Wikipédia

1994-es közgyűlési választások Fejér megyében

Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. április 7.

Az 1994-es megyei közgyűlési választásokat december 11-én bonyolították le, az általános önkormányzati választások részeként.

Közgyűlési választások
Fejér
megyében
← 1990 1994. december 11. 1998 →
Részvétel: 51% 100 ezer szavazó a 196 ezerből
Közgyűlés létszáma: 40 fő
Többség: 21 fő 		Jelöltek száma: 195 fő
13 szervezet által
A közgyűlésbe bejutó szervezetek
lista érvényes szavazat képviselő
MSZP 31 445 34% 15
Fidesz-FKGP-KDNP-MDF 26 886 29% 12
SZDSZ 16 937 18% 8
Munkáspárt 6 270 7% 3
Agrárszövetség 5 431 6% 2
{{{lista6}}} {{{százalék6}}} {{{képviselő6}}}
{{{lista7}}} {{{százalék7}}} {{{képviselő7}}}
{{{lista8}}} {{{százalék8}}} {{{képviselő8}}}
{{{lista9}}} {{{százalék9}}} {{{képviselő9}}}
{{{lista10}}} {{{százalék10}}} {{{képviselő10}}}
{{{lista11}}} {{{százalék11}}} {{{képviselő11}}}
{{{lista12}}} {{{százalék12}}} {{{képviselő12}}}

Kimaradt 5 szervezet (5 340 szavazat)
Érvénytelen szavazat: 7 878

A közgyűlés előző elnöke A közgyűlés új elnöke
Paál Huba
(MDF)[1] 		Szabó Gábor
MSZP

Fejér megyében a szavazásra jogosultak fele, kereken százezer polgár ment el szavazni. A szavazók tizenhárom szervezet jelöltjei közül választhattak.

A szocialisták a szavazatok bő harmadát kapták meg. Mögöttük a jobboldali pártok következtek, bő négyezer szavazattal elmaradva. Harmadik helyen a szabaddemokraták végeztek. Bejutott még a Munkáspárt és az Agrárszövetség.

A közgyűlés új elnöke Szabó Gábor, az MSZP kistelepülési listavezetője lett.

A választás rendszere

szerkesztés
 
Megyeháza, Székesfehérvár

A megyei közgyűlési választásokat az országosan megrendezett általános önkormányzati választások részeként tartották meg. A szavazók a településük polgármesterére és a helyi képviselőkre is ekkor adhatták le a szavazataikat.

1994 őszén az országgyűlés alapvetően megváltoztatta a megyei közgyűlésekre vonatkozó választási eljárást.[2]

A közgyűlési választásokon a községek, nagyközségek és városok polgárai szavazhattak. A megyei jogú városban élők – mivel nem tartoztak a megye joghatósága alá – nem vettek részt a megyei közgyűlés megválasztásában.

A megye területét két választókerületre osztották, az egyikbe a legfeljebb 10 ezer lakóval bíró kistelepülések, a másikba az ennél népesebb középvárosok tartoztak. A választásokon pártok, társadalmi, ill. nemzetiség szervezetek állíthattak listákat. A szavazatokat a két választókerületben külön-külön számolták össze és osztották el arányosan az adott kerületben az érvényes szavazatok 4%-át elérő szervezetek között.

Választókerületek

szerkesztés
Választókerületi beosztás[3]
Település Lakó Választó-
polgár[4] 		Megyei
képviselő
Kistelepülések
10 ezer lakóig 		101 222 462 166 748 34
Középvárosok
10 ezer lakó fölött 		3 40 727 29 577 6
Közgyűlési
választókerületek 		104 263 189 196 325 40
Megyei jogú város
Dunaújváros, Székesfehérvár 		2 168 781 (126 861) –
Összesen 106 431 970 (323 186) 40

Fejér megyében a közgyűlés létszáma 40 fő volt. A kistelepülési választókerületben 34, a középvárosiban pedig 6 képviselőt választhattak meg. Dunaújváros és Székesfehérvár, mint megyei jogú városok nem tartoztak a megye joghatósága alá, s így polgáraik nem is szavazhattak a megye önkormányzatának összetételéről.

