1,3,5-Triazin
1,3,5-triazin | |||
1,3,5-triazin | |||
1,3,5-triazin | |||
IUPAC-név | 1,3,5-triazin | ||
Más nevek | szim-triazin sz-triazin cianidin hidrogén-cianid trimer Vedita | ||
Kémiai azonosítók | |||
---|---|---|---|
CAS-szám | 290-87-9 | ||
RTECS szám | XY2957000 | ||
| |||
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
Kémiai képlet | C3H3N3 | ||
Moláris tömeg | 81,08 g/mol | ||
Megjelenés | fehér, kristályos anyag | ||
Olvadáspont | 81-83 °C (355 K) | ||
Kristályszerkezet | |||
Molekulaforma | síkalkatú | ||
Dipólusmomentum | nincs | ||
Veszélyek | |||
Főbb veszélyek | víz hatására bomlik | ||
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. |
Az 1,3,5-triazin vagy sz-triazin szerves vegyület, hattagú heterociklusos aromás gyűrű, mely három szén- és három nitrogénatomból épül fel. Gyakran használt reagens, könnyen képez származékokat, ezeket gyógyszerként és herbicidként alkalmazzák.[1]
Kémiája
szerkesztésA triazingyűrű atomjai hasonlóak a benzolgyűrűben találhatókhoz, így a triazinok a benzolhoz hasonlóan aromás vegyületek.
Az 1,3,5-triazin legismertebb származéka a 2,4,6-triamino-1,3,5-triazin, ismertebb nevén melamin vagy cianuramid. Számos herbicid, például a szimazin gyártása indul ki triklór-1,3,5-triazinból. Másik fontos származéka a 2,4,6-trihidroxi-1,3,5-triazin, azaz a cianursav.
Izoméria
szerkesztésAz 1,3,5-triazin egyike a három triazinnak, a másik két izomer az 1,2,3-triazin és az 1,2,4-triazin.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Aksenov AV, Aksenova IV Chem. Heterocyclic Cmpds. 45(2),130-150 (2009) Az 1,3,5-triazinok reciklizációs reakcióról publikált adatokat tekinti át (angolul).
Fordítás
szerkesztés- Ez a szócikk részben vagy egészben a 1,3,5-Triazine című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.