1794
év
Évszázadok: 17. század – 18. század – 19. század
| 1794 más naptárakban | |
| Gergely-naptár | 1794 |
| Ab urbe condita | 2547 |
| Bahái naptár | -50 – -49 |
| Berber naptár | 2744 |
| Bizánci naptár | 7302 – 7303 |
| Buddhista naptár | 2338 |
| Burmai naptár | 1156 |
| Dzsucse-naptár | N/A |
| Etióp naptár | 1786 – 1787 |
| Hindu naptárak | |
| Vikram Samvat | 1849 – 1850 |
| Shaka Samvat | 1716 – 1717 |
| Holocén naptár | 11794 |
| Iráni naptár | 1172 – 1173 |
| Japán naptár | 2454 (Jimmu-korszak) |
| Kínai naptár | 4490–4491 |
| Kopt naptár | 1510 – 1511 |
| Koreai naptár | 4127 |
| Muszlim naptár | 1208 – 1209 |
| Szeleukida naptár | 2105–2106 |
| Örmény naptár | 1243 ԹՎ ՌՄԽԳ |
| Thai szoláris naptár | 2337 |
| Zsidó naptár | 5554 – 5555 |
Évtizedek: 1740-es évek – 1750-es évek – 1760-as évek – 1770-es évek – 1780-as évek – 1790-es évek – 1800-as évek – 1810-es évek – 1820-as évek – 1830-as évek – 1840-es évek
Évek: 1789 – 1790 – 1791 – 1792 – 1793 – 1794 – 1795 – 1796 – 1797 – 1798 – 1799
Események
szerkesztésHatározott dátumú események
szerkesztés- március 24. – Tadeusz Kościuszko vezetésével felkelés tör ki az orosz megszállás ellen és a nagy szejm által megalkotott májusi alkotmány védelméért.[1]
- április 4. – A racławicei csatában a lengyel felkelők legyőzik az orosz csapatokat.[1]
- április 17–18. – A lengyel katonaság és a városi polgárok kiűzik a városból az orosz csapatokat.[1]
- május 27. – II. Katalin orosz cárnő elrendeli kikötő építését a Hadzsibej erőd helyén; a következő évben a település neve Odessza lesz.[2]
- június 10. (II. év prairial 22.) – A francia konvent „prairial-i dekrétumai”, melyeknek köszönhetően a terror a tetőfokára hág.[3]
- június 26. (II. év messidor 8.) – A fleurusi csata a Jean-Baptiste Jourdan marsall vezette francia forradalmi csapatok győzelmével zárul.[4]
- július 23. – Bécsben, az ottani jakobinus szervezkedés tagjaival együtt elfogják Martinovics Ignácot, a magyar jakobinus mozgalom vezérét.[5]
- július 27. (II. év thermidor 9.) – Franciaországban a Nemzeti Konvent végrehajtja a thermidori fordulatot, és radikálisan véget vet a jakobinusok diktatúrájának.[6]
- augusztus 13. – Martinovics Ignác részletes vallomást tesz, amiben feltárja a magyar jakobinus mozgalom szervezetét.[7]
- augusztus 16. – Megkezdődik a magyar jakobinus mozgalom tagjainak letartóztatása Pesten és Budán. Ezen a napon Hajnóczy Józsefet, Laczkovics Jánost és Szentmarjay Ferencet tartóztatják le.[8]
- október 10. – A maciejowicei csatában az orosz csapatok legyőzik a Tadeusz Kościuszko vezette lengyel hadakat.[9]
- november 4. – Szuvorov tábornok elfoglalja Varsót.[9]
- november 12. (III. év brumaire 22.) – A Nemzeti Konvent határozatot hoz a Jakobinus klub bezárásáról.[10]
- november 28. – Németh János királyi jogügyi igazgató benyújtja a vádlevelet magyar jakobinusok perének fő vádlottai ellen.[11]
- december 11. – Megkezdődik a magyar jakobinusok pere Hajnóczy József kihallgatásával.[12]
- december 14. – Alsóregmecen felségsértés és hazaárulás vádjával letartóztatják Kazinczy Ferencet.[13]
Határozatlan dátumú események
szerkesztés- az év folyamán –
- Szekszárdon a barokk plébániatemplommá alakított bencés monostortemplom leég, a terület egyházi funkciója megszűnik.[14]
- Az Egyesült Államokban betiltják a rabszolga-kereskedelmet.[15]
Az év témái
szerkesztés1794 a tudományban
szerkesztés
- Philip Vaughan szabadalmaztatja a golyóscsapágyat.[16]
- John Wilkinson feltalálja a kúpoló kemencét.[17]
Születések
szerkesztés- január 27. – Farkas János Chrysostom piarista rendi pap, tanár, költő († 1850)
- január 29. – François-Vincent Raspail francia kémikus, botanikus és politikus († 1878)
- február 26. – Heinrich August Pierer német katonatiszt, könyvkiadó († 1850)
- március 14. – Bem József, az 1848–49-es szabadságharc tábornoka († 1850)
- április 6. – Andreas Räss, német egyházi író, püspök († 1887)
- április 28. – Jósika Miklós író († 1865)
- május 4. – Heinrich Boie német herpetológus († 1827)
- május 27. – Cornelius Vanderbilt amerikai üzletember, vasút- és hajómágnás († 1877)
