Új vallási mozgalmak
Az új vallási mozgalmak a modern korban, elsősorban a 20–21. században világszerte, de főleg a nyugati világban, a Távol-Keleten és Afrikában kialakult ezernyi vallási mozgalmat (és esetenként a vallás szekuláris alternatíváit) jelölő általános kifejezés. De nincs egységes, elfogadott kritérium az „új vallási mozgalom” meghatározására.[1] Időnként ide számítják már a 19. században létrejött mozgalmakat is. A fogalom nem feltétlen új vallási ébredésekre utal, hanem csak a modern korban létrejött vallások és részben vallásos nézetű csoportok összegző megnevezése.
A kutatók becslései alapján az új vallási közösségek száma világszerte több tízezerre tehető, és tagjaik többsége Ázsiában és Afrikában él. Néhány közösségnek több millió követője van.[2]
Az „új vallási mozgalom” kifejezést Eileen Barker brit szociológus népszerűsítette.[3] Tudományos kutatásuk az 1970-es években született meg.
Áramlatok
szerkesztésAz új vallási mozgalmakat a következő főbb áramlatokba, megnyilvánulásokba sorolják:
Taxonómia
szerkesztés
A francia Jean Vernette, aki számos tanulmányt írt a témában, Szekták című könyvében (2003) a klasszikus leíró tipológia alapján a következő csoportokat adja:
- ébredési mozgalmak (pl. karizmatikusok-pünkösdisták)
- gyógyító csoportok (pl. Keresztény Tudomány)
- ezredévhívők (pl. Jehova Tanúi)
- szinkretista csoportok (pl. kaodaizmus, antropozófia)
- gnosztikusok (pl. szcientológia)
- keleti vallásúak (pl. Krisna-tudatúak)
Margaret Singer amerikai kutató, pszichológus a következő kategorizálást alkalmazza:
- új-vallásos csoportok
- a hinduizmusra és a keleti vallásokra épülő csoportok
- okkultista - sátánista, boszorkány csoportok
- a zenre, kínai–japán filozófiára és misztikára épülő csoportok
- az ufókra és űrlényekre alapozó csoportok
- pszichológiai és pszichoterápiás csoportok
Süle Ferenc pszichológus Valláspatológiája (1997) alapján:
- keresztény gyökerűek (pl. Jehova Tanúi, Hit Gyülekezete, adventisták, mormonok)
- hindu gyökerűek (pl. a jógairányzatok)
- buddhista gyökerűek (pl. Szóka Gakkai)
- iszlám gyökerűek (pl. bahái)
- teozófia, antropozófia
- sámánisztikus mozgalmak
- mágia központú mozgalmak (okkultisták, boszorkányok, sátánisták)
- világi, szekuláris, tudományosságra hivatkozó „vallási” mozgalmak
Jellemzők
szerkesztésAz új vallások követőinek száma sok millióra tehető. Az új keresztény felekezeteken kívül jelentős részük szinkretista, amelyek szertartásaira és tartalmára kisebb-nagyobb mértékben hatással voltak a keresztény, buddhista és hindu spirituális technikák és gondolkodásformák. Nem egy iszlám és zsidó kötődésű új vallás is létezik, és számtalan ezoterikus, metafizikai és újpogány mozgalommal találkozhatunk.
A 19. századi gyökerű mozgalmak közül széles körű népszerűségre tett szert az iráni eredetű bahái hit, továbbá a mormonok, a Jehova tanúi és az adventisták. A 20. századi születésűekből kiemelhető a pünkösdi-karizmatikus mozgalom, a szcientológia, a Krisna-tudatúak és az Afrikai Intézményesült Egyházak.
