Wikipédia

2016-os Chevrolet Detroit Belle Isle Grand Prix

2016-os IndyCar Series szezon hetedik és nyolcadik futama
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2022. december 26.

A 2016-os Chevrolet Indy Dual in Detroit volt a 2016-os IndyCar Series szezon hetedik és nyolcadik futama. Az első versenyt június 4-én, a másodikat pedig 5-én rendezték meg a michigani Detroitban. A versenyt az ABC közvetítette.

Nevezési lista

szerkesztés
Csapat Első versenyző Második versenyző Harmadik versenyző Negyedik versenyző
Team Penske 2   Juan Pablo Montoya 3   Hélio Castroneves 12   Will Power 22   Simon Pagenaud
Schmidt Peterson Motorsports 5   James Hinchcliffe 7   Mihail Aljosin
Chip Ganassi Racing Teams 8   Max Chilton 9   Scott Dixon 10   Tony Kanaan 83   Charlie Kimball
KVSH Racing 11   Sébastien Bourdais
A.J. Foyt Enterprises 14   Szató Takuma 41   Jack Hawksworth
Rahal Letterman Lanigen Racing 15   Graham Rahal
Dale Coyne Racing 18   Conor Daly 19   Gabby Chaves
Ed Carpenter Racing 20   Spencer Pigot 21   Josef Newgarden
Andretti Autosport 26   Carlos Muñoz 27   Marco Andretti 28   Ryan Hunter-Reay
Andretti Herta Autosport 98   Alexander Rossi

Első verseny

szerkesztés
  2016-os Chevrolet Indy Dual in Detroit
 
Versenyadatok
Dátum2016. június 4.
Hivatalos elnevezés2016 Chevrolet Indy Dual in Detroit
HelyszínDetroit, Michigan, Amerikai Egyesült Államok
Versenypálya2,36 mi
Versenytáv70 kör, 165,2 mi
Pole-pozíció
Versenyző  Simon Pagenaud
(Team Penske)
Idő1:14,9166
Átlagebesség112,9 mi/h
Leggyorsabb kör
Versenyző  Scott Dixon
(Chip Ganassi Racing)
Idő1:14,6675
Átlagsebesség113,3 mi/h
Dobogó
Első  Sébastien Bourdais
(KVSH Racing)
Második  Conor Daly
(Dale Coyne Racing)
Harmadik  Juan Pablo Montoya
(Team Penske)

Időmérő

szerkesztés

Az első futam időmérőjét június 3-án, délután tartották. A pole-pozíciót Simon Pagenaud szerezte meg Hélio Castroneves és Juan Pablo Montoya előtt.[1]

Helyezés # Versenyző Csapat Első csoport Második csoport Top 12 Fast 6
1. 22   Simon Pagenaud Team Penske 1:15,6258 1:14,9932 1:14,9166
2. 3   Hélio Castroneves Team Penske 1:15,6004 1:14,6899 1:14,9285
3. 2   Juan Pablo Montoya Team Penske 1:15,4335 1:15,1583 1:15,5659
4. 5   James Hinchcliffe Schmidt Peterson Motorsports 1:15,9092 1:15,3848 1:15,7708
5. 26   Carlos Muñoz Andretti Autosport 1:15,7930 1:15,4256 1:16,3897
6. 9   Scott Dixon Chip Ganassi Racing 1:15,3822 1:14,7867 1:16,4613
7. 10   Tony Kanaan Chip Ganassi Racing 1:15,3884 1:15,5508
8. 83   Charlie Kimball Chip Ganassi Racing 1:16,0651 1:15,6712
9. 12   Will Power Team Penske 1:15,7547 1:15,7142
10. 15   Graham Rahal Rahal Letterman Lanigan Racing 1:16,2400 1:15,7172
11. 14   Szató Takuma A.J. Foyt Enterprises 1:15,6938 1:16,0998
12. 7   Mihail Aljosin Schmidt Peterson Motorsports 1:16,2666 1:16,2665
13. 11   Sébastien Bourdais KVSH Racing 1:16,1087
14. 21   Josef Newgarden Ed Carpenter Racing 1:16,3154
15. 28   Ryan Hunter-Reay Andretti Autosport 1:16,2643
16. 18   Conor Daly Dale Coyne Racing 1:16,6370
17. 98   Alexander Rossi Andretti Herta Autosport 1:16,4512
18. 8   Max Chilton Chip Ganassi Racing 1:16,7138
19. 27   Marco Andretti Andretti Autosport 1:16,4965
20. 19   Gabby Chaves Dale Coyne Racing 1:16,9140
21. 20   Spencer Pigot Andretti Autosport 1:17,6894
22. 41   Jack Hawksworth A.J. Foyt Enterprises 1:18,3918
HIVATALOS VÉGEREDMÉNY