A közgyűlést a megye 99 községének és nagyközségének, illetve öt városának polgárai választhatták meg.[5] A városok közül azonban csak háromban éltek tízezernél többen, így csak ez a három tartozott a középvárosi választókerületbe. A választópolgárok eloszlása a két választókerületben teljes mértékben megfelelt az általuk megválasztható képviselők arányának.[6]

A választásra jogosult polgárok száma 196 ezer volt. A polgárok közel harmada ötezer fősnél népesebb településen, míg minden nyolcadik polgár 1300 fősnél kisebb községben élt. A legkevesebb választópolgár a veszprém megyei határ mellett fekvő Bakonykúti (103) községben, míg a legtöbb Mór (10 968) városában lakott.

A közgyűlési választók eloszlása településméret szerint[3]
Településméret
(lakók száma) 		Település Választó­jogosult[4] Megjegyzés
Kistelepülési választókerület
1 – 600 7 1 885 0,96% legkisebb község: Bakonykúti
601 – 1 300 30 22 812 11,62%
1 301 – 3 000 41 62 624 31,90%
3 001 – 5 000 17 48 623 24,77%
5 001 – 10 000 6 30 804 15,69% város: Enying (1992), Gárdony
101 166 748 84,93%
Középvárosi választókerület
10 000 fölött 3 29 577 15,07% Bicske, Sárbogárd, Mór
Összesen 104 196 325 100%

Előzmények

szerkesztés

1990, az első közgyűlés

szerkesztés

1990-ben a megyei közgyűléseket közvetett módon választották meg. A választás módjából fakadóan az eredmények párterőviszonyok kifejezésére nem voltak alkalmasak. A megye közgyűlése 50 fős volt és kétharmados támogatással lehetett elnököt választani.

Az új önkormányzati rendszerben működő közgyűlés alakuló ülésére 1990. december 28-án került sor. Az ötven képviselőből álló testület három szavazási forduló után végül Paál Hubát választották meg a közgyűlés elnökének.[7][mti 1] Az új elnök pusztaszabolcsi kötődésű szakbiológus.[8]

Jelöltállítás

szerkesztés

Tizenhárom szervezet vett részt a jelöltállítási folyamatban. A kistelepülési választókerületben hét listát állítottak, míg a középvárosiban nyolcat. A jelöltek száma összesen 195 volt (151+44).

A listák java részét az országos pártok állították, és a jelöltek túlnyomó többsége is az ő listáikon szerepelt. A tizenhárom szervezet közül kettő-kettő társadalmi, illetve nemzetiségi szervezet, három országgyűlésen kívüli, hat pedig országgyűlési képviselettel bíró párt volt.

Listák

szerkesztés
A választásokon részt vevő szervezetek[9]
Kistelepülési választókerület Szervezet Középvárosi választókerület
#.[10] lista neve típusa jelöl­tek
száma 		neve jellege hatóköre #.[10] lista neve típusa jelöl­tek
száma
társadalmi és nemzetiségi szervezetek
Sárbogárdi Gazdakör társ. helyi 3. Sárbogárdi Gazdakör önálló 1
Fejér Megyei Cigányok Független Szervezete nemz. megyei 8. FMCFSZ-BRKÖÉSZ közös 2
Bicskei Romák Kisebbségi Önkormányzata és Érdekvédelmi Szervezete társ. helyi
5. Németek önálló 5 Magyarországi Németek Szövetsége nemz. országos
országos pártok
6. Köztársaság Párt önálló 5 Köztársaság Párt párt országos 4. Köztársaság Párt önálló 3
4. Agrárszövetség önálló 12 Agrárszövetség párt országos 2. Agrárszövetség önálló 5
2. Munkáspárt önálló 11 Munkáspárt párt országos 5. Munkáspárt önálló 7
3. SZDSZ önálló 30 Szabad Demokraták Szövetsége párt országos 6. SZDSZ önálló 6
1. MSZP önálló 39 Magyar Szocialista Párt párt országos 1. MSZP önálló 8
7. Fidesz-FKGP-KDNP-MDF közös 49 Fiatal Demokraták Szövetsége párt országos 7. Fidesz-FKGP-KDNP-MDF közös 12
Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt párt országos
Kereszténydemokrata Néppárt párt országos
Magyar Demokrata Fórum párt országos
7 lista 151 13 szervezet 8 lista 44