Indiában a vallás annyiféle formát vehet fel, hogy egy elismert vallás kiegészítése sokkal ritkább, mint annak új, jelenkori formába öntése. Erre példa a Krisna tudatú Hívők Nemzetközi Közössége (ISKCON), melynek célja az állandó Krisna-tudat kifejlesztése, úgy munka, mint játék közben. Ezzel ellentétben a transzcendentális meditáció alapítója (Maharisi Mahes jógi) eklektikusabb indiai hagyományokat vett alapul ahhoz, hogy célját elérje. Ez a cél az állítólag elhanyagolt természeti törvények felélesztése és a kreatív intelligencia tudományának megteremtése, főleg a mantrák ismételgetésének speciális módszerével.
Latin-Amerikában, Afrikában és olyan területeken, ahol „bennszülött” népesség él, olyan új szerveződésű kultikus formákat figyelhetünk meg, amelyek a helyi hagyományok bizonyos elemeire támaszkodnak. Ezekre az új vallásokra a sokszínű kultikus szertartási formákon és az érzelmi eksztázisra való hajlamon kívül jellemző az erőteljes univerzalizálódás.
A pogányságot és a Wiccát gyakran emlegetik a New Age részeként, bár fontos különbséget tenni, különösen a Wicca esetében. A New Age olyan címke, amelyet több 20. század végi szokásra és mozgalomra is ráragasztanak. 1996-ban Paul Heelas filozófus a nagyszámú és egymástól sokban eltérő New Age-mozgalmak négy általános jellemzőjét azonosította: „az életed nem működik”, „légy a magad ura”, „engedd el” és „száműzött istenek és istennők vagytok”.
A mozgalmakat nehéz osztályozni, az egyik legsikeresebb felosztás R. Wallis nevéhez fűződik, aki 1984-ben három csoportot állított fel: világigenlőt, világmegtagadót és világelfogadót. Aszerint is lehet csoportosítani őket, hogy miként viszonyulnak a már elismert vallásokhoz: van, amelyik egy már fennálló vallást egészít, vagy teljesít ki; van, amelyik egy elismert vallás helyét veszi át, és akad olyan, amely esetleg új kinyilatkoztatással együtt, egy új (esetleg az egyetlen igazi) vallásnak tekinti magát.
A bahái valláshoz vezető út az elismert vallást kiegészítő vagy beteljesítő új vallásokra korai példa. Átmenet a judaizmusból a kereszténységbe és végül az iszlámba. A világelfogadó vallások egyike. A muzulmánok üldözik, mert ellentmond hitüknek, azaz hogy Mohamed és a Korán volt a végső kijelentés.
Más példa a szcientológia, amely Hubbard The Modern Science of Mental Health (Dianetika: A szellemi egészség modern tudománya) című művén alapszik, melynek célja a dianetika tudományának és gyakorlatának megismertetése. A dianetika elsősorban a „reaktív elmével” foglalkozik, melynek forrása a tudatalatti, a Szcientológia Egyház központi témája pedig a Thetán (lélek, szellemi lény).
Az elismert vallások helyettesítésére példa az Egyesítő Egyház. Ez az 1954-ben alapított mozgalom az összes keresztény egyház egyesítésére törekszik, mint ahogy az a nevéből is kiderül: A Szentlélek Társasága a Világ Kereszténységének Egyesítéséért. Valójában sokkal inkább a többi felekezet helyének átvételére törekszik.
Más mozgalmak új (vagy újonnan felfedezett) kinyilatkoztatás alapján merőben más vallást hirdetnek. A mormon vallás – melynek legnagyobb felekezete, az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyháza – alapítója, Joseph Smith azt állította, hogy a moroni angyal felfedte előtte azoknak a tábláknak a rejtekhelyét, amelyekre Isten szava volt felírva. A mormonok szerint az ő egyházuk az igazi, Jézus által alapított egyház és bár számos hittételük nem különbözik a többi keresztény felekezet hittételétől, legalább kettő világossá teszi, hogy a mormon vallás a kereszténység többi formájának alternatíváját kínálja.
