Ácsán Szudzsató

Ausztrál théraváda buddhista szerzetes
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. január 30.


Bhante Szudzsató, vagy más néven Ácsán Szudzsató vagy Bhikkhu Szudzsató (született: Anthony Best[1]) Ácsán Cshá thai erdei hagyományához tartozó ausztrál théraváda buddhista szerzetes.[2]

Ácsán Szudzsató
Életrajzi adatok
Születési névAnthony Best
Született1966 (58 éves)
Munkássága
Vallásbuddhizmus
Felekezetthéraváda
thai erdei hagyomány
Felavatás1974

Anthony Best 1990 előtt egy alternatív rockzenét játszó ausztrál zenekar tagja volt (Martha's Vineyard[3]), akik olyan neves bandák előzenekaraként léptek fel, mint Simply Red, INXS, Eurythmics, és a The Saints.[4] 1994-ben felavatást nyert a thai erdei hagyományban.[3] Magasabb szintű szerzetesi felavatást (Upaszampadá) kapott Thaiföldön, ahol éveken át tanult buddhista meditációt. Ezt követően tért vissza Ausztráliába.[3] Évekig az Ácsán Brahm által alapított Bódhinyána kolostorban élt Nyugat-Ausztráliában, majd 2003-ban megalapította a Santi erdei kolostort, ahol apátként dolgozott. 2012-től kezdve a Bódhinyána kolostorhoz hasonlóan a Santi kolostor is avat fel női buddhista szerzeteseket (Bhikkhuni).[5] Ezután Szudzsató visszatért a Bódhinyána kolostorba.

Egyházi tevékenysége

szerkesztés

2005-ben Szudzsató, néhány kollégájával együtt létrehozta a buddhista SuttaCentral weboldalt,[2] ahol a korai buddhista szövegeket lehet elérni eredet nyelven és angol fordításban.[6] Miután nem sikerült megszereznie a Páli Kánon szövegeit jogdíj mentesen, 2015-től 2018-ig Szudzsató a Tajvan melletti Chimei szigetére költözött,[1][5] hogy lefordítsa angol nyelvre a négy nikáját. Fordításai azóta megjelentek a SuttaCentral oldalán szerzői jogvédelem nélküli formában.[7] 2019-ben Szudzsató elköltözött Sydney-be, ahol egyik régi tanítványával, Bhante Akalikóval együtt megalapította a Lokanta buddhista kolostort (Kolostor a Világ Végén).[8]

Szudzsátó tevékenye tekinthető az elkötelezett buddhizmus egyik példájaként.[1] Szudzsató saját magát anarcho-pacifistaként is aposztrofálja, amely szerinte kompatibilis a világi buddhista élettel, és amely megfelel a buddhista egyházi vinaja szabályainak is.[9]

Bhante Szudzsató, Ácsán Brahm szerzetessel együtt, részt vett azon a felavatási szertartáson, amelyiken nőket avattak fel buddhista szerzetesként (bhikkhuni) az ausztrál Bódhinyána kolostorban, és amely miatt a thai erdei hagyomány kizárta Brahmot a szerzetesi közösségből.[10] Szudzsató több tudóssal együtt (Brahm és Bhikkhu Analajó)[11] arra a következtetésre jutott, hogy semmi nem akadályozza az ezer évvel korábban megszakadt női buddhista vonal újbóli elindítását.[1][12] Szudzsató ezt követően azért is megalapította ausztráliában a Santi erdei kolostort, amelyben azóta is virágzik a női szerzetesi rend.[10]

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés
  1. a b c d Lam, Raymond: An Afternoon with Ajahn Sujato: Personal Courage and Restoring the Sangha's Moral Purpose. Buddhistdoor Global, 2016. december 9. (Hozzáférés: 2019. szeptember 7.)
  2. a b Buddha's words a gift to humanity. Daily News (Sri Lanka), 2019. március 20. (Hozzáférés: 2019. szeptember 7.)
  3. a b c A Meeting with Bhante Ajahn Sujato from Australia. University of Sri Jayewardenepura, 2018. május 30. (Hozzáférés: 2019. szeptember 7.)
  4. Bhante Sujato. Buddhachannel , 2009. november 9. (Hozzáférés: 2019. szeptember 8.)
  5. a b Bhante Sujato. Buddhist Society of Western Australia . (Hozzáférés: 2019. szeptember 7.)
  6. About SuttaCentral. SuttaCentral . (Hozzáférés: 2019. szeptember 7.)
  7. Bhante Sujato: "Translating a 2500 year-old Sacred Text for a Modern Audience". Ho Center for Buddhist Studies, 2019. október 29. (Hozzáférés: 2019. szeptember 7.)
  8. About Us. Lokanta Vihara . (Hozzáférés: 2020. április 20.)
  9.  I Am an Anarchist.
  10. a b The Time Has Come. Lion's Roar, 2010. augusztus 25. (Hozzáférés: 2019. szeptember 8.)
  11. Analayo, Bhikkhu (2013). „The Revival of the Bhikkhunī Order and the Decline of the Sāsana”. The Journal of Buddhist Ethics 20. ISSN 1076-9005. 
  12. Sujato, Ajahn: Bhikkhuni Ordination. Buddhist Society of Western Australia . (Hozzáférés: 2019. szeptember 8.)

Külső hivatkozások

szerkesztés