Čirkin Polje
Čirkin Polje (szerbül: Чиркин Поље), falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, Prijedor községben, a Szerb Köztársaságban.
| Čirkin Polje | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Prijedor |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 52 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 2561 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 843,5 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 3,04 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 58′ 59″, k. h. 16° 44′ 37″44.983100°N 16.743600°EKoordináták: é. sz. 44° 58′ 59″, k. h. 16° 44′ 37″44.983100°N 16.743600°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése
szerkesztésBosznia-Hercegovina északnyugati részén, Banja Lukától légvonalban 43, közúton 52 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban és közúton 1 km-re keletre, 160 – 170 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik. Lényegében összenőtt a várossal. Urije felé a határt a Bikarevića patak és a Kozarska utca jelenti, Svalétől a Milan Vrhovac utca, Orlovcitól pedig az Omladinski út határolja el.
Népessége
szerkesztés| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 1623 | 2431 |
| Bosnyák | 29 | 13 |
| Horvát | 99 | 55 |
| Jugoszláv | 172 | 4 |
| Egyéb | 73 | 58 |
| Összesen | 1996 | 2561 |
Története
szerkesztésA régészeti leletek tanúsága szerint területén már a római korban is laktak emberek. Az Urijéből – Čirkin Poljéra vezető út közelében római település maradványai találhatók.[4] Ezen a helyen, melyek a helyiek Crkvinának neveztek, a középkorban monostort építettek, mely az 1683-1699-es osztrák-török háborúban pusztult el.
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1910-ben a községben 33 háztartást, 161 ortodox szerb, 46 katolikus és 2 görög katolikus lakost találtak.[5] A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a községnek 34 háztartása és 208 lakosa volt.[6] Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett.
1942 májusában Tito partizánjai behatoltak Prijedorba, és ezzel megkezdődött a gyilkosságok sorozata ebben a városban. Kevesebb mint egy hónap alatt a partizánok 229 prijedori polgárt, a városban és környékén pedig összesen több mint 400 civilt öltek meg oly módon, hogy letartóztatták, őrizetbe vették és a rendőrség börtönében tartották fogva őket. Ezután a foglyokat egyenként állították a partizán forradalmi bíróság elé, és sorra ítélték halálra. A partizánok a Prijedortól három kilométerre a Kozara-hegység felé eső Čirkin Poljéhez tartozó, Pašinac falucska közelében levő Glavica nevű helyen lőtték le az elítélteket és négy, azóta feltárt tömegsírba dobták őket.[7][8]
1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt. A víz és csatornahálózat az 1970-es években épült ki. A boszniai háború idején a település a Boszniai Szerb Köztársasághoz tartozott. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település Prijedor község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Kereskedelem
szerkesztésPrijedor Čirkin Polje felőli bejáratánál, az útkereszteződésben található a "Vilako" (VILA Co) nevű nagypiac.
Egészségügy
szerkesztés- A településen van egy egészségügyi központ, amelyben a „Dr. Mladen Stojanović” általános kórház is működik, amely egyben az egyetlen kórház Prijedorban.
Nevezetességei
szerkesztés- Čirkin Polje és Orlovača község határán található a Miloševac szerb ortodox monostor. A monostor még épülőfélben van, de középkori előzményei vannak, melyet a régészeti kutatások fedeztek fel. [9] A középkori kolostor az 1683-1699-es osztrák-török háború során pusztult el. A lerombolt kolostor helyén temető alakult ki. Banja Luka püspöke, Jefrem kezdeményezésére 2018 augusztusában kezdődött meg a kolostor újjáépítése.[10] A bizánci stílusban épülő épület méretei 28x18 méter, így a Miloševac monostor jelenleg a legnagyobb kolostor a Banja Luka egyházmegyében, és elkészülte után az egyik legszebb és legnagyobb kolostor lesz a szerb ortodox egyházban.
- Crkvina – Az Urijéből – Čirkin Poljéra vezető út közelében római település maradványai találhatók. A római romokon később temető létesült.[4]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20486
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20486
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Prijedor (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. október 2.)
- ↑ a b Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. október 14.)
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 196. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 112. o.
- ↑ Titovi zločini počeli su u ratu – 1942. Prijedor i Derventa, 1943. Žumberak i 1944. Travnik. hu-benedikt.hr . (Hozzáférés: 2024. október 14.)
- ↑ Zenama urezivali u na dlanovima i grudima ubili 3 djece i 15 zena partizani izvrsili pokolj 229 ljudi u Prijedoru. komunistickizlocini.net . (Hozzáférés: 2024. október 14.)
- ↑ Manastiri u Republici Srpskoj i Bosni i Hercegovini
- ↑ Majstorović, Bojana: KAMEN IZ AFRIKE ZA SRPSKU SVETINJU Kako teče obnova manastira Miloševac u Prijedoru. Srpska info , 2020. szeptember 3. (Hozzáférés: 2022. február 25.)
Fordítás
szerkesztés- Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Чиркин Поље című szerb Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
szerkesztés
