Önkényuralmi jelkép használata Magyarországon
Az önkényuralmi jelkép használata a magyar jog szerint bűncselekmény.
Az önkényuralmi jelkép a magyar jogban
szerkesztésA Büntető törvénykönyv 335. §[1] a régi Btk. 269/B. § (1) bekezdése[2] szerint ide tartoznak a következők:
335. § Aki horogkeresztet, SS-jelvényt, nyilaskeresztet, sarló-kalapácsot, ötágú vöröscsillagot vagy ezeket ábrázoló jelképet a köznyugalom megzavarására alkalmas – különösen az önkényuralmi rendszerek áldozatainak emberi méltóságát vagy kegyeleti jogát sértő – módona) terjeszt,
b) nagy nyilvánosság előtt használ, vagy
c) közszemlére tesz,
ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt elzárással büntetendő.
Története
szerkesztésAz önkényuralmi jelképek használatának tilalma
szerkesztésA régi Btk. 269/B. § (1) bekezdése[2] szerint „Aki horogkeresztet, SS-jelvényt, nyilaskeresztet, sarló-kalapácsot, ötágú vöröscsillagot vagy ezeket ábrázoló jelképet a) terjeszt; b) nagy nyilvánosság előtt használ; c) közszemlére tesz; ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és pénzbüntetéssel büntetendő.”
Az idézett jogszabály (2) bekezdése szerint „nem büntethető az (1) bekezdésben meghatározott cselekmény miatt, aki azt ismeretterjesztő, oktatási, tudományos, művészeti célból vagy a történelem, illetve a jelenkor eseményeiről szóló tájékoztatás céljából követi el.”
- A (3) bekezdés szerint „az (1)-(2) bekezdés rendelkezései az államok hatályban lévő hivatalos jelképeire nem vonatkoznak.”
Az Alkotmánybíróság első döntése
szerkesztésKülönböző beadványokban alkotmányellenesnek tartották az önkényuralmi jelképek magyar törvényi szabályozását. Az Alkotmánybíróság azt mondta ki, hogy a törvény nem alkotmányellenes, ezért a beadványokat elutasította.
Az Alkotmánybíróság 14/2000. AB. számú határozatában a Büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 269/B. §-a[2] alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványokat elutasította, a 269/B. § (1) bekezdése nemzetközi szerződésbe ütközésére vonatkozó indítványokat pedig visszautasította.[3]
Európai Bíróság
szerkesztésHazánk legelső ügye az Európai Bíróságon a C-328/04. sz.[4] Vajnai Attila büntetőügye volt. Vajnai egy 2003. február 21-én Budapesten rendezett tüntetésen egy 5 cm átmérőjű, kartonpapírból készült ötágú vörös csillagot viselt a ruháján. 2004. március 11-én a Pesti Központi Kerületi Bíróság bűnösnek mondta ki „önkényuralmi jelkép” használatának vétségében. Vajnai fellebbezett a Fővárosi Bírósághoz, amely az ügyet felfüggesztette és az alábbi kérdést terjesztette előzetes döntéshozatal céljából az Európai Bíróság elé:
„A magyar Büntető Törvénykönyv 269/B. § (1) bekezdésének[2] az a rendelkezése, amely szerint aki ötágú vöröscsillagot ábrázoló jelképet nagy nyilvánosság előtt használ, közszemlére tesz – ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg – vétséget követ el, összhangban van-e a Közösség diszkrimináció tilalmára vonatkozó alapelvével? Az Európai Unióról szóló szerződés 6. cikke, mely szerint az Unió a szabadság, a demokrácia, az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartásán alapul, vagy a 2003/43/EK irányelv[5] rendelkezései, melyek ugyancsak az alapvető szabadságjogokra utalnak, illetőleg az EU Alapjogi Chartája[6] 10., 11. és 12. cikkének rendelkezései lehetővé teszik-e, hogy az a személy, aki politikai meggyőződését az azt tükröző jelképpel szemmel láthatóvá kívánja tenni, ezt bármely tagállamban megtehesse?”