Jelöltek

szerkesztés
Listavezetők
Kistelepülési
választókerület 		Lista Középvárosi
választókerület
dr. Óvári László Agrárszövetség Simon János
dr. Berecz Botond Fidesz-FKGP-KDNP-MDF dr. Orosházi György
FMCFSZ-BRKÖÉSZ Bogdán János
Palotási Károly Köztársaság Párt Hunorfi István
Szabó Gábor MSZP Szabados Tamás
dr. Szalóki László Munkáspárt Nagy István
Erdei Ferenc Németek
Sárbogárdi Gazdakör Németh Rudolf
dr. Fáklya Csaba SZDSZ Ertl József
A kistelepülési választókerület jelöltjei
(A szavazólapokon a listák első öt jelöltje szerepelt.)
MSZP
Szabó Gábor
Schrick István
Bognár Miklós
Tóth Árpádné
Szabó Tamás
További jelöltek
Kinorányi Imre
Kovács László
Mihálovits András
Horváth József
Gyenei Lajos
Keresztes László
Rauf Pál
Nagy Ferenc
Cserny Vilmos
Darabánt Edit Erika
Radeczki György
Borsó Pál
Makó József
Farkas Gyuláné
Vinklár László
Orosz Gyula
Erni Jakab László
Adovics Istvánné
Molnár Tibor
Iglódi István
Macher Pál
Miklós Dénesné
Tóth Tamás
Fónad Józsefné
Posch János
Verebics Géza
Kovács László
Nagy Zoltán
Varga Károly
Szekeres Károly
Deresné Tanárki Mária
Paulovics József
Széll Ferenc
Mojzes István
Munkáspárt
dr. Szalóki László
Cseh Bognár Sándor
Nagy Pál
Varga Ferenc
Setét Vilmos
További jelöltek
Cséplő Béláné
ifj. Arany Ferencné
Hollai Józsefné
Józsa László
Hóka János
Magyar Lajos
SZDSZ
dr. Fáklya Csaba
Kárpáti József
dr. Sebestyén Endre
Borbély István
Somorai Béla
További jelöltek
Papp Gábor
Takács Katalin
Bognár János
Sziklai Artúr
Pásztohy Domokos
Kun Gyula
Bognár Endre
Sörös László Miklós
Németh Edit
Oroszi László
Tománé Bán Katalin
Fehér Attila
Drávai József
Tamás Béla
Horváth T. Balázs
Kovács Ferenc
Illés Györgyi
Halász Róbert
Mayer József
Dudar Gábor
Nyuliné Kocsis Éva
Kiss Mihály
Nagy Ferenc
Gulyás Pál
dr. Nyikom Attila
Agrárszövetség
dr. Óvári László
Sántha Elek
Jancsek János
Bakos Imre
Horváth István
További jelöltek
Lengyel Jenő
Tóth Dezső
Hetyei János
Pintér János
Böde Jánosné
Buza Lajos
Nagy Lajos
Németek
Erdei Ferenc
Pats Antal
Fiedler Albertné
Fuchs János
Miehle Béla
Köztársaság Párt
Palotási Károly
Istvánfalvi Miklós
ifj. Balogh István
Kaposi Géza
Horváth István
Fidesz-FKGP-KDNP-MDF
dr. Berecz Botond
Fertő László
dr. Ferencz Péter
dr. Mikóné dr. Verger Mária
Zsebők Lajos
További jelöltek
Gubicza Tibor
Köő Sándor
dr. Gärtner József
Kmetz Károly
Breuer Imre
Tóth Imre
Fülöp Zoltán
Mózs József
Bokodi István
Ábrahám Zsolt
Bernáth Péter
Molnár Károly
Krupánszki Mihály
Butola Zoltán
Nagy Zsolt
Farkas József
Kranauer László
Monostori Andrásné
Kakuk Sándor
Arany László
Szabó Lajosné
Balázs Ferenc
Lukács Levente
Sörédi Pál
Dominkó Krisztina
Kemény Ferencné
Hári Ferenc
Méhes Gyula
Mészárosné Orosz Pálma
Magyar József
Kovács József
dr. Hamza László
Balázs István
Kiss Károlyné
Schulcz István
Knausz Imre
Mészáros Tamás
Bicskei Nándor
Joó Csaba
Szölősi János
dr. Sirák András
Márk László
Merényi Róbert
Preszter Géza
A középvárosi választókerület jelöltjei
(A szavazólapokon a listák első öt jelöltje szerepelt.)
MSZP
Szabados Tamás
Glatz Gusztáv
Téglás István
Puppné Murányi Hajnalka
Schmidt Ferenc
További jelöltek
Szalai István
Saska Imre
Kégl Attila
Agrárszövetség
Simon János
dr. Lévai Flórián
dr. Kulcsárné Kovács Katalin
Gráczer László
Sárközi László
Sárbogárdi Gazdakör
Németh Rudolf
 
 
 
