Zalai vízimalmok

Évszázadokra visszamenőleg egységben léteztek a Zalára telepített vízimalmok, maga a Zala folyó sajátos vízrajzi adottságaival és a híresen szép Zalavölgy és Zalarét. A tájrehabilitációra valóban szükség volna, mert a malmok leállításával, a malomzsilipek tönkretételével a réteken drámai mértékben csökkent a többnyire erősen kötött talaj vízszintje, ami a rétek állapotát súlyosan befolyásolta. A rét- és legelőgazdálkodás amúgy is jelentősen visszaszorult. Sok helyen szántóföldi művelésbe fogták a rétek egy részét, vagy éppen ipari üzemeket telepítettek a rétekre. A rétek romlását, egyre jellegtelenebbé válását az 1960-as évek elején lezajlott Zala-szabályozás (inkább csatornázás) pecsételte meg, mely a malmokat és zsilipjeiket végképpen kiiktatta a folyó életéből.

Vízimalmok a Zala mentén

Az 1800-as évek végén Zala vármegyében – persze a megye akkori, lényegesen nagyobb területén – mintegy 200 gőz- és vízimalmot tartottak számon. 1949-es Zala megyei levéltári statisztika szerint a vármegye akkori területén mintegy 180 malom, a kisebbített megye területén pedig mintegy 140 vízimalom működött. Az 1940-es évek elején még mintegy 37 malom őrölt a Zala folyón. Számos malom esetében a malomgödörben vagy malomtóban ma is jelentős mennyiségű víz található, ami számos vízi, vízközeli élőlény refúgiuma, menedéke lehet.

Hajdu Imre, Izsák János, Jakosa Árpád, Kummer Gyula, később Marx Mária 2005 körül határozták el a Zala folyó mentén lévő vízimalmok dokumentációjának gyűjtését. A teljesnek tekinthető felsorolás alapja egy, a Zala Vármegyei Levéltárban őrzött 1949-es lista. Már korábban megsemmisült malmok is szerepelnek ezen a listán, ezek mára már inkább csak a helyi lakosok emlékeiben élnek. A mellékelt térképen a piros színnel jelzett malmok ma már csak dokumentumokban és a helyi lakosság emlékezetében élnek. A térképet Kummer Gyula szerkesztette és a fényképfelvételek nagy része is tőle származik.

Működésük

Zsilipen (duzzasztón) a tulajdonképpeni zsilipen kívül az élőbeszédben a teljes zsilipszerkezetet is értették. A malmok fölötti, (fa)zsilipekkel duzzasztható néhány száz méteres folyószakaszt malomfejnek hívták. Közvetlenül a zsilip feletti szakaszán a vízpartot gyakran betonfal védte az alámosással szemben. A zsilip a vizet az őrlés egyik előkészületeként leengedett állapotában ezen a szakaszon duzzasztotta, fogta. Őrléskor a vizet a ráccsal (egyes helyeken „őrzővel”) védett turbinaházban lévő turbinára engedték, majd a víz a turbinaház kifolyóján át folyt tovább a malomgödörbe. Másutt a malomgödröt malomtónak mondták. (A rácsról a faágakat, egyéb uszadékot például gereblyével távolították el.) Eközben persze a malomfejben felduzzasztott víz egyre apadt; a vizet engedték, eresztették. A zsilipeket jellegzetes vasszerkezet segítségével lehetett emelni vagy süllyeszteni. A malomgödör előtti, illetve a zsilipkamra előtti zsilip valamelyikének felhúzásával, illetve leengedésével volt szabályozható a zsilipkamrába folyó víz mennyisége. A zsilipkamrába folyó víz hajtotta körbe a turbinát. Ez a forgás biztosította az őrléshez szükséges energiát.

