Tóth Vilmos (történész)

(1973-) magyar történész, szakíró, helytörténész
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. december 27.

Tóth Vilmos (Győr, 1973. június 19. – ) történész, szakíró, temetőkutató.

Tóth Vilmos
Született1973. június 19. (51 éves)[1]
Győr[1]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
IskoláiMiskolci Egyetem
KitüntetéseiPodmaniczky-díj (2003)[1]

A Miskolci Egyetemen tanult történelem–kulturális antropológia szakon, vizuális antropológiai szakirányú végzettséggel rendelkezik. Ezt követően szabadfoglalkozású kutatóként kezdett el tevékenykedni, illetve 2003 és 2013 között a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság külső munkatársa is volt. Óraadói pozíciót is betöltött a Miskolci Egyetem Kulturális és Vizuális Antropológiai Tanszékén.

Főbb kutatási területe (1992 óta) a magyarországi temetkezések újkori története, a síremlékek történeti forrásként való hasznosítása, valamint a síremlékművészet. Több, temetőkkel kapcsolatos album szöveges anyagát készítette el, számos szakcikke és tanulmánya jelent meg különböző folyóiratokban. A Kerepesi úti temetőt és a Farkasréti temetőt 1999-ben két, illetve 2003-ban három részben mutatta be az olvasóközönségnek a Budapest Főváros Levéltára gondozásában megjelent Budapesti Negyed kötetekben. 2001 és 2002 között egy éven át heti rendszerességgel Ércnél maradandóbb címmel temetkezéstörténeti cikkei jelentek meg a Népszabadság Budapest-mellékletében.

Győr és környékének helytörténetét is kutatja, beleértve a város temetkezőhelyeit is, amelyek monografikus feldolgozása 2021-ben jelent meg.

Tanulmányai, cikkei (válogatás)

szerkesztés
  • Tóth Vilmos: „Nemzeti nagylétünk nagy temetője”. A Fiumei úti sírkert és a Salgótarjáni utcai zsidó temető adattára, Nemzeti Örökség Intézete, Budapest, 2018, 519 o.
  • Antikvarium.hu, NEKTÁR.OSZK adatbázisok

További információk

szerkesztés