Rajtfelállás

szerkesztés
Rajtsor Belső ív Külső ív
1. 22   Simon Pagenaud 3   Hélio Castroneves
2. 2   Juan Pablo Montoya 5   James Hinchcliffe
3. 26   Carlos Muñoz 9   Scott Dixon
4. 10   Tony Kanaan 83   Charlie Kimball
5. 12   Will Power 15   Graham Rahal
6. 14   Szató Takuma 7   Mihail Petrovics Aljosin
7. 11   Sébastien Bourdais 21   Josef Newgarden
8. 28   Ryan Hunter-Reay 18   Conor Daly
9. 98   Alexander Rossi 8   Max Chilton
10. 27   Marco Andretti 19   Gabby Chaves
11. 20   Spencer Pigot 41   Jack Hawksworth

Verseny

szerkesztés

Az első versenyt június 4-én, délután tartották. Egy tiszta rajt után Simon Pagenaud megőrizte vezető helyét, majd csapattársával, Castronevesszel nagyobb előnyre tettek szert az első körökben. Az elején Montoya is jól tartotta magát a harmadik helyen, de vezető duó tempoját nem tudta felvenni. A mezőny nagy része az első 10 kör alatt kijött a boxutcába, kivéve Pagenaud, Castroneves és a kemény gumikon rajtoló, azaz másik stratégián lévő Muñoz. A tizedik körben Chilton törte össze az autóját, ami nagyon rosszul jött a vezető hármasnak. A sárga zászlós körök után Pagenaud növelni kezdte előnyét mielőtt a 23. körben kijött kerékcserére. A francia a csapattársai, Montoya és Power mögé jött vissza, majd a 32. körben Power belső íven akarta megelőzni Montoyát, de mindketten lecsúsztak az ideális ívről, így Pagenaud visszaállhatott az élre. A 42. körben ismét előkerültek a sárga zászlók, miután James Hinchcliffe csúszott ki és végezte a gumifalban. Az autó láthatólag nem szenvedett nagy sérüléseket, de lefulladt, így a kanadai csak több körös hátrányban térhetett vissza a versenybe. Miután a boxutca a következő körben kinyitott, Montoyán, Rahalon, Dixonon, Bourdais-en és Daly-n kívül mindenki a boxba hajtott. Még az újraindítás előtt Power a vezető helyről gurult a bukótérbe. Autója leállt, sőt még a jobb hátsó kerekét is rosszul rögzítették. Montoya az 53. körben állt ki második kerékcseréjére. A kolumbiai az üzemanyagot spóroló Pagenaud és Castroneves mögé jött vissza, de miután megelőzte őket a versenyen vezető bolyra próbált felzárkózni. Dixon két körrel később jött ki a boxba, de egy mechanikai probléma miatt egy körrel később feladta a versenyt. Bourdais az 57. körben, Daly pedig a négy körrel később látogatta meg a boxutcát, de mindketten Montoya elé tértek vissza. A verseny köztük dőlt el, de semmi nem akadályozta meg Bourdaist abban, hogy 2015 után ismét nyerjen Detroitban. Második lett Daly, Montoya és Rahal előtt. Castroneves végül 5. lett, Pagenaudnak azonban kifogyott az üzemanyaga, így csak a 13. helyen végzett.[2]

Helyezés # Versenyző Csapat Futott kör
(Kiesés oka) 		Rajthely Élen töltött
körök száma 		Pont
1. 11   Sébastien Bourdais KVSH Racing 70
(1:40:51,6838) 		13 12 51
2. 18   Conor Daly Dale Coyne Racing 70 16 4 41
3. 2   Juan Pablo Montoya Team Penske 70 3 13 36
4. 15   Graham Rahal Rahal Letterman Lanigan Racing 70 10 – 32
5. 3   Hélio Castroneves Team Penske 70 2 – 30
6. 26   Carlos Muñoz Andretti Autosport 70 5 – 28
7. 28   Ryan Hunter-Reay Andretti Autosport 70 15 – 26
8. 83   Charlie Kimball Chip Ganassi Racing 70 8 – 24
9. 10   Tony Kanaan Chip Ganassi Racing 70 7 – 22
10. 98   Alexander Rossi Andretti Herta Autosport 70 17 – 20
11. 14   Szató Takuma A.J. Foyt Enterprises 70 11 – 19
12. 19   Gabby Chaves Dale Coyne Racing 70 20 – 18
13. 22   Simom Pagenaud Team Penske 70 1 35 21
14. 21   Josef Newgarden Ed Carpenter Racing 70 14 – 16
15. 7   Mihail Aljosin Schmidt Peterson Motorsports 70 12 – 15
16. 27   Marco Andretti Andretti Autosport 69 19 – 14
17. 20   Spencer Pigot Ed Carpenter Racing 69 21 – 13
18. 5   James Hinchcliffe Schmidt Peterson Motorsports 65 4 – 12
19. 9   Scott Dixon Chip Ganassi Racing 56
(Elektronika) 		6 1 12
20. 12   Will Power Team Penske 44
(Mechanika) 		9 5 11
21. 8   Max Chilton Chip Ganassi Racing 8
(Baleset) 		18 – 9
22. 41   Jack Hawksworth A.J. Foyt Enterprises 0
(Mechanika) 		22 – 8
HIVATALOS VÉGEREDMÉNY