Közvetlenül a zsilipház felett, ahhoz gyakorlatilag hozzáépítve, a zsiliphídról lehetett a zsilipekhez közel jutni. Ezen a hidacskán egyben át is lehetett menni egyik folyópartról a másikra. Ennek akkor lett nagyobb jelentősége, amikor a zsilip vagy zuhogó feletti szakaszon gyakran meglévő, gabona és liszt szállítására alkalmas közúti híd az ’50-es, ’60-as években már tönkrement. Ha duzzasztáskor a malomfejben a víz szintje elérte a legfelső zsilipdeszka felső szélét, akkor a víz azon átbukva, jellegzetes hanggal a betonkifolyóra zuhogott, majd onnan a széles és mély (3-5-8 méter mélységű) malomgödörbe rohant. Egyébként is, a bekezdésben szereplő elnevezések nem voltak egységesek. Az bizonyos, hogy az 50-es években a zalaegerszegi horgászok ezeket a megnevezéseket használták. A malomgödör alsó, újra összeszűkülő szakaszán általában kialakult egy kifli alakú kavicssziget. Az ezt követő kifolyó szakaszon a víz sekély volt, majd egyre mélyült, egy hosszú folyószakaszon gyakran kanyarokat tett meg, egyre lassabban folyt és tovább mélyült, majd átment a következő malom malomfejébe. A mederben kialakulhattak mélyedések (kutyrok), más helyeken pedig „szaladt a víz”. Egyes malmok felett a folyót kettéválasztották, az ásással kialakított új ágra, mely a malomhoz haladt (ilyen esetben ez a szakasz képezte a malomfejet vagy malomárkot) és egy másik ágra (kiság), melyen szintén volt zsilip, amit kiszsilipnek neveztek. (Az itt lévő, kisebb malomgödröt kisgödörnek is nevezték.) A kisgödör a kiságban folytatódott, mely aztán 100-200 méter után újra egyesült a főággal. Kiság és kiszsilip csak Zalaegerszegen és attól lefelé fordult elő a Zalán. Árvizek alkalmával aztán felborult a rend: a Zala és a rét helyén látványosságnak beillő összefüggő víztömeg, vízfelület jelent meg, mely néhány nap után vonult le.

Gyakran cölöpökön állt a malom víz közelében lévő sarka, más esetekben a víz felett szabályszerű padlózatot tartottak cölöpök. A padlózaton állva például a zsilipeket lehetett karbantartani, jégteleníteni. Utalhatnak persze hasonló cölöpök régvolt fahídra is. A malomépület tetején gyakran látható kiemelkedő, saját kis tetővel, ablakkal rendelkező építmény a malom porkamrájának a szellőzőnyílása, vagy a kiemelkedő felvonóvégek befogadására is szolgálhatott. A malomajtó felett gyakran esőlemez nyúlt előre, mely azt akadályozta meg, hogy rakodás során esőben a zsákok és a molnárok megázzanak. Az őrlés során keletkező melléktermékek alkalmasak voltak sertés hizlalásra, baromfitartásra. Ezért a malmok közelében az igavonóként tartott lovak istállója mellett gyakran volt disznóól, tyúkól vagy éppen galambdúc is.

A malmok említése elsősorban helyük szerint, másodsorban közismert nevükön történik.

A Zala menti malmok listája

Forrás: Zala Vármegyei Levéltár.

