1984 (televíziós reklám)
Az „1984” – azóta kultikussá vált – reklám tette ismertté az Apple Macintosh személyi számítógépet. A reklámot 1984. január 22-én mutatták be a XVIII. Super Bowl harmadik negyedét követő reklámblokkban.
| 1984 (1984) | |
| 1984-es amerikai rövidfilm | |
 | |
| A hősnő futása a reklámban. | |
| Rendező | Ridley Scott |
| Alapmű | 1984 |
| Műfaj | reklám |
| Forgatókönyvíró |
|
| Főszerepben | |
| Operatőr | Adrian Biddle |
| Gyártás | |
| Ország |  Amerikai Egyesült Államok |
| Nyelv | angol |
| Játékidő | 1,0 perc |
| Forgalmazás | |
| Forgalmazó | Apple Inc. |
| Bemutató | 1984 |
| További információk | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A gyártás
szerkesztés1983-ban Steve Jobs egy forradalmi reklámot szeretett volna készíttetni az új Macintosh gépnek, ami a cég nagy reményű új számítógépe volt. A feladatot Lee Clow[1] végezte a Chiat/Day[2] ügynökségnél. Az 1984-es céldátum miatt hamar olyan terv bontakozott ki, ami asszociált George Orwell 1984 című regényével. Miután Jobsnak is megnyerte tetszését az ötlet, e témára építették fel a reklám cselekményét és mondanivalóját. A hatvan másodperces reklám forgatókönyvét Steve Hayden írta és Brent Thomas volt a művészeti vezető. A rendezéssel Ridley Scott-ot bízták meg, aki nem sokkal előtte fejezte be a Szárnyas fejvadász (1982) forgatását. Bár az Apple elnökének, Sculley-nak[3] nem tetszett az ötlet, de Jobs kiharcolta az akkor példa nélküli 750 ezer dolláros forgatási keretet. A forgatás Londonban zajlott. Scott bőrfejűeket használt a befolyásolt tömeg megjelenítésére, a „hősnő” egy diszkoszvető, Anya Major volt és a „nagy testvért” pedig David Graham személyesítette meg.
Elsőnek az Apple vezetősége tekinthette meg az elkészült reklámot 1983 decemberében. Kivétel nélkül úgy vélték, hogy a reklám csapnivalóan rossz. Ezért úgy döntöttek, hogy nem mutatják be az anyagot a drága percdíjat jelentő Super Bowl reklám blokkjában.[4][5] „Úgy érted, tényleg ezt akarod megmutatni?” – kérdezte az Apple befektetője Mike Markkula Jobstól.[6][7] Az elkeseredett Jobs megmutatta barátjának, az Apple társalapítóján, Steve Wozniaknak is a reklámot, aki annyira lelkes lett, hogy felajánlotta, hogy kifizeti a 800 ezer dolláros reklámidő felét. Végül erre nem lett szükség, mert a legnagyobb (60 másodperc) reklám blokk időt már nem tudta az Apple visszaváltani – Clow elmondása szerint nem is erőltették –, így a reklámot mégis leadták.
A filmet az elhíresült egyetlen alkalmon kívül kereskedelmi tévében csak egyszer vetítették. Hogy a hirdetés indulhasson a reklámok díjáért, még 1983-ban az idahói Twin Falls tévéadásában adták le a korai órákban.[8]
A történet
szerkesztésA felvételen egy hősnőt láthatunk piros rövidnadrágban és egy Apple pólóban, amint egy orwelli világon fut keresztül – szolgáknak tűnő kopasz férfiakkal teli előadótermen –, hogy egy kalapáccsal – az IBM-et ábrázoló – széttörje a Nagy Testvért mutató hatalmas kivetítőt. A következő kép az alábbi üzenetet írta ki: „Január 24-én az Apple Computer bemutatja a Macintosh-t, melytől 1984 nem lesz olyan, mint az 1984.”'
Hatása
szerkesztés.jpg)
Az Apple Computer az 1984-es, 60 másodperces TV-reklámját az NFL SuperBowl XVIII harmadik negyedét követő reklámblokkban játszották le. A reklámfilmet ekkor 96 millió ember láthatta. A hirdetés ekkor került először és utoljára tévéműsor adásába, de több tucat hír- és talk-műsor játszotta le újra, így ez a tévétörténet egyik legemlékezetesebb hirdetése.[9][10][11][12][13][14][15][16][5]
Annak ellenére, hogy az Apple csak egyszer mutatta be a nagy nyilvánosságnak, olyan hatást keltett a médiában, hogy sok későbbi ingyenes tévésugárzást kapott. Még aznap három országos adó és ötven helyi állomás foglalkozott a témával. Akkoriban a Nielsen-osztályozás úgy becsülte, hogy a hirdetés Amerika háztartásainak közel 50%-át elérte.