 
Köztársaság Párt
Hunorfi István
Fazekasné Varga Violetta
Köles László
 
 
Munkáspárt
Nagy István
Tóth Julianna
Monostori Rezső
Nagy Jenőné
Gaál István
További jelöltek
Puskás János
Barna János
SZDSZ
Ertl József
Temesvári Lászlóné
Pais Kadosa
Cservenka Csaba
Fülöp Sándor
További jelöltek
Nagy György
Fidesz-FKGP-KDNP-MDF
dr. Orosházi György
Fazekas Jánosné
dr. Halász Ferenc
dr. Kováts Dénes
Varnyu Péter
További jelöltek
Földesi Ferenc
Kaszás István
Csörgei Csaba István
Karvalyszky Gábor
Puskás Károly
Pákozdi József
Walcz Károly
FMCFSZ-BRKÖÉSZ
Bogdán János
ifj. Bogdán János
 
 
 

Kampány

szerkesztés
 Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

A szavazás menete

szerkesztés

A választást 1994. december 11-én bonyolították le. A választópolgárok reggel 6 órától kezdve adhatták le a szavazataikat, egészen a 19 órás urnazárásig.

Részvétel

szerkesztés
A részvétel összesített adatai[11][12]
jogosultak
arányában 		szavazók
arányában
Választójogosult[4] 196 416
Szavazó 100 187 51,01%
érvényes szavazólap 92 309 47,00% 92,14%
érvénytelen és hiányzó 7 878 4,01% 7,86%
Távolmaradó 96 229 48,99%
szavazó 51,0% távolmaradó 49,0%
✓ érvényes 92,1% ✗
51% : 49% – hajszállal több szavazó, mint távolmaradó

A 196 ezer szavazásra jogosult polgárból kereken 100 ezer vett részt a választásokon (51%). Közülük majdnem nyolcezren szavaztak érvénytelenül (7,9%).

Általában elmondható, hogy minél kisebb volt egy település lakóinak a száma, annál magasabb volt a részvételi hajlandóság. Ennek megfelelően, míg a kistelepüléseken a polgárok több mint fele ment el szavazni, addig a középvárosi kerületben ez az arány épp csak meghaladta a 40%-ot. A választói kedv a legkisebb településen volt a legmagasabb (Bakonykúti, 90%), a legalacsonyabb pedig Sárbogárdon volt (35%).

Az érvénytelen szavazatok aránya a kistelepülési választókerületben nagyon magas, a középvárosi közepesen magas volt (8,2%-5,4%).

Részvételi adatok választókerületi bontásban[11][12]
Kistelepülési választókerület Középvárosi választókerület
jogosultak
arányában 		szavazók
arányában 		jogosultak
arányában 		szavazók
arányában
Választójogosult[4] 166 829 29 587
Szavazó 88 100 52,81% 12 087 40,85%
érvényes szavazólap 80 875 48,48% 91,80% 11 434 38,65% 94,60%
érvénytelen és hiányzó 7 225 4,33% 8,20% 653 2,21% 5,40%
Távolmaradó 78 729 47,19% 17 500 59,15%
   
 
   
 
Részvételi adatok településméret szerint
Lakók száma Település Választó-
jogosult 		Szavazó Részvétel Legnagyobb/legkisebb
részvétel
Kistelepülési választókerület
1 – 600 7 1 886 1 392 73,81% Bakonykúti 90,29%
Cece 36,75%
601 – 1 300 30 22 828 14 194 62,18%
1 301 – 3 000 41 62 641 35 053 55,96%
3 001 – 5 000 17 48 659 23 365 48,02% Bodajk 67,37%
Ercsi 36,25%
5 001 – 10 000 6 30 815 14 096 45,74%
101 166 829 88 100 52,81%
Középvárosi választókerület
10 000 fölött 3 29 587 12 087 40,85% Mór 46,21%
Sárbogárd 34,90%
Összesen 104 196 416 100 187 51,01%

Eredmények

szerkesztés
Összesített eredmények
Lista Érvényes szavazat Küszöb Képviselő
kt kv
MSZP 31 445 34,06% ✓ ✓ 15 37,5%
Fidesz-FKGP-KDNP-MDF 26 886 29,13% ✓ ✓ 12 30,0%
SZDSZ 16 937 18,35% ✓ ✓ 8 20,0%
Munkáspárt 6 270 6,79% ✓ ✗ 3 7,5%
Agrárszövetség 5 431 5,88% ✓ ⚠ 2 5,0%
Köztársaság Párt 3 068 3,32% ✗ ✗ 0
Németek 1 560 1,69% ✗ 0
Sárbogárdi Gazdakör 536 0,58% ⚠ 0
FMCFSZ-BRKÖÉSZ 176 0,19% ✗ 0
Összesen 92 309  40 

Választókerületenként

szerkesztés

A középvárosi kerületben kevés volt a kiosztható mandátumok száma, így fordulhatott el, hogy két lista sem jutott képviselethez, pedig elérték a 4%-os küszöböt (Agrárszövetség 5,8%, Sárbogárdi Gazdakör 4,7%).

