Ülő Bika

Ülő Bika (sziú nyelven: Tatanka Ijotake, angolul: Sitting Bull, 1831 – 1890. december 15.) amerikai indián sámán és a hunkpapa sziúk vezetője, aki mintegy 1200 sziú és sájen (cheyenne) harcosával 1876. június 25-én a Little Bighorn-i csatában megsemmisítő győzelmet aratott az amerikai hadsereg George Armstrong Custer által vezetett 7. lovasezrede fölött.

Ülő Bika
Született	Jumping Badger Ȟoká Psíče 1831 Grand River
Elhunyt	1890. december 15. (58-59 évesen) Dakota Territory
Állampolgársága	amerikai
Házastársa	Light Hair Four-Robes-Woman Snow-on-Her Seen-by-her-Nation Scarlet Woman
Gyermekei	Crow Foot son of Sitting Bull
Foglalkozása	törzsfőnök
Tisztsége	törzsfőnök
Halál oka	lőtt seb
Sírhelye	Sitting Bull Monument
Ülő Bika aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Ülő Bika témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Ülő Bika a Fekete Hegyekről szóló tárgyalásokon készült fotón 1875-ben. Ezután a lakota, sájen és sziú törzsek szövetséget kötöttek, majd Ülő Bika és Őrült Ló vezetésével fegyveres ellenállásba kezdtek.

A sziúk felkelése azért tört ki, mert 1868-ban az Egyesült Államok kormánya elűzte a bennszülötteket az eredetileg nekik ítélt földjeikről, miután a területükön lévő Fekete-hegyekben aranyat találtak a pionírok. Ekkortól kezdődött el a sziúk üldöztetése.

Az amerikai kormány megtorlása elől Ülő Bika Kanadába vezette törzsét, ahol 1881-ig éltek. 1881. július 20-án visszatért szülőföldjére, és harcosaival letette a fegyvert az amerikai csapatok előtt Fort Bufordnál, Dakota Területen, a Yellowstone és Missouri folyók összefolyásánál. Az amerikai kormány amnesztiát ígért neki. Népével együtt a mai Standing Rock Sziú Rezervátum területére deportálták.

Életének későbbi szakaszában Ülő Bika Buffalo Bill bölényvadász és showman vadnyugati show-műsorával járta az országot, és nagy népszerűségnek örvendett. Amikor a közönséghez kellett szólnia, gyakran anyanyelvén megátkozta őket, a hallgatóság nagy tapsa közepette.

Ha a Nagy Szellem azt akarta volna, hogy úgy éljek, mint a fehér ember, akkor annak teremtett volna. A sast sem lehet kötelezni, hogy úgy éljen, ahogy a varjú él.

– Ülő Bika

Halála

Élete vége felé közel került a pajute származású vallási vezető, Wovoka misztikus szellemtánc mozgalmához. Ő maga nem tartozott a mozgalom követői közé, de a hivatalos hatalom ezt a lépését fenyegetésként fogta fel. A kormány tisztviselői és a misszionáriusok felszólítása ellenére sem ítélte el nyilvánosan az új sziú vallást, és a táncolókat sem küldte vissza sátraikba. Ezért a rezervátumért felelős állami megbízott elrendelte Ülő Bika főnök letartóztatását a Standing Rock Rezervátumban. 1890. december 15-én hajnalban néhány önkéntes és az Egyesült Államok indián rendőrségének tagjai vették körül Ülő Bika rezervátumban lévő házát. Letartóztatásának hírére gyülekezni kezdtek Ülő Bika haragos hívei, akik ellenállásra buzdították. Ekkor az idős főnök védekezni kezdett, mire lövöldözés robbant ki. A dulakodásban Ülő Bika és kedvenc fia, Varjúláb is életét vesztette. Ülő Bika holttestét a rendőrség elvitte Fort Yates-be (Észak-Dakota), és a katonai temetőben hantolták el.

Magyarul

• Robert M. Utley: A lándzsa és a pajzs. Ülő Bika élete és kora; ford. Hahner Péter / Black Elk: A szent pipa. Az oglala sziúk hét rítusa Fekete Jávorszarvas elbeszélésében; rögzítette, szerk. Joseph E. Brown, ford. Bökönyi Teodóra; Osiris, Budapest, 2004 (Osiris könyvtár. Antropológia)
  

Képek

• 
  A Little Bighorn-i csata
• 
  A sziú rezervátum Standing Rock térképe
• 
  Ülő Bika 1881-ben
• 
  Az 51 éves Ülő Bika 1882-ben, kezében békepipát tart
• 
  Ülő Bika és Buffalo Bill 1885-ben

További információk

• Életrajz 1 (angol)
• Életrajz 2 (angol)
• Életrajz 3 (angol) Archiválva 2006. március 13-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Ülő Bika emlékezetére (angol)