Statisztikák

szerkesztés

Az élen töltött körök száma

Második verseny

szerkesztés
  2016-os Chevrolet Indy Dual in Detroit
 
Versenyadatok
Dátum2016. június 5.
Hivatalos elnevezés2016 Chevrolet Indy Dual in Detroit
HelyszínDetroit, Michigan, Amerikai Egyesült Államok
Versenypálya2,36 mi
Versenytáv70 kör, 165,2 mi
Pole-pozíció
Versenyző  Simon Pagenaud
(Team Penske)
Idő1:14,0379
Átlagebesség114,2 mi/h
Leggyorsabb kör
Versenyző  Josef Newgarden
(Ed Carpenter Racing)
Idő1:14,5568
Átlagsebesség113,4 mi/h
Dobogó
Első  Will Power
(Team Penske)
Második  Simon Pagenaud
(Team Penske)
Harmadik  Ryan Hunter-Reay
(Andretti Autosport)

Időmérő

szerkesztés

A második futam időmérőjét június 5-én, délelőtt tartották. A pole-pozíciót Simon Pagenaud szerezte meg Hélio Castroneves és Juan Pablo Montoya előtt.[1]

Helyezés # Versenyző Csapat Első csoport Második csoport
1. 22   Simon Pagenaud Team Penske 1:14,0379
2. 28   Ryan Hunter-Reay Andretti Autosport 1:14,5621
3. 3   Hélio Castroneves Team Penske 1:14,1904
4. 9   Scott Dixon Chip Ganassi Racing 1:14,6867
5. 7   Mihail Aljosin Schmidt Peterson Motorsports 1:14,7256
6. 10   Tony Kanaan Chip Ganassi Racing 1:14,8163
7. 15   Graham Rahal Rahal Letterman Lanigan Racing 1:14,7786
8. 12   Will Power Team Penske 1:14,8392
9. 41   Jack Hawksworth A.J. Foyt Enterprises 1:14,9349
10. 2   Juan Pablo Montoya Team Penske 1:14,8486
11. 83   Charlie Kimball Chip Ganassi Racing 1:15,1345
12. 11   Sébastien Bourdais KVSH Racing 1:15,1690
13. 26   Carlos Muñoz Andretti Autosport 1:15,2094
14. 5   James Hinchcliffe Schmidt Peterson Motorsports 1:15,5692
15. 19   Gabby Chaves Dale Coyne Racing 1:15,2840
16. 14   Szató Takuma A.J. Foyt Enterprises 1:15,5987
17. 21   Josef Newgarden Ed Carpenter Racing 1:15,4653
18. 98   Alexander Rossi Andretti Herta Autosport 1:15,6904
19. 8   Max Chilton Chip Ganassi Racing 1:15,4678
20. 20   Spencer Pigot Ed Carpenter Racing 1:16,1132
21. 18   Conor Daly Dale Coyne Racing 1:15,4766
22. 27   Marco Andretti Andretti Autosport 1:16,4531
HIVATALOS VÉGEREDMÉNY

Rajtfelállás

szerkesztés
Rajtsor Belső ív Külső ív
1. 22   Simon Pagenaud 28   Ryan Hunter-Reay
2. 3   Hélio Castroneves 9   Scott Dixon
3. 7   Mihail Aljosin 10   Tony Kanaan
4. 15   Graham Rahal 12   Will Power
5. 41   Jack Hawksworth 2   Juan Pablo Montoya
6. 83   Charlie Kimball 11   Sébastien Bourdais
7. 26   Carlos Muñoz 5   James Hinchcliffe
8. 19   Gabby Chaves 14   Szató Takuma
9. 21   Josef Newgarden 98   Alexander Rossi
10. 8   Max Chilton 20   Spencer Pigot
11. 18   Conor Daly 27   Marco Andretti

