1864 az irodalomban
Wikipédia-kronológia
Az 1864. év az irodalomban.
Események
szerkesztés
- Pesten Tóth Kálmán szépirodalmi napilapot indít: Fővárosi Lapok (1864–1903); a szerkesztést kezdetben maga végzi, később Vadnai Károly veszi át
Megjelent új művek
szerkesztés- Charles Dickens: Közös barátunk (Our Mutual Friend, 1864–1865)
- Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: Feljegyzések az egérlyukból (Записки из подполья)
- A Goncourt fivérek regénye: Renée Mauperin
- Wilhelm Raabe regénye: Der Hungerpastor (Az éhség papja)[1]
- Jules Verne: Utazás a Föld középpontja felé (Voyage au centre de la Terre)
Költészet
szerkesztés- Alfred Tennyson elbeszélő költeménye: Enoch Arden; „szentimentális történet a halottnak hitt tengerészről, aki visszatér, de csendben elvonul ismét, nehogy megzavarja övéinek boldogságát.”[2]
Dráma
szerkesztés- Ifj. Alexandre Dumas drámája: A nők barátja (L’Ami des femmes), bemutató
- Megjelenik Aleksis Kivi finn író, drámaírótól:
- A pusztai vargáék (Nummisuutarit), vígjáték
- Kullervo, színmű (Kullervo a Kalevala egyik szereplőjének neve)
Magyar nyelven
szerkesztés- Megjelenik Arany János eposza, a Buda halála
- Toldy Ferenc átfogó irodalomtörténeti munkája: A magyar nemzeti irodalom története a legrégibb időktől a jelenkorig rövid előadásban
- Műfordítások:
- A Kisfaludy Társaság kiadásában elkezdődik a teljes magyar Shakespeare-sorozat közreadása (Shakespeare minden munkái, 1864–1878). Első kötete 1864-ben a Szentivánéji álom, Arany János fordításában. Szász Károly összesen nyolc drámát fordít magyarra[3]
- Camoens: A Luziáda, (fordította Greguss Gyula.[4] Más forrás szerint 1865-ben jelent meg.)[5]
Születések
szerkesztés- február 22. – Jules Renard francia író († 1910)
- május 11. – Ethel Lilian Voynich ír származású író, műfordító, zeneszerző († 1960)
- június 5. – Zlinszky Aladár irodalomtörténész, esztéta († 1941)
- július 20. – Erik Axel Karlfeldt Nobel-díjas (1931, posztumusz) svéd író, költő († 1931)
- július 24. – Frank Wedekind német drámaíró († 1918)
- szeptember 29. – Miguel de Unamuno spanyol (baszk) író, költő, filozófus († 1936)
- október 14. – Stefan Żeromski lengyel író, publicista, drámaíró, a lengyel PEN Club alapítója és első elnöke († 1925)
- október 20. – Branislav Nušić szerb író, drámaíró, színigazgató, diplomata, a modern szerb drámairodalom egyik megteremtője († 1938)
Halálozások
szerkesztés- február 7. – Vuk Stefanović Karadžić szerb filológus, nyelvész, folklórkutató, író és történész, a szerb irodalmi nyelv megújítója (* 1787)
- április 18. – Juris Alunāns lett költő, nyelvújító, a lett irodalmi nyelv megteremtője (* 1832)
- május 19. – Nathaniel Hawthorne amerikai regény- és novellaíró, az amerikai irodalom kulcsfigurája a 19. században (* 1804)
- július 26. – Fáy András magyar író, drámaíró; az első magyar társadalmi regény, A Bélteky-ház szerzője (* 1786)
- augusztus 27. – Kuthy Lajos, a romantika korának regény- és drámaírója (* 1813)
- október 5. – Madách Imre költő, író, a magyar drámaköltészet kiemelkedő alakja (* 1823)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Vajda György Mihály, Pál József: A világirodalom története évszámokban (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988, 199. o.)
- ↑ Szerb Antal. A világirodalom története. Budapest: Magvető Könyvkiadó, 607. o. [1941] (1962)
- ↑ Pintér Jenő: A magyar irodalom története: tudományos rendszerezés Budapest, 1930–1941; 7. kötet. A költészet / Szász Károly c. alfejezet (CD-ROM: Arcanum Kiadó)
- ↑ Pintér Jenő i. m. Bevezetés / Irodalmi társaságok c. alfejezet.
- ↑ Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái III. (Fa–Gwóth). Budapest: Hornyánszky. 1894.