A világmegtagadó vallások legdrámaibb példái azok, amelyek követőiket a halálba küldik, vagy pedig öngyilkosságot vagy mások meggyilkolását követelik tőlük. Nagy nyilvánosság kísérte a guyanai Népek Temploma egyház létezésének véget vető tömeges öngyilkosságot 1978-ban (lásd: Jim Jones), vagy az adventizmus mozgalmából kiszakadt David Koresh alapította dávidisták szektájának wacói (Texas) központja ellen intézett FBI-támadást 1993-ban (lásd: wacói ostrom), vagy a Naptemplom Rendje tagjainak öngyilkosságát a 90-es években, vagy az Aum Sinrikjó szekta tagjai által a tokiói metró elleni gáztámadást 1995-ben (lásd tokiói gáztámadás).
Az utóbbi időben jelentősen megerősödtek a világelfogadó mozgalmak, többek között az olyan metafizikai mozgalmak, mint a Spirituális Határok Társasága, az olyan „én-központú” vallások vagy részben vallásos mozgalmak, mint az Exegesis és a Silva-féle agykontroll, az afrikai és japán új vallások, mint például az Aladura-egyházak és a Szóka Gakkai. A világelfogadó mozgalmak (vagy én-központú, illetve pszichovallások) a teljes önmegvalósítás eszközeit rendelkezésre bocsátva igyekeznek átformálni az egyént, tudatosítva bennük, hogy isteni természetű a valódi én, és a vallási keresés végső célja nem az, hogy az ember megismerje Istent, hanem hogy Istenné legyen.
A világhoz alkalmazkodó mozgalmak (a kialakuló keresztény házi egyházak, a különféle megújulási csoportok) a személyes szentséget és az elismert vallások életteliségének fokozását helyezik a középpontba.
Lista
szerkesztésNemzetközileg és Magyarországon ismertebb egyházak, mozgalmak, közösségek:
Összehasonlítás
szerkesztésNéhány, a modern korban (19–20. században) keletkezett mozgalom összehasonlítása:
| Hívek száma világszerte (kb.) | Eredet | Istenkép | Az élet célja, értelme | Túlvilág | Rituálék és gyakorlatok | Szentírás, szent szövegek | |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Aladura | Min. 1 millió [29][30][31] | Különféle próféta-gyógyító gyülekezetek 1918 körül jelentkeztek Nyugat-Afrikában. | Általában monoteista; anglikán, pünkösdi és hagyományos afrikai hiedelmek keveréke. | Erős hangsúly a gyógyuláson és a keresztény üdvösségen. | Nincs hangsúlyozva; a nézetek eltérőek. | A lelki (spirituális) gyógyítás központi helyen áll. Anglikán és afrikai rituálék keveréke. Prófétaként egy személy kiemelkedő szerepet játszik. | |
| Ásatrú | ismeretlen | A skandináv és germán pogányság újjáéledése, az 1970-es évek Skandináviája és az USA. | Politeista, skandináv istenek és istennők, skandináv teremtésmítoszok. | A megváltást nem hangsúlyozzák. Fatalista szemlélet. | Valhalla (mennyország); Hel (békés hely) a legtöbb ember számára; Hifhel (pokol) a nagyon gonosznak. | Étel- vagy italáldozás az isteneknek, sámánizmus (ritkábban), a napforduló ünnepeinek megünneplése. Kilenc nemes erény erkölcsi kódex. | Eddák; a Hávamál (Odinnak tulajdonított mondások) |
| Bahá’i | 5–7 millió [32] | Bahá’a’lláh alapította 1863-ban Iránban | Egy Isten, aki fokozatosan kinyilatkoztatta magát a nagy világvallások révén. | A lélek örök és lényegében jó. Az élet célja a lelki fejlődés és Istenhez való közeledés. | A lélek elválik a testtől, és elindul Isten felé vagy távolodik el tőle. A menny és a pokol. | Napi ima, a szentírásolvasás, kemény munka, oktatás, munka a társadalmi igazságosságért és egyenlőségért.[33] | Bahá'a'lláh és más bahá'í vezetők írásai. |