	Kép	Név	Helység	Tulajdonos/bérlő	Megjegyzések
1.		Pacsai/zalalövői malom, Jakosa malom	Zalalövő	Jakosa J. Ödön	kb. 1940-ig a déli oldalon alulcsapós malomkerék volt
2.		Zalalövői malom	Zalalövő
3.		Vizi-malom	Zalalövő	Vizi Lászlóné	Jellegzetes a malommaradvány képe. Jellemzőek a megbolygatott helyek növényei, csalán, szeder, fiatal nyárfák, fűzfák.
4.		Zalapatakai malom, Molnár malom	Zalapataka	Molnár Jenő	A malomépület és a turbinakamra
5.		Gergulecz malom	Zalalövő	Gergulecz testvérek
6.		Budafai malom, Bankovics malom	Budafa	Bankovics testvérek	Keleti irányból fényképezve a már téglából épített malom, egy kis részlet a turbinaházból is látszik a déli oldalon
7.		Györkefai malom, Zsohár-Károlyi malom	Zalacséb	Károlyi István	A bővített malomépület nyugatról
8.		Salomvári malom	Salomvár	Vizi László, Mesterházyné	A malom néhány betonmaradványa
9.		Zalacsébi malom	Zalacséb	Agricultural Co-operation
10.		Zalaszentgyörgyi malom, Sztancsics malom	Zalaszentgyörgy	Stancsics testvérek	Ez a malom csak fényképen maradt meg, még a maradványait is eltüntették. A kép valamilyen ünnepi alkalommal készülhetett északnyugatról.
11.		Kávási malom	Kávás
12.		Boncodfölde-i malom, Huszár malom	Boncodfölde	Huszár Ernő	Déli irányból a volt malomgödör, hátrébb néhány betonmaradvány
13.		Bagodvitenyédi malom, Baumgartner-Németh malom	Bagodvitenyéd	Baumgartner Józsefné	Délnyugatról fényképezve a malomépület
14.		Bagodi malom	Bagod
15.		Mártonfai malom, Tóth-malom	Martonfa	Tóth Károly	A malom maradványai déli oldalról.
16.		Klázer vagy Varga malom	Teskánd	Klázer István	A malom a lebontása előtti utolsó napokban
17.		Pozsgai malom	Apátfa	Pozsgai Kálmán	A malomépület déli fala, a pázsit helyén volt a malomgödör, amelyet később feltöltöttek
18.		"Hídi" vagy Béry malom	Andráshida	Béri testvérek, Rosenberger Endre	A turbinakamra falának maradványa
19.		Gógán vagy Schreiner malom	Zalaegerszeg	Schreiner család	A malomépület keletről
20.		Horváth malom	Neszele	Horváth Ferenc	A képen a turbinaház tetején lévő nyílás, amely a tengelyt fogadta be
21.		Hencz malom	Zalaegerszeg	Hencz nővérek	A malomépület és a vízkerék északról.
22.		Gömbös vagy Németh malom	Zalaegerszeg	Németh örökösök	A későbbi malomépület keletről. Jobbról a turbinaház a kifolyóval. Ettől is jobbra, a kép jobb oldalán voltak a zsilipek. A betonfal előtti karók állnak ki a vízből, két helyen is. Ezek a régi malomépület idejéből származnak, 1940 körül. 2005-ben a malom helyén már lakóház állt.
23.		Böhm malom	Kaszaháza	Böhm Jenő, Böhm Zoltánné	1960 körüli kép, délkeletről a hatalmas (5-6 méter mély) malomgödör. A távolabbi kisebb épület, előtte a zsilipek, itt éppen részben a zsilipek alatt, részben a zsilipkamrán folyik át a víz. A 2000-es évek elején a malom helyén lakópark épült.
24.		Baumgartner vagy Kummer malom	Zalaegerszeg	Baumgartner Imréné	Délkeletről a malomgödör, a zsilipek, a turbinaház és a malomépület egy része
25.		Vér malom	Csácsbozsok	Vér József	Ma már nyoma sincs ennek az épületnek. Valószínűleg istálló és raktár volt a malom idejében
26.		Pózvai malom	Pózva		Kőmaradványaira többen még emlékeznek
27.		Cságoly malom	Pethőhenye	Cságoly Ferenc	A malomépület keletről, jobb oldalon a turbinaház és a zsilipek, előtte a malomgödör
28.		Takács malom	Alibánfa	Takács Jenő	A malomgödör, benne jelentős mennyiségű vízzel, mögötte a volt zsilipek alatti vízkifolyó, majd jobbra a turbinaház kifolyója, és hatalmas turbinaház
29.		Tőbereki malom	Nemesapáti-Tőberek	Nagy Endre	Északi irányból fényképezve a zsilip alatti kifolyó és a turbinaház maradványa
30.		Légrády-Miszori malom	Kemendollár	Miszory örökösök	A malomépület északnyugati sarka
31.		Hámos malom	Zalaistvánd	Hámos Jenő	A malomépület délről
32.		Koch-Domján malom	Pakod	Koch József	Északkeletről fényképezve a maradványok. Jobbról a turbinakifolyó, középen a szabadon átfolyó víz helye
33.		Csorba malom	Zalabér	Agricultural Co-operation	A malomépület keleti irányból. A jelenlegi tulajdonos szépen renováltatta az épületet.
34.		Hármasi vagy Keszler malom	Batyk	állami tulajdon	A molnárlakás maradványai
35.		Kutrovácz-Keszler – Hámosi malom	Tüskeszentpéter	Kutrovácz örökösök (?)	A malomépület messziről is jól látható, kereskedelmi emblémaként is előforduló képe északnyugatról. A többemeletes malom ma is őröl, elektromos árammal üzemel.
36.		Schlésinger malom	Zalaszentgrót	állami tulajdon	A malomépület északról
37.		Mittermayer-Horváth malom	Zalakoppány	Mittermayer testvérek	A malomépület
38.		Zalakoppányi malom	Zalakoppány
39.		Vöröss malom	Kehidakustány	Vöröss István, Szabó József	Betonmaradványok
40.		Kustányi malom	Kehidakustány
41.		Böröck malom	Kehidakustány	Böröck Imre, Németh Gyula Koszovszkyné	A malmot nyugati, illetve északkeleti irányból mutató régi kép

