Észak-Alföld

Észak-Alföld a nyolc magyarországi statisztikai régió egyike; az ország északkeleti részében helyezkedik el. Régióként Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyéket foglalja magába. A régió szellemi, kulturális, gazdasági, idegenforgalmi és közlekedési központja Debrecen.

Észak-Alföld
Központ	Debrecen
Vármegyék	Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg
Népesség
Teljes népesség	1 450 960 fő (2019. jan. 1.)
Népsűrűség	81,85 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	17 727,94 km²
Legmagasabb pont	Kaszonyi-hegy, 240 m

A régió

A régió első megjelenési formája Prinz Gyula közlekedésföldrajzra alapozott munkájában jelent meg először, hasonlóan a többi mai régióhoz. Az általa Debrecen központtal elképzelt régió a mai Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar vármegyét, valamint Jász-Nagykun-Szolnok vármegye keleti és Békés vármegye északi felét foglalta magában. Az 1923-ban kialakított új közigazgatási beosztás végül azonban nem erre épült, az itt megjelenő statisztikai régiók egyike sem esett egybe közelítőleg sem a mai Észak-Alföld régióval. Jász-Nagykun-Szolnok a központi, míg a másik (mai) két megye a keleti statisztikai régióba tagozódott be. A két háború közötti időszakban ez a politikai légkörnek köszönhetően így is maradt.

A második világháború után átfogó területi reformtervek jelentek meg, melyek közül az egyik variáció, az országot 9 részre osztó nagymegyés rendszerben az Észak-alföldi felelt meg leginkább mai önmagának, a szolnoki járást, és a Jászságot leszámítva szinte teljesen a ma érvényes határok közé lett felvázolva. A politikai változások azonban elsodorták a sokak által támogatott lehetőséget, szovjet tipusú közigazgatást vezettek be az ország területén. Ennek ellenér már az 1950-es években folytatódtak a viták politikai és szakmai szinten is a megyerendszer megváltoztathatóságáért. Általánosságban elmondható, hogy a szocializmus évtizedeiben született régiók kialakítására törekvő közigazgatási javaslatok leginstabilabb eleme Jász-Nagykun-Szolnok megye volt, ami hol teljesen, hol osztva a központi, sőt a Dél-alföldi régióhoz tartozott.

Az 1971-ben elfogadott Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepció teljesen a mai határok között állapította meg a már akkor is statisztikai régióként kezelt Észak-Alföld határát, a pár évvel korábban, 1963-ban elfogadott gazdasági körzetek határaira alapozva.

A rendszerváltás után kialakított köztársasági megbízott rendszerben Jász-Nagykun-Szolnok azonban ismét a központi régióhoz tartozott, az Európai Unióhoz, egyúttal a NUTS rendszerhez való csatlakozás azonban egyre több vitát gerjesztett, a régiók megértek a valós átgondolásra. A különböző felosztási javaslatok azonban mind szakmai, mind politikai téren erős, gyakran a megyerendszerre történelmi szerepére hivatkozó érzelmeket váltott ki, a megyehatárok lényegében megbolygathatatlannak voltak tekinthetők.

A tervezési-statisztikai régió mai kialakítása az Országos területfejlesztési koncepció elfogadásának keretén belül történt meg végül, 1998-ban.

A régió határainak, s egyúttal Magyarország közigazgatásának jövője ma még bizonytalan. Az Észak-alföldi régió határainak módosítására való igény talán itt jelentkezik leggyakrabban a 7 tervezési-statisztikai régió közül, ami leginkább Jász-Nagykun-Szolnok bizonyos részeinek más régióhoz való csatolásában merül fel, azok közlekedési és gazdasági orientálódása miatt.