Verseny

szerkesztés

A második versenyt június 5-én, délután tartották. A rajt ezúttal nem múlt el baleset nélkül, hiszen három, egymástól független végezte a falban, vagy forgott meg. Charlie Kimball optimistán húzódott az egyenesben a pálya külső íve felé, erre pedig a mellette haladó Muñoznak kellett reagálnia, így a mellette lévő James Hinchcliffe csúszott bele a falba. Az ő autójába hátulról még Chilton autója is belecspódott. Szató autóját pedig Rossi forgatta meg. A restart után nem történt sok minden, a verseny csendesen zajlott, egészen addig míg Montoya és Dixon ütközött, és mindkettejüknek a boxba kellett hajtania. A 35. körben Montoya hibázott a nyolcas kanyarban, majd megállt a pálya szélén, hiszen mindkét jobb oldali felfüggesztését eltörte. Sokan a boxba szállingóztak annak reményében, hogy az új gumikkal kibírják a verseny végéig. A 41. körben Castroneves megelőzte Pagenaud-ot és az élre állt. A francia a 49. körben érkezett a boxba Powerrel és Hunter-Reay-jel együtt. Egy körrel később azonban Castroneves balszerencséjére Jack Hawksworth megállt a pálya szélén, ami előidézte a sárga zászlót, így a brazil csak a tizennegyedik helyre tudott visszajönni. Az újraindítást követően Power támadni kezdte csapattársát az ötödik helyért, majd a hármas kanyarban külső íven tudta végrehajtani a manővert. Az élen haladó négyesnek még a boxba kellett hajtania, így Power és Pagenaud az utolsó körig csatáztak a győzelemért. Előzés végül nem történt, Power megszerezte a 26. győzelmét Pagenaud és Hunter-Reay előtt. Mögöttük Newgarden, Dixon és a rendkívül jó hétvégét teljesítő Daly végzett.[3]

Helyezés # Versenyző Csapat Futott kör
(Kiesés oka) 		Rajthely Élen töltött
körök száma 		Pont
1. 12   Will Power Team Penske 70
(1:42:22,2672) 		8 10 51
2. 22   Simon Pagenaud Team Penske 70 1 40 44
3. 28   Ryan Hunter-Reay Andretti Autosport 70 2 – 36
4. 21   Josef Newgarden Ed Carpenter Racing 70 17 – 32
5. 9   Scott Dixon Chip Ganassi Racing 70 4 – 30
6. 18   Conor Daly Dale Coyne Racing 70 21 – 28
7. 10   Tony Kanaan Chip Ganassi Racing 70 6 – 26
8. 11   Sébastien Bourdais KVSH Racing 70 12 8 25
9. 27   Marco Andretti Andretti Autosport 70 22 – 22
10. 14   Szató Takuma A.J. Foyt Enterprises 70 16 – 20
11. 15   Graham Rahal Rahal Letterman Lanigan Racing 70 7 1 20
12. 98   Alexander Rossi Andretti Herta Autosport 70 18 1 19
13. 19   Gabby Chaves Dale Coyne Racing 70 15 – 17
14. 3   Hélio Castroneves Team Penske 70 3 10 17
15. 26   Carlos Muñoz Andretti Autosport 70 13 – 15
16. 83   Charlie Kimball Chip Ganassi Racing 70 11 – 14
17. 7   Mihail Aljosin Schmidt Peterson Motorsports 70 5 – 13
18. 20   Spencer Pigot Ed Carpenter Racing 67 20 – 12
19. 41   Jack Hawksworth A.J. Foyt Enterprises 48
(Mechanika) 		9 – 11
20. 2   Juan Pablo Montoya Team Penske 33
(Baleset) 		10 – 10
21. 5   James Hinchcliffe Schmidt Peterson Motorsports 0
(Baleset) 		14 – 9
22. 8   Max Chilton Chip Ganassi Racing 0
(Baleset) 		19 – 8
HIVATALOS VÉGEREDMÉNY

Statisztikák

szerkesztés

Az élen töltött körök száma

A bajnokság élmezőnyének állása a versenyek után

szerkesztés
Pozíció Versenyző Pont
1   Simon Pagenaud 357
2   Scott Dixon 277
3   Hélio Castroneves 271
4   Josef Newgarden 259
5   Alexander Rossi 242

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ a b „Pagenaud back up front as pole winner for Chevrolet Dual in Detroit Race 1”, indycar.com, 2016. június 3.. [2016. június 6-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2016. június 6.) (angol nyelvű) 
  2. ↑ „Bourdais wins first Chevrolet Dual in Detroit”, indycar.com, 2016. június 4.. [2016. június 7-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2016. június 6.) (angol nyelvű) 
  3. ↑ „Power wills his way to victory in second Chevrolet Dual in Detroit”, indycar.com, 2016. május 5.. [2016. június 8-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2016. május 7.) (angol nyelvű) 

További információk

szerkesztés

Hivatalos weboldal

A lap eredeti címe: „https://hu.wiki.x.io/w/index.php?title=2016-os_Chevrolet_Detroit_Belle_Isle_Grand_Prix&oldid=25643686”