Átmenetifémek
A kémiában az átmenetifém kifejezés jelentése kétféle lehet:
- A periódusos rendszer azon elemeit nevezik így, amelyek a d-mezőben találhatók, beleértve a cinket (Zn), kadmiumot (Cd) és higanyt (Hg) – ezek a 3–12. csoport elemei.[1][2]
- Szigorúbban véve a IUPAC, a kémiai nevezéktannal foglalkozó nemzetközi bizottság meghatározása szerint az átmenetifém olyan elem, melynek atomja hiányos d-alhéjjal rendelkezik, vagy amelyből hiányos d-alhéjú kation keletkezhet.[3] Ezen meghatározás szerint a cink-kadmium-higany csoport nem tartozik az átmenetifémek közé (és talán a 112-es rendszámú elem sem), mivel d10 elektronszerkezettel rendelkeznek. Ez a definíció a periódusos rendszer 3–11. csoportját foglalja magába.
| Csoport | 3 (III. B) | 4 (IV. B) | 5 (V. B) | 6 (VI. B) | 7 (VII. B) | 8 (VIII. B) | 9 (VIII. B) | 10 (VIII. B) | 11 (I. B) | 12 (II. B) | |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 4. Periódus | Sc 21 | Ti 22 | V 23 | Cr 24 | Mn 25 | Fe 26 | Co 27 | Ni 28 | Cu 29 | Zn 30 | |
| 5. Periódus | Y 39 | Zr 40 | Nb 41 | Mo 42 | Tc 43 | Ru 44 | Rh 45 | Pd 46 | Ag 47 | Cd 48 | |
| 6. Periódus | La 57 -
Lu 71 |
Hf 72 | Ta 73 | W 74 | Re 75 | Os 76 | Ir 77 | Pt 78 | Au 79 | Hg 80 | |
| 7. Periódus | Ac 89 -
Lr 103 |
Rf 104 | Db 105 | Sg 106 | Bh 107 | Hs 108 | Mt 109 | Ds 110 | Rg 111 | Cn 112 |
Az egyszerű meghatározás szerint tehát az átmenetifémek közé az a 40 elem tartozik, melyek a periódusos rendszer 3–12. csoportjai egyikében találhatók. Az átmenetifémek közé értik olykor a lantanoidákat és az aktinoidákat is.
Tulajdonságaik
szerkesztésAz átmenetifémek számos jellemző, közös tulajdonsággal rendelkeznek:
- Vegyületeik gyakran (de nem mindig) színesek
- Több oxidációs számuk lehet
- Gyakran jó katalizátorok
- Szobahőmérsékleten az arany és réz kivételével a színük szürke
- Szobahőmérsékleten a higany kivételével szilárd halmazállapotúak
- Komplex ionokat képeznek (akva-komplexeket is beleértve)
- Gyakran paramágnesesek
A legtöbb átmenetifémnek nagy a szakítószilárdsága és a sűrűsége, magas az olvadás- és a forráspontja, illetve a legtöbb ilyen elem jó elektromos vezető is. Ezek a tulajdonságok annak köszönhetők, hogy a d-alhéj elektronjai képesek a fémrácsban delokalizálódni, ezzel növelve az atomok közötti kohéziót.
Több olyan tulajdonság is van, ami a periódusos rendszer elemeiből elsősorban az átmenetifémekre jellemző. Ezek a tulajdonságok abból adódnak, hogy a d-atompályák csak részlegesen vannak feltöltve. Az egyik ilyen tulajdonság, hogy az átmenetifémekből képzett vegyületek lehetséges oxidációs állapotainak száma nagy, mivel a különböző állapotok közötti energiakülönbség viszonylag alacsony.[4] A másik jellegzetes viselkedés az olyan vegyületek képzése, amelyek színe d-d átmenettel, illetve töltésátmenettel magyarázható. Emellett pedig az átmenetifémek sok paramágneses vegyület képzésére képesek a párosítatlan d-elektronok jelenléte miatt.[5]
A legtöbb átmenetifém sok ligandummal képes kötést kialakítani, mely a lehetséges átmenetifém-komplexek széles körét eredményezi.[6]
Vegyületeikben előforduló oxidációs számok
szerkesztés
Az ábrán a telt kör az elem szokásos, az üres kör annak ritkábban előforduló (energetikailag kevésbé kedvező) oxidációs számát mutatja.
Az ábrán látható, hogy:
- az oxidációs szám a szkandium és mangán között növekszik, majd a rézig csökken. Az ábra formája innen ismétlődik, de megjegyzendő ezen kívül, hogy az ennél nagyobb rendszámú elemek atomjaiban az elektronoknak nagyobb a tendenciája az egy atommaghoz való ragaszkodásra.
- az alacsonyabb oxidációs állapotban az elemek egyszerű ionokat képeznek, magasabb oxidációs állapotban kovalens kötést létesítenek elektronegatív elemekkel, például oxigénnel vagy fluorral, és többatomos ionokat képeznek, ún. kromátokat, vanadátokat, permanganátokat stb.
- Magasabb oxidációs állapotban az ionok oxidálószerként hathatnak, alacsonyabb oxidációs állapotban redukálószerként.
- Egy perióduson elején a 2+ ionok erős redukálószerek, majd a rendszám növekedtével egyre stabilabbak lesznek, míg a 3+ ionok az elején stabilak, és a periódusban jobbra haladva egyre jobb oxidáló tulajdonságot mutatnak.
Katalitikus hatásuk
szerkesztésAz átmenetifémeknek gyakori alkalmazási területe a homogén, vagy heterogén katalizátorként való felhasználás.
Vegyületeik színezettsége
szerkesztés
Fordítás
szerkesztés- Ez a szócikk részben vagy egészben a Transition metal című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ General chemistry: principles and modern applications, 8th, Upper Saddle River, N.J: Prentice Hall, 341–342. o. (2002. november 26.). ISBN 978-0-13-014329-7. OCLC 46872308
- ↑ Housecroft, C. E. and Sharpe, A. G. (2005) Inorganic Chemistry, 2nd ed, Pearson Prentice-Hall, pp. 20–21.
- ↑ transition element, A kémiai terminológia kompendiuma – Arany könyv (internetes kiadás). International Union of Pure and Applied Chemistry
- ↑ Matsumoto, Paul S (2005). „Trends in Ionization Energy of Transition-Metal Elements”. Journal of Chemical Education 82 (11), 1660. o. DOI:10.1021/ed082p1660.
- ↑ Figgis, B.N..szerk.: Lewis, J.: The Magnetochemistry of Complex Compounds, Modern Coordination Chemistry. New York: Wiley Interscience, 400–454. o. (1960)
- ↑ Hogan, C. Michael (2010). "Heavy metal" in Encyclopedia of Earth. National Council for Science and the Environment. E. Monosson and C. Cleveland (eds.) Washington DC.
