Ómassa
Ómassa egy Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei zsáktelepülés a Bükk belsejében, a Garadna-völgy nyugati szegletében. A turizmus nem számottevő, de mivel sok gyalogos turistaút itt fut össze, a kirándulók gyakran érintik a helyet és rendszeresen tartanak megpihennek itt.
| Ómassa | |
 | |
| Régi ómassai parasztház | |
| Közigazgatás | |
| Település | Miskolc |
| Irányítószám | 3517 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 165 fő (2011. okt. 1.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Földrajzi nagytáj | Észak-magyarországi-középhegység[2] |
| Földrajzi középtáj | Bükk-vidék[2] |
| Földrajzi kistáj | Bükk-fennsík[2] |
| Tszf. magasság | 500 m |
| Távolság a központtól | 21 km |
| Elhelyezkedése | |
 Ómassa
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
| |
 é. sz. 48° 06′ 32″, k. h. 20° 31′ 50″48.108889°N 20.530556°EKoordináták: é. sz. 48° 06′ 32″, k. h. 20° 31′ 50″48.108889°N 20.530556°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ómassa témájú médiaállományokat. | |
Története
szerkesztésA település Fazola Henriknek és a Garadna-pataknak köszönheti létrejöttét. Fazola 1771-ben az előző évben talált vasérc feldolgozására építtetett vaskohót itt, ahol fel tudta használni a vízenergiát. A települést először német munkások lakták.
Az olvasztó 1814-ig működött, ekkor áttelepítették Újmassára. A településre ekkor szlovák favágók és üvegfúvók költöztek. A massát lebontották, köveiből épült a település általános iskolája, melynek falán emléktábla őrzi a lebontott massa emlékét. Az Újmassán épült őskohó ma is áll, ipartörténeti műemlék, mellette múzeumot rendeztek be.
Ómassa Hámorhoz tartozott 1950-ig, amikor a községet Miskolchoz csatolták.
Nevezetességei
szerkesztés- A település népi lakóházakkal büszkélkedhet. Kis kápolnája 1983 és 1986 között épült.
- Ómassa a kirándulók kedvelt kiindulóhely a szép természeti környezetének köszönhetően. Közel esik hozzá az újmassai őskohó, Lillafüred, valamint a szentléleki pálos kolostorrom. A turisták Ómassán egy kulcsosházban szállhatnak meg.
Infrastruktúra
szerkesztés- Az elektromosáram-szolgáltatás a Miskolc-Nyugati 120/35/10 KV-os alállomásról történik.
- A MIVÍZ Miskolci Vízmű Kft. a Garadna-patak itt fakadó forrásából fedezi az ivóvíz szükségleteinek nagy részét.
- Földgázhálózat nincsen kiépítve. Télen csak fával lehet fűteni. A mély völgyben szmogot okozva gyakran megreked az égéstermék.
- A házak között aszfaltozott burkolatúak az utcák, amelyek a hegyekben gyalogos ösvényekké keskenyednek.
Megközelítése
szerkesztés- Lillafüredtől 8 kilométer távolságra van aszfaltozott úton.
- A 15-ös számú autóbusz felső végállomása a központban helyezkedik el. A helyi járattal közvetlenül elérhető az 1-es villamos Felső-Majláthi végállomása.
- A lillafüredi kisvasút garadnai végállomásától is elérhető gyalog.
Galéria
szerkesztés-
Utcakép -
Utcakép -
A 15-ös busz ómassai végállomássa. (A szűk hely miatt a buszok csak Y alakban, deltázva tudnak megfordulni.) -
A Garadna-patak forrása. A vízművek innen nyeri az ivóvizet.
Források
szerkesztés- ↑ Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2018. május 19.)
- ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