Két nappal a Super Bowl után a cupertinoi DeAnza College Flint Centerében tartotta az Apple az éves részvényesi gyűlését. Itt újra levetették az 1984 tévéreklámot, majd Steve Jobs mutatta be a Macintosht.[17][18][19][20][21][10],[22][23][24][25]
1994-ben orosz televízióban futott a hirdetés az Apple megrendelésére.[26]
Ezt a reklámot gyakran szavazzák első helyre a befolyásos marketingkampányokról szóló kérdőívekben. Például az Advertising Age az „Az évtized reklámfilmjé”-nek (Commercial of the Decade) nevezte, 1999-ben pedig az amerikai TV Guide első helyen szavazta meg minden idők ötven legjobb reklámja között (50 Greatest Commercials of All Time).[27]
A film újra felszínre került az 1990-es évek végén, amikor az Apple elérhetővé tett egy Quicktime verziót a reklámról, melyet le lehetett tölteni az internetről, majd 2004-ben, egy 20. évfordulós változattal, amely az iPodot hirdette.
1985
szerkesztésA sikeren felbuzdulva Lee Clow és Jobs 1985-ben is meghökkentő reklámfilmmel készült az IBM ellen. A forgatást Tony Scott végezte és a „Lemmings” (Lemingek) munkacímet kapta. Az új reklámfilm az 1984 heroikus hangulatához képest sötétebb és negatívabb lett, ami nem csak az IBM-et degradálta ezúttal hanem a vevő célcsoportnak számító vállalatvezetőket is. Az Apple vezetőségnek ezúttal se tetszett az anyag, de Lee Clow azzal vágott vissza, hogy ha rajtuk múlt volna, akkor az 1984-et se adják le. Jobs megnövekedett tekintélyének és az 1984-es reklám sikerének köszönhetően végül leadták a reklámot a következő Super Bowl alatt. A reklám sikertelen lett és Amerikában főképp negatív visszajelzést kapott.
Szöveg
szerkesztésA Nagy Testvér szövege, amely szinte az egész reklám alatt hallható:
- „Ma megünnepeljük az Információtisztítási Irányelvek első dicső évfordulóját. A történelemben először megalkottuk a tiszta ideológia kertjét, ahol minden dolgozó védett az egymásnak ellentmondó igazságok kárától. A Gondolatok Egyesítése sokkal erőteljesebb fegyver, mint bármely flotta vagy hadsereg a földön. Egyek vagyunk, egy akarattal, egy szándékkal, egy okból. Ellenségeinknek a halálukig kell beszélniük magukat, és mi majd eltemetjük őket saját zűrzavarukban. Nekünk kell uralkodnunk!”
- „Today, we celebrate the first glorious anniversary of the Information Purification Directives. We have created, for the first time in all history, a garden of pure ideology. Where each worker may bloom secure from the pests of any contradictory truths. Our Unification of Thoughts is more powerful a weapon than any fleet or army on earth. We are one people, with one will, one resolve, one cause. Our enemies shall talk themselves to death and we will bury them with their own confusion. We shall prevail!”
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Az 1943-ban született Lee Clow a TBWA\Worldwide reklám ügynökség kreatív, majd globális igazgatója, elnöke volt.Az Advertising Age a reklámművészet guruja-jának nevezte. Legfontosabb munkája az Apple 1984 hirdetése volt.
- ↑ A Chiat/Day 1995-ben egyesült a TBWA Worldwide reklámügynökséggel. Az egyesülés előtt a Chiat/Day nemzetközileg is figyelemreméltó reklámot készített, többek között az Apple Computer "1984" című hirdetését, amely a Macintosh számítógépet mutatta be. Az ügynökség hosszú időn át volt az Apple ügynöksége.
- ↑ John Sculley III (1939. április 6. –) amerikai üzletember, vállalkozó és high-tech startupok befektetője. Sculley a PepsiCo alelnöke (1970–1977) és elnöke (1977–1983), mígnem 1983. április 8-án az Apple Inc. vezérigazgatója lett, ezt a pozíciót egészen 1993-as távozásáig töltötte be. Sculley-t Jobs csábította át az Apple-höz egy azóta legendássá vált kérdéssel: Egész hátralévő életedben cukros vizet akarsz árulni, vagy inkább megváltoztatod a világot?– Steve Jobs
- ↑ West of Eden 132. oldal
- ↑ a b Macworld, 2004 január, 21. évfolyam, 1. szám, 18. oldal
- ↑ Armas Clifford "Mike" Markkula Jr. (1942. február 11. –) amerikai villamosmérnök, üzletember és befektető. Ő volt az eredeti angyal befektető, az Apple Computer Inc. első elnöke és második vezérigazgatója, aki kritikus korai finanszírozást és vezetői támogatást nyújtott. Markkula az Apple huszonhat százalékát birtokolta, ami megegyezett a megmaradt két társalapító – Steve Jobs és Steve Wozniak – fejenkénti részesedésével.
