Tauffer Vilmos
Tauffer Vilmos (Kolozsvár, 1851. július 2. – Budapest, 1934. december 7.)[3] szülész, nőgyógyász, egyetemi tanár.
| Tauffer Vilmos | |
 | |
| 1880 körül | |
| Született | 1851. július 2.[1] Kolozsvár |
| Elhunyt | 1934. december 7. (83 évesen)[1] Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Török Anna |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | egyetemi tanár |
| Iskolái | Budapesti Tudományegyetem (–1874) |
| Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert (jobb oldali fasírboltok (J-471))[2] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tauffer Vilmos témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete
szerkesztésSzülei Tauffer Károly és Hints Terézia.[3] Orvosi tanulmányait részben a pesti, részben a Bécsi Egyetemen végezte. 1874-ben Budapesten orvosdoktorrá avatták és még ugyanezen évben a szülészeti tanszék mellé gyakornokká nevezték ki. A következő évben egyetemi ösztöndíjjal külföldre utazott. Rövidesen a freiburgi egyetem szülészeti klinikáján Alfred Hegar mellett tanársegéd lett és ezen minőségében két évig működött. Időközben beutazta Anglia, Franciaország és Svájc nevezetesebb egyetemi városait. 1878-ban részt vett katonaorvosként Bosznia-Hercegovina okkupációjában, majd a Budapesti Tudományegyetem Szülészeti Klinikáján lett első tanársegéd és még ugyanezen évben magántanár. 1881-ben, amikor a II. számú Szülészeti és Nőgyógyászati Tanszéket szervezték, őt nevezték ki e tanszék rendes tanárává. Rendkívüli tagja volt az Országos Közegészségi Tanácsnak, elnöke a Magyar Országos Balneológiai Egyesületnek, tagja több német tudós társaságnak, rendes tagja a székesfővárosi bizottságnak. 1881 és 1918 között nyilvános rendes tanár volt a budapesti II. sz. szülészeti-nőgyógyászati klinikán. Nagyszabású irodalmi munkásságot fejtett ki.
A Fiumei Úti Sírkertben nyugszik.[4]
Eredményei
szerkesztésJelentős érdemei vannak a korszerű szülészeti és nőgyógyászati műtétek, a császármetszés, a transzvaginális méhrákműtét, a sugaras méhrákkezelés meghonosítása terén. Elsőként végezte Magyarországon a sérült uréter varrását, epehólyagműtétet és vesekiirtást. Az operatív nőgyógyászat megteremtője volt Magyarországon. Kiterjedt iskolát alapított, évtizedekig a vezető szülészek tanítványai közül kerültek ki. Megreformálta a szülésznőképzést, kidolgozta a szülészeti rendtartást.
Művei
szerkesztésDolgozatai nagyrészt német nyelvű szaklapokban is megjelentek:
- A külső nemző részek befolyása a gyermekágyban. Orvosi Hetilap, (1876)
- A terhesség és méhrák szövődményei különös tekintettel a szülésre. Orvosi Hetilap, (1876)
- A szülészet és nőgyógyászat Boroszlóban. Orvosi Hetilap, (1876)
- Korai klimax létrehozatala a petefészek kiirtása által. Orvosi Hetilap, (1876)
- A hüvely és a méhelőesésnek létrejöveteli módja: Prophylaxis és némely a kezelésre vonatkozó megjegyzések. Orvosi Hetilap, (1877)
- A prophylactikus alagcsövezés kérdése a petefészki daganatok kiirtása után. Orvosi Hetilap, (1877)
- A londoni nőgyógyászat. Orvosi Hetilap, (1878)
- A nők castratiója (Budapest, 1878)
- Az osteomaliciáról. Orvosi Hetilap, (1878)
- Gátképlésről. Orvosi Hetilap, (1878)
- A hólyag-, hüvely-, méhsipolyról. Orvosi Hetilap, (1879)
- A méhnyak mély repedéseinek kezeléséről. Orvosi Hetilap, (1879)
- Hólyag-, hüvvelysipoly s méhzárlat. Orvosi Hetilap, (1880)
- Húgycső-, hólyag-, hüvelysipoly. Orvosi Hetilap, (1881)
- A méh helyzetváltozása által okozott reflex hányás. Orvosi Hetilap, (1881)
- A méhcsonkításról. Orvosi Hetilap, (1881)
- Haematocele retrouterinum. Orvosi Hetilap, (1881)
- A rákos méh részleges és teljes kiirtása. Orvosi Hetilap, (1882)
- Méhen kivüli terhesség. Orvosi Hetilap, (1885)
- A szülészet ügyének állása hazánkban. Budapest: (kiadó nélkül). 1891.
- Pyonephrosis, nephrotomia. Orvosi Hetilap, (1893)
- Az osteomalacia, csontlágyulás. In Belgyógyászat kézikönyve II. Budapest: (kiadó nélkül). 1895.
- A nőgyógyászat kézikönyve. Budapest: (kiadó nélkül). 1916. (Tóth Istvánnal)
Emlékezete
szerkesztés- Frigyesi József: Tauffer Vilmos. Orvosképzés, (1935)
- Frigyesi József: Megemlékezés Tauffer Vilmosról. Orvosképzés, (1936)
- Tauffer Vilmos (1851-1934). / Hints Elek. – Budapest: 1935. – (MONE Orvostársadalmi Szemle, 1935, 12, 1.) Klny.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC15363/15532.htm, Tauffer Vilmos, 2017. október 9.
- ↑ https://library.hungaricana.hu/hu/view/BFLV_bn_25_07_1999_3_2/?pg=37&layout=s
- ↑ a b Budapest VIII. kerületi állami halotti anyakönyv 2271/1934.
- ↑ Gyászjelentése (1934). (Hozzáférés: 2021. április 28.)
Források
szerkesztés- A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X
- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969. 828. o.
További információk
szerkesztés- Három évtized története életrajzokban. Szerk. Gellért Imre és Madarász Elemér. Budapest, Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., é. n. [1932]
- Magyar tudóslexikon A-tól Zs-ig. Főszerk. Nagy Ferenc. Budapest: Better; MTESZ; OMIKK. 1997. ISBN 963-85433-5-3
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIII. (Steiner–Télfy). Budapest: Hornyánszky. 1909.
- Új magyar életrajzi lexikon VI. (Sz–Zs). Főszerk. Markó László. Budapest: Helikon. 2007. ISBN 963-547-414-8
- Az új városháza. A főváros főtisztviselőinek és a törvényhatósági bizottság tagjainak életrajza, a főváros hivatalainak, intézményeinek és üzemeinek ismertetése. Az 1931–37. évi törvényhatóság. Szerk. Weichert Béla. Budapest, 1931
.svg){kind=small}
