Újarad

Újarad (románul: Aradul Nou) Arad déli részén fekvő egykor önálló település, ma Arad egyik városrésze.

Újarad
Újarad katolikus templom
Közigazgatás
Település	Arad
Népesség
Teljes népesség	ismeretlen
Elhelyezkedése
Újarad Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 08′ 49″, k. h. 21° 18′ 54″46.146819, 21.315096
A Wikimédia Commons tartalmaz Újarad témájú médiaállományokat.

Fekvése

A Maros bal partján, Aradtól délre fekvő település.

Története

Újarad helyén a középkorban még Apáca nevű település állt.

Nevét 1333-1335 között a pápai tizedjegyzék Johannes (sacerdos) de Apacha néven említette először, mely adatból következtethetően egykor apácakolostor birtoka lehetett. 1333-ban papja 13 báni, majd 1334-ben 2 garas, 1335-ben pedig 3 báni pápai tizedet fizetett a pápai tizedjegyzék adatai szerint.

Apáca nevét 1481-ben Apacza, 1488-ban Apacza néven említették az oklevelek, későbbről azonban már nincs adat, valószínűleg elpusztult.

1709-ben telek-ként említették Opaticza Bodrog és Szentmiklós között. Helyén épült fel Új-Arad, melyet 1808-ban opp. Arad (Új-), Neo Aradinum, Neu Arad, Szkéla, Újarad, majd 1909-ben Aradul Nou néven írtak.

1910-ben 6006 lakosából 5054 német, 704 fő magyar, 221 román volt. Ebből 5608 fő római katolikus, 246 görögkeleti ortodox, 61 izraelita volt.

A trianoni békeszerződés előtt Temes vármegye Újaradi járásához tartozott.

Újarad

Újarad előzményeként volt ismert egykor Apáca, mely a Maros bal partján feküdt, 1333–1335-ben Johannes sacerdos de Apacha néven írták, mely nevéből következtethetően egy apácakolostor birtoka lehetett. Papja 1333-ban 13 báni, 1334-ben 2 garas, 1335-ben 3 báni pápai tizedet fizetett. 1709-ben Opatitza néven említették Bodrog és Szentmiklós között. Helyén később Új-Arad (Újarad) létesült.

Nevezetességek

• 1800–1850 között épült Nopcsa-kastély, jelenleg szakközépiskola. A romániai műemlékek jegyzékében AR-II-m-B-00568 sorszámon szerepel.
• 1782-ben illetve 1827-ben épült volt sörgyári épületek (AR-II-m-B-00569).
• Római katolikus parókiaház a 18. század elejéről (AR-II-m-B-00570).
• Római katolikus templom, 1812–1821 (AR-II-m-B-00571).
• 1906-ban épült, a Maroson átívelő híd, amely Újaradot köti össze a várossal (AR-II-m-B-00476).

Híres szülöttei

• 1824. március 27-én itt született Schlauch Lőrinc bíboros, nagyváradi püspök, aki 1902-ben hunyt el Nagyváradon.
• 1850 július 30-án itt született Zselénszky Róbert gróf közgazdasági író, gazdaságpolitikus, emlékíró, aki 1939 november 20-án halt meg Budapesten.
• 1854 május 23-án itt született Asboth Emil gépészmérnök, műegyetemi tanár, aki 1935 április 30-án halt meg Budapesten.
• 1912. május 8-án itt született Iván Szilárd Munkácsy-díjas festő, grafikus, főiskolai tanár, aki 1988. augusztus 7-én hunyt el Budapesten.

Források

• Lista monumentelor istorice 2010. Monitorul Oficial al României, 670 bis. sz. (2010. október 1.) Hozzáférés: 2017. január 28.
• Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.