- ↑ MacUser, 1984 január, 1. évfolyam, 1. szám, 84. oldal
- ↑ Insanely great 171. oldal
- ↑ Insanely great 169. oldal
- ↑ a b Dream Machine 121. oldal
- ↑ The Personal 64. oldal
- ↑ Macworld, 1994 február, 11. évfolyam, 2. szám, 116. oldal
- ↑ Kawasaki 16. oldal
- ↑ How Xerox 13. oldal
- ↑ Microsoft empire 267. oldal
- ↑ New York Times, 1984 január 23., 133. évfolyam, 45932. szám, C1. oldal
- ↑ BYTE, 1985 szeptember, 10. évfolyam, 9. szám
- ↑ Info World, 1991 augusztus, 13. évfolyam, 32. szám
- ↑ Info World, 1994 január, 16. évfolyam, 5. szám
- ↑ PC Magazine, 1987 november 24., 6. évfolyam, 20. szám
- ↑ BYTE, 1994 december, 19. évfolyam, 12. szám
- ↑ PowerPC revolution 38. oldal
- ↑ Fire Valley 281. oldal
- ↑ Making Microsoft 151. oldal
- ↑ InfoAge, 1984 február, 3. évfolyam, 1. szám, 29. oldal
- ↑ Macworld, 1994 február, 11. évfolyam, 2. szám, 117. oldal
- ↑ Ten Years After Apple's '1984': The Commercial And Product That Changed Advertising (angol nyelven). Ad Age. (Hozzáférés: 2023. június 9.)
Források
szerkesztés- Isaacson, Walter. Steve Jobs (angol nyelven). London: Little, Brown. ISBN 9780748131327. Hozzáférés ideje: 2023. április 27.
- Ferenczy Gábor: 1984 - így készült, 2004. február. (Hozzáférés: 2023. június 9.)
- ↑ Kawasaki: Kawasaki, Guy. The Macintosh way (angol nyelven). New York, N.Y: Harper Perennial (1990. január 1.). ISBN 0060973382. Hozzáférés ideje: 2023. június 9.
- ↑ How Xerox: Smith, Douglas K., Alexander, Robert C.. Fumbling the future: how Xerox invented, then ignored, the first personal computer (angol nyelven). New York: Morrow (1999. június 1.). ISBN 1583482660. Hozzáférés ideje: 2023. június 9.
- ↑ Insanely great: Levy, Steven. Insanely great : the life and times of Macintosh, the computer that changed everything (angol nyelven). New York: Penguin Books. ISBN 9780140291773. Hozzáférés ideje: 2023. május 9.
- ↑ Dream Machine: Jon Palfreman, Doron Swade. The Dream Machine: Exploring the Computer Age (angol nyelven). BBC Books (1993. november 23.). ISBN 0563369922. Hozzáférés ideje: 2023. május 17.
- ↑ West of Eden: Rose, Frank. West of Eden : the end of innocence at Apple Computer (angol nyelven). New York: Stuyvesant Street Press. ISBN 9780615278841. Hozzáférés ideje: 2023. május 8.
- ↑ The Personal: The Personal computer (angol nyelven). Alexandria, Va.: Time-Life Books. ISBN 0809460661. Hozzáférés ideje: 2023. május 8.
- ↑ PowerPC revolution: Duntemann, Jeff, Pronk, Ron. Inside the PowerPC revolution (angol nyelven). Scottsdale, Ariz: Coriolis Group Books. ISBN 1883577047. Hozzáférés ideje: 2023. május 17.
- ↑ Fire Valley: Freiberger, Paul. Fire in the valley : the making of the personal computer, 2nd (angol nyelven), New York: McGraw-Hill. ISBN 0071358927
- ↑ Making Microsoft: Ichbiah, Daniel. The making of Microsoft : how Bill Gates and his team created the world's most successful software company (angol nyelven). Rocklin, CA: Prima Pub. ISBN 1559580712. Hozzáférés ideje: 2023. május 9.
- David Graham IMDB
További információk
szerkesztés