Közigazgatás

Az Észak-Alföld régió járásai:

Hajdú-Bihar vármegye

• Balmazújvárosi járás
• Berettyóújfalui járás
• Debreceni járás
• Derecskei járás
• Hajdúböszörményi járás
• Hajdúhadházi járás
• Hajdúnánási járás
• Hajdúszoboszlói járás
• Nyíradonyi járás
• Püspökladányi járás

Jász-Nagykun-Szolnok vármegye

• Jászapáti járás
• Jászberényi járás
• Karcagi járás
• Kunhegyesi járás
• Kunszentmártoni járás
• Mezőtúri járás
• Szolnoki járás
• Tiszafüredi járás
• Törökszentmiklósi járás

Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye

• Baktalórántházai járás
• Csengeri járás
• Fehérgyarmati járás
• Ibrányi járás
• Kemecsei járás
• Kisvárdai járás
• Mátészalkai járás
• Nagykállói járás
• Nyírbátori járás
• Nyíregyházi járás
• Tiszavasvári járás
• Vásárosnaményi járás
• Záhonyi járás

Legnépesebb települések

Város	Lélekszám
Debrecen	201 704 fő (2024. jan. 1.) +/-
Nyíregyháza	115 359 fő (2024. jan. 1.) +/-
Szolnok	66 426 fő (2024. jan. 1.) +/-
Hajdúböszörmény	29 310 fő (2024. jan. 1.) +/-
Jászberény	25 844 fő (2024. jan. 1.) +/-
Hajdúszoboszló	23 918 fő (2024. jan. 1.) +/-
Törökszentmiklós	19 196 fő (2024. jan. 1.) +/-
Karcag	18 270 fő (2024. jan. 1.) +/-

Demográfia

• Lakosság: 1 502 409 fő (2009)
• 0-14 éves korig terjedő lakosság: 17%
• 15-64 éves korig terjedő lakosság: 68%
• 65-X éves korig terjedő lakosság: 15%

• A KSH adatai alapján.

Turizmus

A hortobágyi kilenclyukú híd

Az észak-alföldi régió területének nagyobb része megegyezik az Észak-Alföld turisztikai régióval, egy kisebb része (Jász-Nagykun-Szolnok vármegye északkeleti területe és Hajdú-Bihar vármegye északnyugati csücske) pedig a Tisza-tó turisztikai régióhoz tartozik.

Hajdú-Bihar vármegye

A megye fő vonzerejét Debrecen történelmi műemlékei és a Hortobágy természeti értékei, néprajzi emlékei és pásztorhagyományai adják, amelyek a világörökség részét képezik. Érdekes látnivalót jelentenek Monostorpályiban a tubusmagtárak, Nagykerekiben a Bocskai-vár, Nyíracsádon a református templom, Püspökladányban a Szent Ágota híd, valamint a megyeszerte megtalálható kunhalmok és Árpád-kori templomromok (Herpály, Zelemér, Gút). Számos turistát vonzanak a gazdag termál- és gyógyvízkincsre települt strandok és gyógyfürdők is, a vármegye kedvező természeti adottságai pedig bőséges kínálatot nyújtanak a zöldturizmus, lovaglás, horgászat és kerékpározás kedvelőinek. Kiemelkedő látnivalót jelentenek az évenként megrendezett hagyományos nagyrendezvények: a Hortobágyi Lovasnapok és a hídivásár, valamint a debreceni virágkarnevál.

Lásd még: Hajdú-Bihar vármegye turisztikai látnivalóinak listája

Jász-Nagykun-Szolnok vármegye

A megye kiemelkedő turisztikai vonzerejét jelenti a Tisza-tó, valamint a termálvizeket hasznosító gyógyfürdők (Szolnok, Tiszafüred, Abádszalók, Berekfürdő, Cserkeszőlő, Jászberény, Mezőtúr, Túrkeve). A vármegye szálláshelyeinek többsége a gyógyfürdők szomszédságában lévő kempingekben található. A turisták ellátását ezenkívül a falusi vendéglátás is segíti.

Lásd még: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye turisztikai látnivalóinak listája

Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye

A megye bővelkedik műemlékekben. Nyíregyháza és Nyírbátor hangulatos történelmi belvárosa mellett különleges látnivalót jelentenek a megyeszerte megtalálható jellegzetes, fából épült haranglábak, a 13. századi csarodai templom és a kazettás mennyezetű tákosi református templom. Nyíregyháza és környéke érdekességei közé tartozik a sóstói skanzen és vadaspark, valamint a Nyírvidéki Kisvasút.

Lásd még: Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye turisztikai látnivalóinak listája

További információk

• Az Észak-alföldi Régió honlapja
• Az Észak-alföldi Régió hírportálja