- augusztus 9. – Achille Valenciennes francia zoológus († 1865)
- augusztus 15. – Elias Magnus Fries svéd botanikus, mikológus († 1878)
- október 23. – Csuha Antal katona, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc honvédtábornoka († 1867)
Halálozások
szerkesztés
- január 16. – Edward Gibbon, brit történész (* 1737)
- március 24. – Jacques-René Hébert, a nagy francia forradalom egyik kiemelkedő politikusa, a Hegypárt képviselője (* 1757)
- április 5. – Fabre d’Églantine, francia vígjátékíró, költő és politikus (* 1750)
- április 5. – Georges Jacques Danton, a francia forradalom egyik kimagasló alakja (* 1759)
- április 5. – Camille Desmoulins, ügyvéd, újságíró, a Cordeliers klub egyik alapítója, a francia forradalom egyik kimagasló alakja (* 1760)
- április 22. – Chrétien-Guillaume de Lamoignon de Malesherbes, francia jogtudós és államférfi, XVI. Lajos ügyvédje (* 1721)
- április 27 – James Bruce skót utazó (* 1730)
- május 6. – Grassalkovich Antal, birodalmi herceg, Bodrog és Zólyom vármegye főispánja (* 1734)
- május 8. – Antoine Laurent de Lavoisier, francia kémikus (* 1743)
- július 23. – Alexandre de Beauharnais, francia arisztokrata, Beauharnais vikomtja, a francia királyi haderő tisztje, a forradalmi hadsereg tábornoka, majd a forradalmi Nemzetgyűlés elnöke (* 1760)
- július 25. – Friedrich von der Trenck, porosz lovassági katonatiszt, kalandor (* 1726)
- július 28. – Maximilien de Robespierre, ügyvéd, politikus, a jakobinus diktatúra vezéralakja[6] (* 1758)
- július 28. – Antoine de Saint-Just, francia forradalmár és politikus, a Konvent hegypárti képviselője, a jakobinus vezetők egyike, Robespierre közeli barátja és munkatársa[6] (* 1767)
- július 28. – François Hanriot, a francia forradalom alatt a sans-culotte-ok egyik vezéralakja (* 1759)
- július 28. – Georges Couthon, a jakobinus diktatúra egyik vezetője[6] (* 1755)
- október 20. – Carlowszky János, evangélikus kollégiumi igazgató, költő (* 1721)
- november 13. – Bánffy Farkas, magyar író (* ismeretlen)
- november 15. – Csődy Pál, szombathelyi nagyprépost (* 1717)
- november 28. – Friedrich Wilhelm von Steuben porosz származású katonatiszt, aki jelentős szerepet játszott az amerikai függetlenségi háborúban (* 1730)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b c Lengyelország története : 426. o.
- ↑ Balkán-kronológia I. : Birodalmak szorításában (1700-1878). Szerk.Demeter, Gábor. Budapest: Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet; Szófia: Institut za Istoricheski Izsledvaniya, BAN. 2020. 43. o. = Publications of the Bulgarian–Hungarian History Commission, 6. ISBN 978-963-416-234-6
- ↑ Franciaország története : I. 706. o.
- ↑ Franciaország története : I. 707. o.
- ↑ Fraknói : 116. o.
- ↑ a b c d Franciaország története : I. 708. o.
- ↑ Fraknói : 121. o.
- ↑ Fraknói : 128. o.
- ↑ a b Lengyelország története : 427. o.
- ↑ Michel Péronnet: Histoire moderne III. Des Lumières à la Sainte-Alliance, 1740-1820. (hely nélkül): Hachette. 1973. 208. o.
- ↑ Eva Kowalská – Karol Kantek: Magyarországi rapszódia avagy Hajnóczy József tragikus története. Békéscsaba: Magyarországi Szlovákok Kutatóintézete. 2016. 224. o. ISBN 978-615-5615-14-6
- ↑ Fraknói : 168. o.
- ↑ Kovács Ida, Gyapay László: A szépmesterségek. Kazinczy-kiállítás Sátoraljaújhelyen. Irodalomismeret, 4. sz. (2013) 169. o.
- ↑ Biczó Piroska: Az Árpád-házi királysírok. [Budapest]: Kossuth. 2016. 43. o. = A Magyar Történelem Rejtélyei, ISBN 978 963 09 8450 8
- ↑ Hahner Péter: A gyarmatosítás. Rubicon, XXXIV. évf. 385–386. sz. (2023) 17. o. ISSN 0865-6347
- ↑ Technika krónikája : 160. o.
- ↑ Technika krónikája : 159. o.
Források
szerkesztés- ↑ Fraknói: Fraknói Vilmos: Martinovics élete. Budapest: Athenaeum. 1921.
- ↑ Franciaország története: Franciaország története I-II. Szerk. Georges Duby. Budapest: Osiris. 2007.
- ↑ Lengyelország története: Norman Davies: Lengyelország története. Budapest: Osiris. 2006. ISBN 963 389 873 0
- ↑ Technika krónikája: Felix R. Paturi: A technika krónikája. Budapest: Officina Nova. 1991. ISBN 963 7836 44 6
A Wikimédia Commons tartalmaz 1794 témájú médiaállományokat.