Eredmények a kistelepülési választókerületben
Lista Érvényes szavazat Küszöb Képviselő
MSZP 26 911 33,27% ✓ 12 35,3%
Fidesz-FKGP-KDNP-MDF 24 548 30,35% ✓ 11 32,4%
SZDSZ 14 568 18,01% ✓ 6 17,6%
Munkáspárt 5 848 7,23% ✓ 3 8,8%
Agrárszövetség 4 765 5,89% ✓ 2 5,9%
Köztársaság Párt 2 675 3,31% ✗ 0
Németek 1 560 1,93% ✗ 0
Összesen 80 875 5/7  34 
Eredmények a középvárosi választókerületben
Lista Érvényes szavazat Küszöb Képviselő
MSZP 4 534 39,65% ✓ 3 50,0%
SZDSZ 2 369 20,72% ✓ 2 33,3%
Fidesz-FKGP-KDNP-MDF 2 338 20,45% ✓ 1 16,7%
Agrárszövetség 666 5,82% ⚠ 0
Sárbogárdi Gazdakör 536 4,69% ⚠ 0
Munkáspárt 422 3,69% ✗ 0
Köztársaság Párt 393 3,44% ✗ 0
FMCFSZ-BRKÖÉSZ 176 1,54% ✗ 0
Összesen 11 434 3/8  6 
Küszöb körüli eredmények (±1%p)
Lista Választó­kerület Eltérés
Szavazat %p
Munkáspárt középvárosi −36 −0,31
Köztársaság Párt középvárosi −65 −0,56
Sárbogárdi Gazdakör középvárosi 78 +0,69
Köztársaság Párt kistelepülési −560 −0,69
Agrárszövetség középvárosi 208 +1,82

Az új közgyűlés

szerkesztés
A közgyűlés összetétele
15 12 8 3 2
Szervezetek Képviselők
MSZP 15 37,5%
Fidesz-FKGP-KDNP-MDF 12 30,0%
SZDSZ 8 20,0%
Munkáspárt 3 7,5%
Agrárszövetség 2 5,0%
Összesen 40

Az új közgyűlés december 22-én ült össze először. Az elnöki tisztségre két személyt jelöltek: az MSZP Szabó Gábort, a jobboldali szövetség Ferencz Pétert. A titkos szavazáson előbbi 28, utóbbi 11 szavazatot kapott.[mti 2][13]

A megválasztott képviselők

szerkesztés
MSZP
kistelepülések
Szabó Gábor
Schrick István
Bognár Miklós
Tóth Árpádné
Szabó Tamás
Kinorányi Imre
Kovács László
Mihálovits András
Horváth József
Gyenei Lajos
Keresztes László
Rauf Pál
középvárosok
Szabados Tamás
Glatz Gusztáv
Téglás István
Fidesz-FKGP-KDNP-MDF
kistelepülések
dr. Berecz Botond
Fertő László
dr. Ferencz Péter
dr. Mikóné dr. Verger Mária
Zsebők Lajos
Gubicza Tibor
Köő Sándor
dr. Gärtner József
Kmetz Károly
Breuer Imre
Tóth Imre
középvárosok
dr. Orosházi György
SZDSZ
kistelepülések
dr. Fáklya Csaba
Kárpáti József
dr. Sebestyén Endre
Borbély István
Somorai Béla
Papp Gábor
középvárosok
Ertl József
Temesvári Lászlóné
Munkáspárt
kistelepülések
dr. Szalóki László
Cseh Bognár Sándor
Nagy Pál
Agrárszövetség
kistelepülések
dr. Óvári László
Sántha Elek

