Turks- és Caicos-szigetek

	Turks- és Caicos-szigetek
; A Turks- és Caicos-szigetek zászlaja	; A Turks- és Caicos-szigetek címere
	Nemzeti mottó: Each Endeavouring, All Achieving;
Fővárosa	Cockburn Town
	é. sz. 21° 46′ 48″, ny. h. 71° 48′ 00″21.780000°N 71.800000°WKoordináták: é. sz. 21° 46′ 48″, ny. h. 71° 48′ 00″21.780000°N 71.800000°W
Legnagyobb város	Providenciales
Államforma	alkotmányos monarchia
	Vezetők
Király	III. Károly brit király
Kormányzó	Gordon Wetherell
Miniszterelnök	Galmo Williams
Hivatalos nyelv	angol
Tagság	Lista Karibi Fejlesztési Bank; Interpol; Caribbean Disaster Emergency Management Agency;
	Népesség
Népszámlálás szerint	44 542 fő (2020)
Rangsorban	226
Becsült	31 458 fő (2012. január)
Rangsorban	226
	Földrajzi adatok
Terület	430 km²
Időzóna	AST (UTC-5)
	Egyéb adatok
	Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Pénznem	USA dollár, Bahamai dollár (USD)
Hívószám	1-649
Segélyhívó telefonszám	911
Internet TLD	.tc
Villamos hálózat	120 volt
Elektromos csatlakozó	NEMA 1-15; NEMA 5-15;
Közlekedés iránya	bal
	A Wikimédia Commons tartalmaz Turks- és Caicos-szigetek témájú médiaállományokat.

A Turks- és Caicos-szigetek (IPA: [tɜrks] és [keɪkəs]) Kuba mellett található szigetek, amely az Egyesült Királyság tengerentúli területe. 30 nagyobb korallszigetből (6 lakott) és számtalan apró szirtből áll. A legmagasabb pont a 49 m-es Blue Hills.

A szigetcsoport 2012 óta a világörökség javaslati listáján szerepel.^[3]

Története

Turks- és Caicos-szigetek, 1938-as 1/4 pennys postabélyege, VI. György király portréjával és tengeri só előállításának ábrázolásával.

Felfedezését Juan Ponce de León spanyol hajósnak tulajdonítják, aki 1512-ben járt a szigeteken. Mások azonban úgy vélik, hogy Kolumbusz Kristóf első útja során, 1492-ben ide is eljutott. A hosszú ideig tartó spanyol és francia rivalizálás után az első telepesek az angolok voltak, akik a Bahama-szigetekről költöztek át a lakatlan szigetekre 1678-ban. Eredetileg Jamaicához tartozott a terület, 1962 óta önálló brit külbirtok. 1959-ben önkormányzatot kapott, majd 1976-ban tovább szélesítették az autonómiát. Területének egy részét bérbe adták az amerikaiaknak, akik a Nagy-Turk-szigeten rakétamegfigyelő, valamint haditengerészeti bázist tartanak fenn, a Déli-Caicos-szigeten pedig az amerikai parti őrség egységei állomásoznak.

1980-ban a Demokratikus Népi Mozgalom nevű párt került kormányra, amely napirendre tűzte a sziget függetlenségét. A brit kormány ezt ahhoz a feltételhez kötötte, ha a párt az 1982-es választásokon is nyer. A választást a mozgalom elvesztette a maradáspárti Progresszív Nemzeti Párttal szemben. 1985-ben azonban a Progresszív Párt nagy botrányba keveredett, amikor Norman Saunders minisztert az Egyesült Államokban droghasználattal hozták összefüggésbe. Jóllehet a párt az 1986-os választásokon is győzött, de az új miniszter, Nathaniel Francis gyújtogatásos bűncselekmény miatt lett elmarasztalva, ezért a szigeteket egy tanácsadó testületnek kellett irányítania az 1988-as választásokig. Ekkor azonban a Progresszív Nemzeti Párt újabb, ezúttal elsöprő győzelmet aratott, amely több mint másfél évtizedre elnyomta a függetlenség kérdését.