Galéria

• 
  Jakosa malom vagy Pacsahegyi malom északról, Zalalövő, 2005
• 
  Zalalövői Vizi-malom turbinakamrájának maradványai, 2005
• 
  Zalalövői Vizi-malom turbinakamrájának maradványai, 2005
• 
  Molnár malom délkeletről, Zalapataka, 2010 körül
• 
  Molnár malom délnyugatról, Zalapataka, 2010 körül
• 
  Bankovics malom maradványai, Budafa, 2005
• 
  Zsohár-Károlyi malom, Zalacséb-Gyökefa, átépítve, 2010
• 
  A malomgödör helye, Salomvári malom, 2005
• 
  Betonmaradványok, Huszár malom, Boncodfölde
• 
  A betonsáv a malom falának helye, Huszár malom, Boncodfölde
• 
  Baumgartner-Németh-malom északról, Bagodvitenyéd, 2010
• 
  Baumgartner-Németh-malom nyugatról, Bagodvitenyéd, 2010
• 
  Baumgartner-Németh-malom, Bagodvitenyéd, 2010
• 
  Tóth malom maradványai, Martonfa, 2005
• 
  Tóth malom maradványai, Martonfa, 2005
• 
  Tóth malom maradványai, Martonfa, 2005
• 
  Tóth malom maradványai, Martonfa, 2005
• 
  Tóth malom maradványai, Martonfa, 2005
• 
  Klázer vagy Varga malom délről, Teskánd, 2005
• 
  Klázer vagy Varga malom, Teskánd, 2005
• 
  Klázer vagy Varga malom, Teskánd, 2005
• 
  Pozsgai malom délnyugatról, Apátfa, 2005
• 
  Pozsgai malom keletről, Apátfa, 2005
• 
  "Hídi" vagy Béry malom, az egykori malomgödör helye északról, Andráshida, 2005
• 
  "Hídi" vagy Béry malom, az egykori malomgödör helye keletről, Andráshida, 2005
• 
  "Hídi" vagy Béry malom, a hátsó betonfal maradványai, Andráshida, 2005
• 
  Gógán vagy Schreiner malom, kisebb toldaléképület északról, Zalaegerszeg, 2011
• 
  Horváth malom, a betonelemek mögött a malomgödör maradványa nyugatról, Neszele, 2009
• 
  Horváth malom, a volt malomgödör északnyugatról, Neszele, 2009
• 
  Hencz malom, nyugati irányból a fa épületrész, Zalaegerszeg, 2005
• 
  Hencz malom, kelet-délkeletről a malomfal, rajta emléktábla Hencz Györgynek, Zalaegerszeg, 2005
• 
  Gömbös vagy Németh malom, a malomgödör délnyugatról, Zalaegerszeg, 1940 körül
• 
  Böhm malom (régi városi "strand"), a malom kifolyója alatti szakasz, Kaszaháza, 1960 körül
• 
  Böhm malom (régi városi "strand"), a malom kifolyója alatti szakasz, Kaszaháza, 1950 körül
• 
  Baumgartner vagy Kummer malom, nyugati irányból, Zalaegerszeg, 1960 körül
• 
  Baumgartner vagy Kummer malom, a malom feletti folyószakasz északkeletről, Zalaegerszeg
• 
  Baumgartner vagy Kummer malom, a turbinakamra betonteteje, egyben a turbinaház alapja, Zalaegerszeg
• 
  Vér malom, Csácsbozsok - kőmaradványok a malom idejéből
• 
  Vér malom, Csácsbozsok - a turbinakamra teteje és egy vasmaradvány
• 
  Cságoly malom, Petőhenye - a malomlakás
• 
  Takács malom, Alibánfa - a malom melletti betonudvar
• 
  Tőberek - a malomgödör nyugatról, az egykori zsilip hídjáról
