Árpatarló
Árpatarló (szerb nevén Ruma) város Szerbiában, a Vajdaságban, a Szerémségi körzetben. Közigazgatásilag Árpatarló község központja.
Árpatarló (Рума) | |||
Árpatarló főtere | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szerbia | ||
Tartomány | Vajdaság | ||
Körzet | Szerémségi | ||
Község | Árpatarló | ||
Rang | község | ||
Alapítás éve | 1746 | ||
Irányítószám | 22400 | ||
Körzethívószám | +381 22 | ||
Rendszám | RU | ||
Testvérvárosok | Lista | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | ismeretlen | ||
Népsűrűség | 477,5 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 111 m | ||
Terület | 67,5 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 45° 00′ 11″, k. h. 19° 49′ 44″45.003056°N 19.828889°EKoordináták: é. sz. 45° 00′ 11″, k. h. 19° 49′ 44″45.003056°N 19.828889°E | |||
Árpatarló weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Árpatarló témájú médiaállományokat. |
Fekvése
szerkesztésA Tarcal-hegység (Fruška Gora) déli lejtői alatt, Szávaszentdemetertől északkeletre fekvő település. Földrajzilag a Tarcal-Hegyalja és a Száva-vidék találkozásánál fekszik.
Története
szerkesztésÁrpatarló ősidők óta lakott hely volt, melyet az itt talált bronzkori leletek is bizonyítanak. Első ismert lakói illírek és kelták voltak, majd a rómaiak, és később, a népvándorláskor a hunok, germán népek, avarok és szlávok követték egymást. A követő évszázadokbanban pedig a Frank-, Bolgár-, Bizánci Birodalom és a Magyar Királyság területe volt. A középkori források Árpatarló néven említik mint Szerém vármegye tartozékát. Akkoriban mezővárosként a Szerémség fontos helységének számított. Elsőként 1323-ban találkozunk nevével. 1496-98-ban tartozékai az alábbi települések voltak: Lüki, Gerdanóc, Petőc, Mitvárc, Maradék és Székely helységek, valamint Osziánpuszta.[1] A középkorban a Tarcal-hegységet (Fruška Gora) párhuzamosan Árpatarlói-hegységnek is nevezték, ami szintén a város jelentőségére utal.
Miután a törökök 1521-ben Nándorfehérvárat elfoglalták, Árpatarló állandó hadszíntérré vált, a magyarok által lakott középkori mezőváros így lassanként elnéptelenedett. A települést Ruma néven 1566-ban, a török defterek összeírásában említették először. Ebben az időszakban Ruma már egy főként szerbek által lakott falu volt, 49 házzal, templommal és három pappal.
1718-ban Árpatarló újra a Magyar Királysághoz tartozott.
1746-ban, a régi Ruma közelében alakult meg Árpatarló városa, melynek első lakói a szomszédos településekről idetelepült szerbek, valamint Németországból érkezett németek voltak, majd a 19. században horvátok és magyarok is telepedtek ide.
1807-ben egy parasztlázadás helyszíne volt, melynek központja Vogány (Voganj) falu volt.
1848-ban Árpatarló volt a szerémségi szerb nemzeti mozgalom egyik legfontosabb központja.
1910-ben 12148 lakosából 537 magyar, 6943 német, 1152 horvát, 3149 szerb volt. Ebből 8551 római katolikus, 3199 görögkeleti ortodox, 244 izraelita volt.
A trianoni békeszerződés előtt Szerém vármegye Árpatarlói járásához tartozott, majd a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság (a későbbi Jugoszláv Királyság, 1945-től a szocialista Jugoszlávia) része lett.
A második világháború előtt Árpatarló volt a szerémségi német közösség egyik fontos központja. A sváb lakosságot a Tito-párti partizánok maradéktalanul elűzték. 2002-ben 32 ezer lakosának 87%-a szerb, 3%-a horvát és 1%-a magyar volt. Az árpatarlói magyarság közművelődési szerveződése a Hunyadi János Magyar Művelődési Egyesület.[1]
Demográfiai változások
szerkesztés1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 |
---|---|---|---|---|---|---|
14 001 | 15 619 | 19 446 | 23 933 | 27 699 | 28 582 | 32 229[2] |
Etnikai összetétel
szerkesztésNemzetiség | Szám | % |
Szerbek | 28 032 | 86,97 |
Horvátok | 1027 | 3,18 |
Jugoszlávok | 709 | 2,19 |
Magyarok | 362 | 1,12 |
Cigányok | 249 | 0,77 |
Montenegróiak | 79 | 0,24 |
Macedónok | 77 | 0,23 |
Muzulmánok | 41 | 0,12 |
Szlovákok | 35 | 0,10 |
Németek | 35 | 0,10 |
Albánok | 35 | 0,10 |
Szlovének | 30 | 0,09 |
Ukránok | 20 | 0,06 |
Csehek | 9 | 0,02 |
Ruszinok | 8 | 0,02 |
Bolgárok | 8 | 0,02 |
Oroszok | 5 | 0,01 |
Bunjevácok | 3 | 0,00 |
Bosnyákok | 3 | 0,00 |
Románok | 2 | 0,00 |
Egyéb/Ismeretlen[3] |
Hivatkozások
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában
- ↑ Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9
- ↑ Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9