Előzetes döntéshozatali eljárásra került sor, amelynek során 2005-ben megállapították, hogy a Bíróságnak nincs hatásköre a kérdés megválaszolásához.
Emberi Jogok Európai Bírósága
szerkesztésA strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) 2008. július 8-i ítélete szerint Magyarország megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményének 10. cikkelyét, azaz a véleménynyilvánítás szabadságát, amikor Vajnai Attila, a Magyarországi Munkáspárt 2006 (MM 2006) akkori elnökhelyettesével szemben büntetőeljárást indított.[7] Ugyanilyen döntés született 2011. november 3-án Fratanoló János, az MM 2006 elnöke ügyében.[8] A bíróság érvelése szerint a vörös csillag nemcsak a kommunista diktatúra, hanem a munkásmozgalom jelképe, így használata nem feltétlenül jelent önkényuralmi rendszerekkel történő azonosulást (hasonló döntés született az árpádsáv esetében is a Fáber v. Magyarország ügyben).[9]
A tilalom szűkítése
szerkesztésAz Alkotmánybíróság 4/2013 (II. 21.) számú határozatában 2013. április 30-i hatállyal megsemmisítette az önkényuralmi jelképek tilalmára vonatkozó rendelkezést.[10] A korábbi határozattól eltérő tartalmú határozat meghozatalára az Alkotmánybíróságról szóló 211. CLI törvény 31. §-a adott lehetőséget, a jelentősen megváltozott körülményekre hivatkozva. Az Alkotmánybíróság az ország EJEB előtt történő állandósuló elmarasztalását előrevetítve, valamint arra hivatkozott, hogy annak gyakorlata „az alapjogvédelem azt a minimum szintjét határozza meg, amelyet minden részes államnak biztosítania kell”.[11]
Az Országgyűlés a kérdést a 2013. évi XLVIII. törvénnyel szabályozta újra, amiben a korábbinál szűkebb körre vonatkozó tilalmat állított fel. Már nem elég az önkényuralmi jelképek puszta használata a bűncselekmény elkövetéséhez, annak a köznyugalom megzavarására alkalmas – különösen az önkényuralmi rendszerek áldozatainak emberi méltóságát vagy kegyeleti jogát sértő – módon kell megtörténnie.[12]
Források
szerkesztés- ↑ 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről 335. §
- ↑ a b c d 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről, 269/B §. [2010. május 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. április 29.)
- ↑ 14/2000. (V. 12.) AB határozat[halott link]
- ↑ Az Európai Bíróság (negyedik tanács) végzése: 2005. október 6. Vajnai Attila elleni büntetőeljárás. Előzetes döntéshozatal iránti kérelem: Fővárosi Bíróság - Magyarország. Előzetes döntéshozatal iránti kérelem – A hátrányos megkülönböztetés tilalma elvének értelmezése – Nemzeti rendelkezés, amely büntetőeljárás terhe mellett tiltja az ötágú vörös csillagot ábrázoló jelkép nagy nyilvánosság előtti használatát – A Bíróság hatáskörének hiánya
- ↑ A Tanács 2000/43/EK irányelve (2000. június 29.) a személyek közötti, faji- vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról
- ↑ Az Európai Unió Alapjogi Chartája
- ↑ Csillagosok, katonák – Zugügyvéd.blog.hu, 2008. július 8.
- ↑ Vörös csillag – Magyarország: 2–0 – Index, 2011. november 3.
- ↑ Tóth J. Zoltán: Önkényuralmi jelképek v. szólásszabadság – Az Alkotmánybíróság 4/2013. (II. 21.) AB határozata az önkényuralmi jelképek használatáról. In: Ügyészek Lapja, 2013/3-4. szám, ISSN 1217-7059; 52. o.
- ↑ Május 1-jén viseljen vörös csillagot! Index, 2013. február 19.
- ↑ Tóth J. Zoltán: i. m. 53-54. o.
- ↑ 2013. évi XLVIII. törvény az önkényuralmi jelképek használatának büntetőjogi szankcionálásáról, Nemzeti Jogszabálytár