| Egyesítő Egyház | több mint 1 millió (hiv. források szerint 3 millió) |
Mun Szonmjong alapította 1954-ben, Dél-Koreában. | Az egyistenhit, Isten kettősségének (férfi és női) hangsúlyozásával. Nincs Szentháromság. | Igaz szeretet és béke az önző szeretet helyett. Az igazi szeretet az „igazi családok” létrehozásával helyreáll. | Örök élet egy szellemvilágban. | Áldási szertartás | The Divine Principle (Az isteni alapelv, 1954), Moon tiszteletes. |
| kaodaizmus | 4–6 millió [34] | 1926-ban Vietnámban alapította Ngo Van Chieu és mások egy szeánsz alapján. | Istent nem szabad megszemélyesíteni, őt egy szem jelképezi. | A cél a béke és a harmónia minden emberben és a világban. Üdvösség azáltal, hogy „műveljük önmagunkat és megtaláljuk Istent önmagában”.[35] | reinkarnáció a nirvánáig/mennyországig [34] | A római katolicizmushoz hasonló hierarchia. Napi ima, elmélkedés, továbbá kommunikáció a szellemvilággal.[34] | kaodaista kánon [34] |
| Keresztény Tudomány | 400 ezer [36] | Mary Baker Eddy alapította 1879-ben, Massachusetts államban. | Egy isten, nincs szentháromság. Anyag és gonosz nem létezik. | „Az életet, az igazságot és a szeretetet mindenek felett állónak értették; a bűn, a betegség és a halál elpusztult.” | A mennyország „nem egy hely, hanem az elme isteni állapota, amelyben az Elme minden megnyilvánulása harmonikus és halhatatlan”.[37] | Nincs felszentelt papság. A teljes idejű gyógyító szolgálatban részt vevő tagokat a keresztény tudomány művelőinek nevezik. Lelki gyógyulás imán és tudáson keresztül, istentisztelet. A hívek a vasárnapi istentiszteletet a Biblia olvasmányai és Mary Baker Eddy Tudomány és Egészség a Szentírás kulcsával című műve alapján vezetik.[38] | Keresztény Biblia, Tudomány és Egészség a Szentírás kulcsával |
| Fálun kung | 7–20 millió [39] | Li mester alapította 1992-ben Kínában | Számtalan isten és szellemi lény. | Jó egészség és spirituális transzcendencia. | A meditációs technikák és a jó egészség és a lelki béke elérése érdekében végzett fizikai gyakorlatok alkalmazásából áll. A követői úgy vélik, hogy a fálun felébreszthető a Xiu Lian („Művelés és gyakorlás”) gyakorlatokkal. Ez eloszlatja a betegségeket okozó karmát, és így gyógyíthatja és megelőzheti a betegségeket. Az őszinteség, a jóindulat és a tolerancia ápolása. A húsevés kerülése.[40] | Zhuan Fálun és Li Mester más írásai | |
| hare Krishna-mozgalom | 250 ezer – 1 millió [41] | Bhaktivedánta Szvámi Prabhupáda, 1966, USA. A 15. századi hindu mozgalomban gyökerezik. |
Krisna a Legfelsőbb Isten. | Az üdvösség ebből a Káli-korszakból az Istenhez való visszatérés révén valósul meg, amely a Krisna-tudatosságon érhető el.[42] | Reinkarnáció, mígnem az egyén egyesül az Istenséggel. | dzsapa, tánc, a Krsna-tudat terjesztése, vegetarianizmus, templomi istentisztelet, önmegtartótató életmód | A Bhagavad-Gita úgy, ahogy van |
| Jehova tanúi | 8,8 millió [43] | Charles Taze Russell (1852-1916) alapította 1879-ben, Pittsburgh | egy Isten: Jehova | A megváltás a Krisztusba vetett hiten és Jehova törvényeinek való engedelmességen keresztül valósul meg. Hamarosan itt a világvége. | Mennyország 144 ezer kiválasztott Tanú számára, örökkévalóság az új földön a többi Tanú számára. | A vérátömlesztés, a katonai szolgálat, a keresztek vagy vallási képek használatának elutasítása. Istentisztelet a Királyság-teremben; nagy hangsúlyt fektetnek az evangelizációra. | A Szentírás új világ fordítása |