• 
  Tőberek - a malomgödör nyugatról, az egykori zsilip hídjáról
• 
  Légrády-Miszori malom, a malomépület délkeleti szöglete, Kemendollár, 2006
• 
  Légrády-Miszori malom, a malomgödör maradványa nyugatról, Kemendollár, 2006
• 
  Légrády-Miszori malom, a zsiliphídról a malomgödör kezdete, Kemendollár, 2006
• 
  Hámos malom, Zalaistvánd - a malomépület délkeletről, jobbra a malomgödör kifolyója
• 
  Koch-Domján malom - a korábbi folyómeder, távolabb a malomgödör, közelebb a turbinakamra északnyugatról, Pakod, 2011
• 
  Koch-Domján malom - a Zala volt medre, mögötte a malomgödör, balra elöl a turbinakamra, Pakod, 2011
• 
  Koch-Domján malom - a malomgödör, balról jobbra folyik a víz a turbinától kifelé, Pakod, 2011
• 
  Koch-Domján malom - a turbinakamra teteje a turbinatengely helyével, Pakod, 2011
• 
  Koch-Domján malom - a hajdani hatalmas és mély malomgödör helye, Pakod, 2011
• 
  Csorba malom, Zalabér - délkeletről a malomgödör, mögötte a turbinaház és egy kevés a malomépületből, 2011
• 
  Hármasi vagy Keszler malom - betonmaradványok, Batyk
• 
  Hármasi vagy Keszler malom - a Zala-meder, hátrébb jobbra a malom feletti gátrendszer maradványa, Batyk
• 
  Kutrovácz-Keszler – Hámosi malom - a régi malomépület nyugati fala, középen a turbinakamra
• 
  Kutrovácz-Keszler – Hámosi malom - a két zsilipszerkezet
• 
  Kutrovácz-Keszler – Hámosi malom - a zsilipszerkezetek és a zsiliphíd
• 
  Schlésinger malom, északi fal, Zalaszentrót
• 
  Mittermayer-Horváth malom - az épület előtt a malomgödör, Zalakoppány, 2011
• 
  Mittermayer-Horváth malom - a turbina maradványa, Zalakoppány, 2011
• 
  Mittermayer-Horváth malom - maradványok, Zalakoppány, 2011
• 
  Vöröss malom, a malomgödör helye a közúti hídról, északról, Kehidakustány, 2011
• 
  Vöröss malom, cölöpsor a vízben, Kehidakustány, 2011
• 
  Vöröss malom, betonmaradvány a malomgödör felső vége felett, Kehidakustány, 2011
• 
  Böröck malom, a felújított malomépület, Kehidakustány, 2011
• 
  Böröck malom, a turbinakamra, Kehidakustány, 2011
• 
  Böröck malom, a malomgödör jobbról és a turbinakifolyó, Kehidakustány, 2011

Források

• Molnár László (2015) Egykori vízimalmok a mai Zalaegerszegen. Zalai Múzeum 22: 301-330.
• Jakosa Árpád: A malmok. Kézirat, 2011
• Jakosa Árpád (2012) A családunk! Családtörténet. Kézirat, 2012
• Izsák János és Kummer Gyula: Adatok a Zala folyó menti malmok világának utolsó évtizedeiről. Kézirat, 2011
• Izsák János: Bővebb képanyag és szöveges kommentár a Zalai vízimalmok kutatásához. Kézirat, 2016
• Gerse Károly (2014) A vízenergia-hasznosítás hozzájárulása a fenntarthatósághoz. Magyar Tudomány 175: 779-789.

Kapcsolódó cikkek

• Magyarország malmainak listája