Új-szibériai-szigetek
Az Új-szibériai-szigetek Oroszországhoz tartozó lakatlan szigetcsoport a Jeges-tengerben az északi szélesség 73–76° között. Területe: 38 400 km². A szárazföldtől a Laptyev-szoros választja el. Legmagasabb pontja 374 m. Három szigetcsoport alkotja (De Long-szigetek, Anzsu-szigetek, Ljahov-szigetek). Földtörténeti ó- és középkori kőzetekből (mészkő, homokkő, és palák, gránit, bazalt) épülnek fel. Vastag, negyedidőszaki üledékek borítják. Éghajlata hideg övezeti tundra. Pjotr Fjodorovics Anzsu, orosz tengerész térképezte fel. Középső szigetcsoportját róla nevezték el.
Új-szibériai-szigetek | |
Az Új-szibériai-szigetek | |
Ország | Oroszország |
Népesség | |
Teljes népesség | ismeretlen |
Terület | 29 900 km² |
Tengerszint feletti magasság | 426 m |
Időzóna | UTC+11 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 75° 16′, k. h. 145° 15′75.266667°N 145.250000°EKoordináták: é. sz. 75° 16′, k. h. 145° 15′75.266667°N 145.250000°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Új-szibériai-szigetek témájú médiaállományokat. |
Források
szerkesztés- Általános kislexikon (Magyar Nagylexikon Kiadó, 2005)
- Veresegyházi Béla: Földrajzi felfedezések lexikona (Saxum, 2001)