Ábel (keresztnév)

férfiutónév
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. július 25.

Az Ábel[1] bibliai férfinév, Ádám és Éva második fiának a neve. Héber eredetije הֶבֶל Hevel / הָבֶל Hável, jelentése: pára, lehelet, innen mulandóság.[2] Mások szerint a név asszír vagy sumér eredetű, és a jelentése: fiú.[2] A név eredetének harmadik lehetősége a sumer AB.DIĜIR logogram amorita (nyugati sémi) olvasata: abu-ilû, sumer ab-An, jelentése „Az isten”, illetve ab-ba-an, abba2-ēl, azaz „Isten atya”. Az isten szót (An) az amoriták Él neveként olvasták ki.[3] Első ismert előfordulása az i. e. 18. században a jamhadi Abbán névváltozata, Abba-Él, Abēl.

A bibliai Ábel egy 14. századi orosz ikonon

Gyakorisága

szerkesztés

Az újszülötteknek adott nevek körében az Ábel régen nem volt gyakori név, 1967-ben sem kapta senki ezt a nevet, 1983 és 1987 között a 113. legnépszerűbb név volt.[4] Az 1990-es években már gyakori név.[2] 2003 és 2009 között az 55-65. leggyakrabban adott férfinév volt.[5] A 2010-es évek elején az 59. legnépszerűbb férfinév.[5]

A teljes népességre vonatkozóan a 2000-es években nem szerepelt a 100 leggyakrabban viselt név között, de a 2010-es évek elején a 97-99. leggyakrabban viselt férfinév volt.[6]

Idegen nyelvi változatai

szerkesztés

A legtöbb idegen nyelven Abel formában használatos (angol, francia, spanyol, portugál). A héberben Hevel alakban használják.

Híres Ábelek

szerkesztés

Egyéb Ábelek

szerkesztés

Vezetéknévként

szerkesztés

A nevet vezetéknévként is használják, híres viselője Ábel Anita színésznő.

Az irodalomban

szerkesztés

Szakállas Ábel, Tamási Áron: Ábel című regény-trilógiájának (Ábel a rengetegben, Ábel az országban és Ábel Amerikában) főhőse.

Tájnyelvben

szerkesztés

Földrajzi névben

szerkesztés
  1. A Nyelvtudományi Intézet által anyakönyvezhetőnek minősített név
  2. a b c d e f g h Ladó-Bíró, 23. old.
  3. Reallexikon der Assyriologie und Vorderasiatischen Archäologie, Szerk.: Erich Ebeling, Bruno Meissner, Dietz Otto Edzard (német nyelven), Berlin: de Gruyter (2001). ISBN 3-11-017296-8 
  4. a b c Fercsik-Raácz, 34-35. old
  5. a b Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala
  6. Nyilvántartó.hu[halott link]

Források

További információk