| Hetednapi adventisták | 22,5 millió [44] | A millerita mozgalomban és az adventizmusban gyökerezik; 1863-ban alapították Amerikában. Korai vezetők: Hiram Edson, Joseph Bates, James és Ellen White. | Szentháromság | Élj a Biblia szerint, beleértve az Ószövetséget is. A második eljövetel hamarosan megtörténik. | „Alvás” a halál után Krisztus eljöveteléig, majd feltámadás az ítéletre, majd az örökkévalóság a mennyben vagy a nem-létezés a pokolban. | 24 órás szombatünneplés; felnőtt keresztelés alámerítéssel; prédikációt hangsúlyozó gyülekezeti istentiszteletek | Keresztény Biblia; Ellen G. White írásai hasznos kiegészítésként |
| New Age (Új kor) | 5 millió [45] | az 1970-es években, az USA-ban keletkezett, de az előzményeit egyesek Helena Blavatskyhoz és Annie Besanthoz kötik.[46] | Az Isteni egy személytelen életerő, amely mindent áthat | A felfokozott tudatosság és a nemzetközi béke új korszakának hajnala. Az egyének a spirituális átalakulás („Felemelkedés”) révén kaphatnak ízelítőt a New Age-ből. Most az utóbbira van nagyobb hangsúly. A gonoszság a tudatlanságból fakad. | Reinkarnáció | Asztrológia; miszticizmus; kristályok használata; jóga; tarot olvasmányok; holisztikus gyógyászat; pszichés képességek; angyali kommunikáció; csatornázás; amulettek; jóslás | Különféle New Age írók művei |
| Új Gondolat | 160 ezer [47] | Phineas P. Quimby (1802–66) és mások a 19. század végén, az USA-ban. | Általában a monizmus (minden Egy), de a követők lehetnek teisták, panteisták vagy panenteisták is.[48] Isten immanens; az univerzum alapvetően spirituális. | Az ember isteni, lényegében szellem, és végtelen lehetősége van. Az elme képes irányítani a testet. A helytelen gondolkodás okozza a bűnt és a betegséget. Az ember Istennel egységben élhet szeretetben, igazságban, békében, egészségben és jólétben.[49] | „Az élet az örökkévaló Isten láthatatlan országában.” | Hangsúly a spirituális és mentális gyógyuláson, de a modern orvoslás elutasítása nélkül. Istentiszteleti szolgáltatások; ima a betegekért; az Új Gondolat szerzőiről és ötleteiről szóló beszélgetés. | Quimby írásai és más New Thought szerzők |
| Rasztafarizmus | 1 millió [50] | Marcus Garvey alapította Jamaica nyomornegyedeiben az 1920-as és 30-as években | Isten Jah („dzsá”), aki megtestesült Jézusban (aki fekete volt); Hailé Szelasszié etióp császár Messiás volt.[51] | Az emberek Jah templomai. Az üdvösség elsősorban ebben a világban van, és az elnyomás alóli megszabadulásból és Afrikába való visszatérésből áll.[52] | Néhány raszta megtapasztalja az „örökéletet” (fizikai halhatatlanságot). A mennyország visszatérés az Édenbe, amely Afrikában van.[53] | Sok gyakorlat a zsidó bibliai törvényen alapul. Tartózkodás a legtöbb vagy az összes hústól, mesterséges élelmiszerektől és alkoholtól. A marihuána használata vallási szertartásokban és gyógyászati célokra. Sok rasztafári raszta frizurában hordja a haját, ami szimbolikával rendelkező gyakorlat.[54] | Holy Piby (a "Fekete ember bibliája"). A Kebra Negast etióp eposzt is tisztelték.[55] |