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ Az 1990-ben nem a pártok jelöltjei közül választott elnököt a közgyűlés, így Paál Huba sem pártjelölt volt. 1994 tavaszán, az országgyűlési választásokon a Fejér megyei 04-es számú, Gárdony központú választókerületben az MDF színeiben indult és szerepelt a párt megyei listáján is.
  2. ↑ 1994. évi LXII. törvény a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény módosításáról. Törvények és OGY határozatok. Wolters Kluwer, 1994. október 6. [2017. április 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. november 12.) A törvényt szeptember 30-án fogadta el az országgyűlés, a kihirdetésére október 6-án került sor. Az ellenzéki pártok hevesen tiltakoztak a törvény elfogadása ellen, a zárószavazáson nem is vettek részt. Az országgyűlési vitáról és a módosító indítványokról lásd: A helyi önkormányzati képviselôk és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény módosításáról. T/45. számú iromány. Magyar Országgyűlés, 1994 (Hozzáférés: 2018. november 12.)
  3. ↑ a b Települések – Települési egyéni választókerületek (TEVK) – Fejér megye. Választástörténet. (Hozzáférés: 2018. november 12.) A lakók számára vonatkozó adatok 1994. január 1-jére érvényesek.
  4. ↑ a b c d A kimutatásokban két különböző időpont szerepel a választójogosultak számára vonatkozóan: először a választási folyamat kezdetén, másodszor pedig a választás napjának (dec.11.) a végén. Némi eltérés a két adat között természetesnek mondható.
  5. ↑ Az előző választás óta eggyel nőtt a települések száma. 1994-ben, éppen a választás napján, Kulcs község önállósodott Rácalmástól. 1992-ben Enying városi címet kapott. Magyarország közigazgatási helynévkönyve pp. 99-103. Központi Statisztikai Hivatal, 2016. január 1. (Hozzáférés: 2018. november 12.)
  6. ↑ A kistelepülési polgárok aránya 84,93% volt és ők 34 képviselőt választhattak meg a 40-ből, ami 85,00%-nak felel meg. (Ugyanez a középvárosokban: polgárok 15,07%, képviselők (6 fő) 15,00%.)
  7. ↑ Elnököt választottak - Megyénk közgyűlésén. A Hírlap - Dunaújváros és környékének lapja pp. 1, 1991. január 4. (Hozzáférés: 2018. november 12.)
  8. ↑ Nem csupán szakbiológus. A Hírlap - Dunaújváros és környékének lapja pp. 3, 1991. január 4. (Hozzáférés: 2018. november 12.)
  9. ↑ A választások hivatalos jelöltjei: Fejér megyei közgyűlési listák. Választástörténet. (Hozzáférés: 2018. november 12.)
  10. ↑ a b A listák szavazólapon való sorrendjét sorsolással döntötték el, a két választókerületben külön-külön.
  11. ↑ a b Fővárosi/Megyei közgyűlés választás eredménye Fejér megye. Választástörénet. Országos Választási Iroda, 1994 (Hozzáférés: 2018. november 12.)
  12. ↑ a b A jegyzőkönyvi adatok (D) mezője mutatja a választójogosultak számát, a (F) mező a szavazók számát. Az érvényes szavaztatok száma az (J) mezőben szerepel. Az alábbi tábla "érvénytelen / hiányzó" rovata a jegyzőkönyv (F) és (J) mezője különbségének felel meg.
  13. ↑ Új testület, régi adósság. A Hírlap - Dunaújváros és környékének lapja pp. 1-3, 1994. december 23. (Hozzáférés: 2018. november 12.)

MTI hírek

szerkesztés

A Magyar Távirati Iroda archívuma elérhető a világhálón, abban az 1988 óta megjelent hírek szabadon kereshetők. Ugyanakkor a honlap olyan technológiával készült, hogy az egyes hírekre nem lehet közvetlen hivatkozást (linket) megadni. Így a kereséshez szükséges alapadatok megadásával újra ki kell keresni az adott hírt (cím kulcsszavai, dátum).

  1. ↑ Az MTI hírben tévesen Pál Huba néven szerepel az elnök. „Megalakult Fejér Megye Közgyűlése”, Magyar Távirati Iroda, 1990. december 28. (Hozzáférés: 2018. november 12.) 
  2. ↑ „Megalakult Fejér Megyei Közgyűlés”, Magyar Távirati Iroda, 1994. december 22. (Hozzáférés: 2018. november 12.) 

Források

szerkesztés

További információk

szerkesztés
  • Önkormányzati választások, 1994: Politikai szociológiai körkép. Szerk. Bőhm Antal, Szoboszlai György. Budapest: MTA Politikai Tudományok Intézete. 1996. ISBN 963-8300-32-9   (OSZK katalóguscédula)

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés
A lap eredeti címe: „https://hu.wiki.x.io/w/index.php?title=1994-es_közgyűlési_választások_Fejér_megyében&oldid=25995911”