Érmindszent
Érmindszent (gyakran helytelenül Érdmindszent)[1] vagy Adyfalva (románul Ady Endre, korábban Eriu-Mețenț) falu Romániában, Szatmár megyében.
| Érmindszent (Ady Endre) | |
 | |
| Ady Endre szülőháza | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Szatmár |
| Község | Érkávás |
| Rang | falu |
| Községközpont | Érkávás |
| Irányítószám | 447086 |
| SIRUTA-kód | 137318 |
| Népesség | |
| Népesség | 108 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 84 |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 122 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 34′ 54″, k. h. 22° 36′ 60″47.581718°N 22.616572°EKoordináták: é. sz. 47° 34′ 54″, k. h. 22° 36′ 60″47.581718°N 22.616572°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Érmindszent témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése
szerkesztésNagykárolytól 21 km-re délkeletre fekszik, Érkávástól 6 km-re keletre van.
Története
szerkesztésÉrmindszent (ma Adyfalva) nevét 1320-ban említette először oklevél Mendzenth néven.
1414-ben Mindszent, 1430-ban, 1458-ban és 1475-ben Mendzenth, 1733-ban Mint-Szent, 1760-ban Mind-Szent, 1913-ban Érmindszent, 1957-től Adyfalva néven írták.
Első ismert birtokosai az 1400-as években a Mendzenthi család tagjai voltak. Később a Becsky, Gencsy, Pelei családok és azok leszármazottai, 1779-től pedig Károlyi Antal voltak a település főbb birtokosai.
1660 nyarán, mikor Várad is a törökök kezére került, a környező településekkel együtt elpusztult Mindszent is, mivel a fennmaradt iratokban már csak mint pusztát tartották számon.
Az 1797 évi hadi összeíráskor főbb birtokosai Pelei Imre és gróf Andrási Károly voltak.
1910-ben 789, lakosa közül 413 magyar, 369 román. 1992-ben 175 lakosból 92 magyar 83 román. A trianoni békeszerződésig Szilágy vármegye Tasnádi járásához tartozott.
Mindszent régi határrészeit: (Nagy-Koltó, Iléd (elpusztult falu), Halom köre, Bencze) és vizeit: (Ér folyó) Ady Endre Séta bölcső-helyem körül című versében örökítette meg.
1957-ben az Adyfalva nevet onnan kapta, hogy Ady Endre egyik híres költőnk 1877. november 22-én itt látott napvilágot. Gyerekkorát itt töltötte Ady, de amikor már tehetősebbek voltak, a telken építettek még egy házat. Ma Romániában megtekinthető a szülőház és az emlékház is, amely Ady Endre életét mutatja be nekünk.
Ady család kúriája
szerkesztésAz 1907-ben épített Ady-kúria a falu végén áll, 1957 óta emlékmúzeum van benne.[2] Az udvar másik végében található a régi parasztház jellegű épület, melyben Ady született. Ebben a család régi bútorai láthatók.
Itt született
szerkesztésNevezetességei
szerkesztés- Ady Endre szülőháza.
Képgaléria
szerkesztés-
A faluba vezető makadámút -
Ady Endre szülőháza -
Ady Endre szülőháza, belső -
Emléktábla a szülőház falán -
Ady-kúria
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Ady szülőhelyét gyakran tévesen Érdmindszentként adják meg. Helyesen: Érmindszent. Az Érdekes Újság Dekameronja I: Önéletrajz. mek.oszk.hu, (1913. szeptember)
- ↑ Ady Endre szülőháza Érmindszenten | Szépítők Magazin (magyar nyelven), 2019. november 21. (Hozzáférés: 2020. augusztus 17.)
Források
szerkesztés- Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája III.: Szilágy vármegye községeinek története (A-K). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 397–399. o. Online elérés
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
.svg){kind=small}
