Felső-Pannon borrégió
A Felső-Pannon borrégió[2] Magyarország hat borrégiójának egyike. Buda környéke és a felsőbb Duna-mente négy borvidéke (az Etyek–Budai, a Neszmélyi, a Móri, a Pannonhalmi) és a Soproni borvidék alkoja. Meszes talajú borvidékein kizárólag fehérborokat termelnek, a Soproni borvidék fő fajtája pedig a kékfrankos. A nemzetközi fajták – chardonnay, sauvignon blanc, rajnai rizling, tramini és ottonel muskotály – jelentős szerepet játszanak, de emellett jelen vannak hagyományos fajták is, mint az olaszrizling, a leányka és Móron az ezerjó.[1][3][4] Korábban két külön borrégiót alkotott, az Észak-dunántúlit és az egy borvidékkel rendelkező Sopronit.
Felső-Pannon borrégió | |
Hagyományos borpincék Neszmélyen | |
Adatok | |
Ország | Magyarország |
Régió | Közép-Magyarország, Közép-Dunántúl és Nyugat-Dunántúl |
Vármegye | Pest, Fejér, Komárom-Esztergom és Győr-Moson-Sopron vármegye |
Régió területe | 22 287 ha[1] |
Szőlőterület | 6290 ha[1] |
Borvidékek
szerkesztésBorvidék | Terület | ||
---|---|---|---|
Teljes[1] | I. osztályú | Termő[1] | |
Etyek–Budai borvidék | 5600 | 3927 | 1600 |
Móri borvidék | 2000 | 1459 | 900 |
Neszmélyi borvidék | 6500 | 4223 | 1400 |
Pannonhalmi borvidék | 3900 | 3236 | 620 |
Soproni borvidék | 4287 | 3236 | 1770 |
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b c d e Észak-dunántúli borrégió (magyar nyelven). Magyar Borok Háza. (Hozzáférés: 2012. december 28.)[halott link]
- ↑ 26/2021. (VII. 29.) AM rendelet a szőlő- és bortermelés részletes szabályairól (A jogszabály 2024.02.12-én hatályos állapota). Wolters Kluwer. (Hozzáférés: 2024. február 12.)
- ↑ Borrégió (magyar nyelven). Vinopédia. (Hozzáférés: 2012. december 28.)
- ↑ Magyarország borrégiói (magyar nyelven). borportal.hu, 2004. (Hozzáférés: 2012. december 28.)