A többi brit tengerentúli területhez hasonló nagy fokú önállóságot élvezett, az Egyesült Királyság gyakorlatilag csak a külügyeket és a honvédelmet intézte. 2006-ban a függetlenség újból napirendre került, köszönhetően az immár Michael Misick vezette Progresszív Párt pálfordulásának. Ez azonban igen hamar megingott, mert 2008-ban korrupciós botrány tört ki, mely szinte az egész területi vezetést érintette. A botrány miatt 2009 márciusában a brit kormány felfüggesztette a helyi alkotmányt és elmozdította a választott testületeket, minden hatalmat átadva a brit kormány által kinevezett kormányzónak, aki addig csupán reprezentatív funkciót töltött be. A rendelkezés két évig volt érvényben. A gyakorlatban a terület státusza ideiglenesen koronagyarmat volt, helyi önkormányzati jogok nélkül. 2012-ben új választások révén új kormány alakult és új alkotmányt fogadtak el, így a sziget visszanyerte belső önrendelkezését. 2016 óta ismét a Népi Demokratikus mozgalom vezeti a szigeteket.

Gazdasága

A megművelt területeken belső fogyasztásra kukoricát, babot, trópusi gyümölcsöket és zöldségféléket termesztenek.

Szerény kivitelre a halászat, langusztafogás, kagyló- és szivacsgyűjtés, valamint a sólepárlás termékei kerülnek.

Jelentős bevételt hoz az idegenforgalom, valamint az offshore banki szolgáltatás.

A közszükségleti cikkek jelentős részét importálják, fő kereskedelmi és idegenforgalmi partnere az Amerikai Egyesült Államok.

Nyelv

A szigeteken a hivatalos nyelv az angol, de kreolul és spanyolul is beszélnek.

Népesség

A szigeten többségben vannak a mulattok (feketék és fehérek keverékei). Élnek még feketék és egyéb más származású népcsoportok.

A népesség alakulása 1960 és 2020 között

Lakosok száma	5724	5629	5924	7057	9097	12 205	16 527	23 412	30 247	44 542
	1960	1966	1972	1978	1984	1991	1997	2003	2009	2020

Adatok: Wikidata

Vallások

A lakosság 40%-a baptista. A metodista vallást a szigetek 16%-a gyakorolja. Anglikán vallású 18%-a a szigetek lakossága. A maradék 26% egyéb protestáns.

Közlekedés

Közutak hossza: 121 km
Repülőterek száma: 5
Kikötők száma: 2

Turizmus

A tengerpart egy képe Grand Turk szigetén

Kötelező oltás, ha fertőzött országból érkezik/országon át utazik valaki:

Sárgaláz

Sport

Bővebben: Turks- és Caicos-szigeteki labdarúgó-válogatott

2012. július 13-án Williams Delano junior világbajnok lett 200 méteres síkfutásban.

Kultúra

Gasztronómia

A szigetek kulináris hagyományai erős sokszínűséget tükröznek, mivel jelen vannak itt tainó, bahamai tainó (lucayan), afrikai, jamaicai, hispaniolai és bahamai hatások is.^[4]

Reggelire gyakran esznek főtt halat búzadarával. Mind a halat, mind a darát külön szolgálják fel. Az alapanyaga fehérhúsú hal.^[4] A Johnny cook egy könnyű kis rágcsálnivaló, amit kukoricalisztből csinálnak só és víz hozzáadásával, serpenyőben kisütve. Általában halakhoz, esetleg szendvicsekhez eszik.^[4]

Gyakori alapanyag a tengeri szárnyascsiga, amely a szigeteken rántva a legnépszerűbb salátával és búzadarával tálalva.^[4] Gyakori fogás az éttermekben a tarisznyarák rizzsel.^[4] Léteznek továbbá különféle rákkal készülő ételek kukoricadara kíséretében.^[4] Az utóbbi időben megnőtt a tűzhal fogyasztása, amelynek oka a faj túlzott elszaporodása, s emiatt még a hatóságok is ösztönzik a lakosságot a tűzhal halászatára és fogyasztására.^[4]

Népszerű ételek még a grillezett homár, a rizs vesebabbal vagy galambborsóval valamint egy kókusztejből, kagylóból és fűszerekből készült krémleves.^[4]