Wikipédia

Ágoston Miklós

magyar építész (1933-1988)
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. július 16.

Ágoston Miklós (Budapest, 1933. augusztus 18. – Budapest, 1988. június 30.) magyar építészmérnök.

Ágoston Miklós
Született1933. augusztus 18.
Budapest
Elhunyt1988. június 30. (54 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
HázastársaKökény Ágnes építészmérnök (1971-1988)
GyermekeiÁgoston Dorottya
Foglalkozásaépítész
IskoláiFasori Evangélikus Gimnázium, Szentendrei Ferences Gimnázium, Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Kar
A Wikimédia Commons tartalmaz Ágoston Miklós témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Tanulmányok

szerkesztés

A középiskolát a Fasori Evangélikus Gimnáziumban végezte, majd a Szentendrei Ferences Gimnáziumban fejezte be 1951-ben. Még az évben felvételt nyert a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karára, ahol 1956-ban kapta meg diplomáját. Fedettuszoda-tervét dicsérettel fogadták el. Az egyetemi évek alatt demonstrátorként dolgozott a Tartószerkezet Tanszéken.

Pályafutás

szerkesztés

Féléves kivitelezői gyakorlat (Kazincbarcika) után a Buvátinál (Budapesti Városépítési Tervező Vállalat) helyezkedett el 1957 tavaszán, ahol 31 éven keresztül dolgozott és szolgált, végigjárva e szolgálat szinte minden állomását. (Előbb szakosztályvezető, majd osztályvezető; 1976-tól kilenc éven keresztül vezette a vállalat 3. sz. irodáját, majd három éven át főmunka­társként dolgozott.) Terveiben mindig egyedi hangot ütött meg. Kezdetnek a Kassai tér 10. sz. alatti 120 lakásos, 4 lépcsőházas, 9 emeletes lakóház tekinthető, amelynek 3 lépcsőházas változata a Rákospatak park 81 lakásos 3 épülete. Ugyancsak a Kacsóh Pongrác úti lakótelepen találhatóak az öntöttfalas, csúszózsaluzatos technológiával készült 60 lakásos OTP-lakóházak. A lakótelep kommunális épületeként 100/60 fős óvoda-bölcsődét tervezett. Az egyesített gyermeknevelési intézmény fenti első kísérletét ilyen rendszerű, de kispaneles szerkezetű sorozat követte a 60-70-es évek lakótelepein. Ezen élénk színekkel, oldott tömegekkel megvalósult gyermekintézmények (kiegészülve a felesége, Kökény Ágnes által tervezett iskolákkal) új, értékes színfoltjai és egyben tájékozódási pontjai lettek a főváros lakótelepeinek. (Zuglói, Füredi úti, Újpalotai, Tétényi úti, Leányka úti, Gazdagréti lakótelepek kék, barna („CSOKI – OVI”), piros, narancssárga óvoda-bölcsődéi.)

Az Erzsébet királyné úti szakosított rendelőintézet funkcionálisan újat hozott, beépítésileg a zárt sorú főútvonal és a mögöttes kertváros találkozásának is jó megoldását adta. A Soroksár központjában megépült rendelőintézet kiemelt helyen képez centrális tömegével jó városrendezési megoldást. A középre helyezett – építészetileg négy-, forgalmilag kétkarú – lépcsőt galériaszerűen körfolyosó övezi 3 szinten, ahonnan nyílnak a rendelők. A homlokzat meghatározó építészeti eleme a szintmagas bordarendszer, amely érdekes megjelenést ad a szintenként konzolosan kilépő tömegnek.

Mint a kor építészeinek pályaívét, Ágoston Miklósét is sikeres pályázatok és meg nem valósult tervek szegélyezik. Ezek közül kiemelkedő volt az Óbudai temető Ravatalozójára készített terve, amely a félig földbe süllyesztett tömegével, az organikus építészetet idéző formaelemeivel financiális okokból nem valósult meg.

 
Ágoston Miklós

Korai halála miatt nem valósultak meg olyan tervek sem, mint pl. a hazatelepülő magyarok otthonháza, a Gül Baba Türbe környékének rendezésére készített elképzelése.

Ágoston Miklós magával szemben igényes, mindig egyéni formálásra törekvő, kísérletező építész volt. Mesterségbeli tudására és szerkezeti kísérletező kedvére utal a „Többcélú-acélváz” elnevezésű szabadalma, amely egy egyszerűen építhető, kis összekapcsolható elemekből összeállítható teherhordó „esernyő-szerkezet”, amely ötletes és praktikus megoldást tud nyújtani új tetőszerkezetek létrehozására és már meglévő szerkezetek helyettesítésére. Alkalomszerűen leszerelhető és újrafelhasználható. A Józsefvárosban egy ABC áruház, az Árpád-híd pesti hídfőjénél található autóbusz-pályaudvar perontetői, valamint a Vadász utcai nyomdaépület belső udvarában tetőcsere készült ezzel a könnyen megvalósítható szerkezettel.

Magántervezői tevékenységéből a következőket lehet kiemelni:

  • Nyaraló Tihany-Sajkodon (kandallókéményre támaszkodó, sátor jellegű nádtető alá bújtatott épület)
  • Sasadi lejtőn elhelyezkedő földszint + tetőtere, bejárati udvart körbevevő, hangsúlyos hódfarkú cserép lefedésű lakóépület
  • Kiscelli Múzeum feletti emelkedőn megvalósult lakóház-bővítés.
  • Fentiek mellett több tervezése valósult meg, Balatonalmádiban, Leányfalun, Kőbányán.

Utolsó éveit fiatal kollégák körében töltötte, akik számára mind szakmai mind emberi szempontból meghatározó élmény volt a közös munka. A maga természetes módján alkotott hidat a generációk között.

„Miklós szellemét állandóan csiszolta, a sportot élete szerves részének tekintette, így természetes volt mindannyiunk számára, hogy megjelenésével mindig és mindenkor a napfény volt a társaságban. Sziporkázó szellem és az alkotó munkában kimeríthetetlen szakmai és emberi elhivatottság jellemezte.” – mondta róla barátja Jeney Lajos a búcsúbeszédében.

Képek

szerkesztés
  •  
    Kassai tér 10. sz. alatti 120 lakásos, 4 lépcsőházas, 9 emeletes lakóház
  •  
    Kassai tér 10., 120 lakásos lakóépület
  •  
    Soroksári Rendelőintézet lépcsőtér
  •  
    Soroksári Rendelőintézet lépcsőtér
  •  
    Soroksári Rendelőintézet homlokzat részlet
  •  
    Soroksári Rendelőintézet
  •  
    Soroksári Rendelőintézet madártávlat
  •  
    Újpalotai 200 fős óvoda, 100 fős bölcsőde
  •  
    Újpalotai óvoda-böcsőde
  •  
    Újpalotai Óvoda-bölcsőde; óvodába vezető lépcsősor
  •  
    IX. Vágóhíd utcai bölcsőde
  •  
    XIV. kerület, Erzsébet királyné útja, Rendelőintézet
  •  
    Nagyszalonta utcai ház
  •  
    Sajkodi nyaraló
  •  
    Teherhordó esernyő-szerkezet, Józsefváros, ABC-áruház

Források

szerkesztés
A lap eredeti címe: „https://hu.wiki.x.io/w/index.php?title=Ágoston_Miklós&oldid=27294747”