| Szcientológia | több százezer vagy több millió, forrástól függően | L. Ron Hubbard alapította 1954-ben, Kaliforniában | Istenkép nincs megadva; a Nyolc dinamikában kifejtett valóság | Az ember testből, elméből és thetánból áll; nagy dolgokra képes. | Reinkarnáció | Auditálás, előrehaladás különböző szinteken a "tisztulásig". Fókuszban az oktatás. | Hubbard írásai, mint például a Dianetika és a Szcientológia |
| Unitárius univerzalizmus | kb. 800 ezer [56] | Az unitáriusok és az univerzalisták hivatalos egyesülése 1961-ben, USA. | Nincsenek meghatározott hiedelmei, ez a meghatározó jellemzője. Elutasít mindenféle rögzített hitvallást, megfogalmazott hitrendszert. | Az üdvösség „lelki egészség vagy teljesség”. A tagok "belső és külső békére", belátásra, egészségre, együttérzésre és erőre törekszenek. | Nem meghatározott. Van, aki hisz a túlvilágon, van, aki nem. Nagyon kevesen hisznek a pokolban – az „univerzalizmus” azt a hitet jelzi, hogy mindenki meg lesz mentve.[57] | Házasságok, temetések stb. szertartásai. Az istentiszteletek különféle vallásokból származnak. Hangsúly a társadalmi igazságosságra, az egyenlőségre és a környezetvédelemre. A legtöbb UU követő a halálbüntetés és a melegpárti jogok ellenese.[58] | Sok szentírást tisztelnek a különböző tagok; néhányan azonban egyet sem. A Biblia a leggyakrabban használt szöveg.[59] |
| Wicca | 1–3 millió [60] | Ősi pogány hiedelmek alapján, de az 1900-as évek elején alapított modern forma. Alapítójának gyakran Gerald Gardnert tekintik. | A politeizmus, amelynek középpontjában az istennő és az isten áll; egyben a Legfelsőbb Lénybe vetett hit mindenek felett | "Ha senkinek sem árt, tegyél, amit akarsz." | reinkarnáció | Imádság, körvetés, varázslatok, tánc, éneklés, sütemény és bor vagy sör megosztása | Nincs szent szöveg; az alapszövegek közé tartozik A boszorkányok istene |
Kapcsolódó cikkek
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ Oliver, Paul (2012). New Religious Movements: A Guide for the Perplexed. London; New York: Continuum. ISBN 978-1-4411-0197-6
- ↑ Eileen Barker, 1999, "New Religious Movements: their incidence and significance", New Religious Movements: challenge and response, Bryan Wilson and Jamie Cresswell editors, Routledge ISBN 0-415-20050-4
- ↑ Massimo Introvigne. The Future of Religion and the Future of New Religions. CESNUR-center for studies on new religions.
- ↑ http://www.mormonnewsroom.org/facts-and-statistics/
- ↑ http://church-of-christ.org
- ↑ http://www.bbc.co.uk/religion/religions/christianity/subdivisions/christadelphians_1.shtml
- ↑ a b c http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/nepsz2011/nepsz_10_2011.pdf
- ↑ Archivált másolat. [2017. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. április 14.)
- ↑ World Christian Encyclopedia
- ↑ http://www.worldreligiondatabase.org
- ↑ http://www.nak.org/en/nac-around-the-world/
- ↑ http://www.salvationarmy.org/ihq/statistics
- ↑ https://www.jw.org/en/jehovahs-witnesses/worldwide/HU/
- ↑ https://www.jw.org/en/publications/books/2017-yearbook/2016-grand-totals/
- ↑ http://www.tandfonline.com/doi/abs/10.1080/13537909808580830#preview
- ↑ Major Branches of Religions. Adherents.com, 2005. október 28. [2015. március 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. április 19.)
