1860 az irodalomban

Az 1860. év az irodalomban.

Események

• Arany Jánost a Kisfaludy Társaság megválasztja igazgatójának. Ez lehetővé teszi, hogy a költő kilenc év után végre feladja nagykőrösi tanári állását; októberben Pestre költözik. Október 13-án a Magyar Tudományos Akadémia Széchenyi-ünnepélyén felolvassa Széchenyi emlékezete című ódáját.

Megjelent új művek

The Woman in White

• Wilkie Collins angol író regénye: The Woman in White (A fehérruhás nő)
• Charles Dickens regénye folytatásokban: Szép remények (Great Expectations, 1860–1861)
• George Eliot regénye: A vízimalom (The Mill on the Floss)
• Nathaniel Hawthorne regénye: Átalakulás, avagy a Monte-Beni családrege (The Marble Faun)
• A Goncourt fivérek első regénye: Charles Demailly
• Multatuli holland író szatirikus regénye: Max Havelaar of de Koffieveilingen der Nederlandsche handelmaatsche” (Max Havelaar, vagy a Hollandiai Kereskedelmi Társaság kávéüzletei)
• Henry Murger francia író: Le Sabot rouge (Aranypata), „az első igazán realista parasztregény”
• Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij
  • műveinek első gyűjteményes kiadása (két kötet)
  • elkezdődik a Feljegyzések a holtak házából (Записки из Мёртвого дома) közlése
• Ivan Turgenyev
  • regénye: A küszöbön (Накануне)
  • elbeszélése: Első szerelem (Первая любовь)
• Jacob Burckhardt svájci kultúr- és művészettörténész monográfiája: Die Cultur der Renaissance in Italien (A reneszánsz Itáliában)

Költészet

• Antanas Baranauskas litván költő költeménye: Anykščių šilelis (Anykščiai erdő)

Douglas Hyde

A. P. Csehov

Rákosi Viktor

Dráma

• Eugène Labiche vígjátéka: Le Voyage de monsieur Perrichon (Perrichon úr utazása)

Magyar nyelven

• Arany János:
  • verseiből: Széchenyi emlékezete (a Budapesti Szemlében), Rendületlenül, Az örök zsidó
  • tanulmánya: Naiv eposzunk (a Szépirodalmi Figyelőben)
• Jókai Mór regénye: Szegény gazdagok
• Vajda János: Vészhangok (verseskötet)
• Gyulai Pál tanulmánya: Katona József és Bánk Bánja (a Budapesti Szemlében)

Születések

• január 16. – Kőrösi Albin műfordító, irodalomtörténész, a spanyol irodalom hazai propagátora († 1936)
• január 17. – Douglas Hyde ír politikus, nyelvész, folklorista, költő, drámaíró († 1949)
• január 29. – Anton Pavlovics Csehov orosz író, drámaíró († 1904)
• augusztus 16. – Jules Laforgue francia költő († 1887)
• szeptember 20. – Rákosi Viktor magyar író († 1923)
• szeptember 22. – Kúnos Ignác nyelvész, turkológus, folklorista, a török népköltészet kutatója († 1945)
• 1860 – Togolok Moldo kirgiz költő, vándordalnok († 1942)

Halálozások

• január 29. – Ernst Moritz Arndt, német szerző, korának egyik legismertebb költője (* 1769)
• április 8. – Széchenyi István politikus, író, közgazdász, a „legnagyobb magyar”; a Magyar Tudományos Akadémia alapításában is kezdeményező szerepet vállalt, amikor „a nemzetiség és nyelv erősítése, terjesztése és pallérozása szent céljára” felajánlotta jószágainak egy évi jövedelmét (* 1791)
• május 14. – Ludwig Bechstein német költő (* 1801)
• október 5. – Alekszej Sztyepanovics Homjakov orosz költő, filozófus (* 1804)