmiszernyersanyagismeret I–II.
  • élelmiszertechnológia I–II.
  • élelmiszerbiztonság, élelmiszerhigénia
  • agrokemikáliák élelmiszerbiztonsági megítélése és kimutatásuk
  • minőségügy és élelmiszer- minőségbiztosítás, élelmiszerjog epidemiológia módszertana
  • etika
  • funkcionális anatómia
  • gyógyszertan, toxikológia
  • kórélettan, patológia
  • orvosi mikrobiológia I–II.
  • önképző kör, journal club
  • vállalkozási ismeretek és készségek fejlesztése
  • molekuláris neurobiológia
  • gyerekgyógyászati betegségek
  • táplálkozástudományi állatkísérletes és laboratóriumi gyakorlat
  • kommunikáció fejlesztő tréning, családterápia
  • termékfejlesztés, gazdasági ismeretek, marketing
  • komplementer medicina
  • biostatisztika[10]

További információk

szerkesztés
A Wikimédia Commons tartalmaz Táplálkozástudományi szakember témájú médiaállományokat.