- ↑ See:
- Breach of Faith. Human Rights Watch, 8. o. (2005. június 1.). Hozzáférés ideje: 2014. március 29. „Estimates of around 20 million would be appropriate”
- Asian Religions in British Columbia. University of Columbia Press. ISBN 978-0-7748-1662-5. Hozzáférés ideje: 2014. március 29. „The community currently numbers around 15 million spread around the world”
- ↑ Assemblies of God World Missions Vital Stats, 2016 https://agwm.com/assets/agwmvitalstats.pdf Archiválva 2017. június 7-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ Smith and Prokopy 2003, p. 279–280.
- ↑ a b Archivált másolat. [2008. június 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. április 14.)
- ↑ Archivált másolat. [2021. január 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. április 14.)
- ↑ 国家宗教事务局 www.sara.gov.cn
- ↑ Global-christianity-regions
- ↑ Kongóban, http://ecc.faithweb.com/
- ↑ http://www.raelpress.org/news.php?item.248.1
- ↑ http://www.sokanet.jp/
- ↑ Melton, J. Gordon (December 2002). Encyclopedia of American religions (7th ed.). Detroit: Gale. ISBN 978-0-7876-6384-1
- ↑ Archivált másolat. [2017. április 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. április 14.)
- ↑ Europa Publications 1996, 733
- ↑ (angolul) Building Bridges and Barricades. 2011
- ↑ (angolul) Benin International Religious Freedom Report 2007, US Department of State. 2011
- ↑ https://religionfacts.com/bahai/adherents
- ↑ https://religionfacts.com/bahai/practices
- ↑ a b c d https://religionfacts.com/cao-dai
- ↑ https://religionfacts.com/cao-dai/meaning-of-life
- ↑ https://religionfacts.com/christian-science/adherents
- ↑ https://religionfacts.com/christian-science/afterlife
- ↑ https://religionfacts.com/christian-science/practices
- ↑ https://religionfacts.com/falun-gong/adherents
- ↑ https://religionfacts.com/falun-gong/practices
- ↑ https://religionfacts.com/hare-krishna/adherents
- ↑ https://religionfacts.com/hare-krishna/meaning-of-life
- ↑ https://www.jw.org/hu/jehova-tanui/gyakori-kerdesek/jehova-tanui-letszama/
- ↑ https://www.adventistdirectory.org/ViewAdmField.aspx?AdmFieldID=GC
- ↑ https://religionfacts.com/new-age/adherents
- ↑ https://religionfacts.com/new-age/history
- ↑ https://religionfacts.com/new-thought/adherents
- ↑ https://religionfacts.com/new-thought/gods
- ↑ https://religionfacts.com/new-thought/meaning-of-life
- ↑ https://religionfacts.com/rastafarianism/adherents
- ↑ https://religionfacts.com/rastafarianism/gods
- ↑ https://religionfacts.com/rastafarianism/meaning-of-life
- ↑ https://religionfacts.com/rastafarianism/afterlife
- ↑ https://religionfacts.com/rastafarianism/practices
- ↑ https://religionfacts.com/rastafarianism/texts
- ↑ https://religionfacts.com/unitarian-universalism/adherents
- ↑ https://religionfacts.com/unitarian-universalism/afterlife
- ↑ https://religionfacts.com/unitarian-universalism/practices
- ↑ https://religionfacts.com/unitarian-universalism/texts
- ↑ https://religionfacts.com/wicca/adherents
Fordítás
szerkesztés- Ez a szócikk részben vagy egészben a List of new religious movements című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
szerkesztés- Akadémiai Kiadó: Világvallások, 2009
- Herbert Vorgrimler: Új teológiai szótár, 2006
- Nanovfszky György: Vallástörténeti olvasókönyv, 2008
- Összehasonlítás: Religion Facts: Big Religion Chart: Compare World Religions