2023-as törökországi elnökválasztás
| Ez a lap vagy szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul. Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont! |
 |
| |||||
| ← 2018 | |||||
|
.png)
| ||||
|
|
| ||||
| Elnökjelölt | Recep Tayyip Erdoğan | Kemal Kılıçdaroğlu | |||
| Párt | Igazság és Fejlődés Pártja | Köztársasági Néppárt | |||
| Koalíció | Népi Szövetség | Nemzeti Szövetség | |||
| Szavazatok száma és aránya (I. forduló) |
27 834 692 52,18% |
25 504 552 47,82% | |||
| Szavazatok száma és aránya (II. forduló) |
- - |
- - | |||
A 2023-as törökországi elnökválasztást 2023. május 14-én tartották meg. A választás része az általános választásoknak, amelynek keretében az elnök- mellett parlamenti választást is tartanak. Mivel az első fordulóban egyik jelölt sem tudta megszerezni a szavazatok több mint 50%-át, május 28-án második fordulóra került sor.[1]
Dátum
szerkesztésA választás eredeti dátuma június 18 lett volna. 2020-ban felmerültek pletykák, elképzelések, hogy 2023-ban előrehozott választások lesznek. Ekkor a Nemzeti Mozgalom Párt elnöke Devlet Bahçeli nyilatkozott tett, hogy a választás 2023-nál nem lehet előbb. Ekkor hitet tett pártja Recep Tayyip Erdoğan hivatalban levő elnök támogatása mellett.[2]
Előrehozott választás
szerkesztés2023 januárjában az Igazság és Fejlődés Párt javaslatot tett előrehozott választásra, amely április 16., 30. vagy május 14-i dátumokat adott meg.[3] Az ellenzéki "Hatok Asztala" nyilatkozott, hogy nem akar április 6-a után előrehozott választást. 2023. január 18-án Erdoğan jóváhagyta a választás korábban kerüljön megrendezésre, így május 14-e. lett a választás dátuma. A dátum választás szimbolikus is, hiszen 1950-ben ezen a napon tartottak általános választást, amikor a kemalista Köztársasági Néppárt jelöltjével szemben győzött a Demokrata Párti Adnan Menderes elnök.[4]
A választás elhalasztása
szerkesztésA 2023. februári szíriai és törökországi földrengések következtében Erdoğan 10, a földrengés által leginkább sújtott tartományban rendelt el vészhelyzetet a választásokig. A rendelet ellen szavazott az ellenzék. 2023. február 13-án Bülent Arınç, a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja volt parlamenti képviselője, 2009-2015 közötti miniszterelnök-helyettes egy interjúban azt mondta, hogy az adott körülmények között sem májusban, sem júniusban nem tartható meg a választás, el kéne halasztani. Ömer Çelik a kormánypárt szóvivője nem értett egyedül a javaslattal, az ellenzéki közös jelölt Kemal Kılıçdaroğlu válaszul azt mondta, hogy a választást csak háború esetén enged halasztani az alkotmány.[5]
Választási rendszer
szerkesztésTörökország elnökét kétfordulós választáson választják meg, ha az első fordulóban egyszerű többséggel győz egy jelölt, akkor nem kell második fordulót tartani. Az egyszerű többség esetén a szavazatok több mint 50%-át kell egy jelöltnek megszereznie. A második fordulóba a két legtöbb szavazatot kapott jelölt megy tovább. Előrehozott választás a Nagy Nemzetgyűlés képviselőinek 60%-ának a jóváhagyásával vagy elnöki rendelettel is meg lehet tartani. 2022. februárjában Mustafa Sentop, a Nagy Nemzetgyűlés elnöke nyilatkozott tett, hogy Erdoğan indulhat a választáson annak ellenére, hogy az alkotmány szerint az elnök csak két cikluson át lehet hivatalban. Şelçuk Özdag az ellenzéki Jövő Párt politikusa szerint a kormány Erdoğan harmadik elnöki ciklusi jelöltségével alkotmánysértést követ el, ugyanis már két ciklust kitöltött akkor.[6][7]
Az elnökjelölteknek legalább 40 évesnek kell lenniük, felsőfokú végzettséggel kell rendelkezniük. Bármelyik párt, amely az elmúlt választáson legalább 5%-nyi szavazatot szerzett, indíthat elnökjelöltet. A független jelöltnek legalább 100 ezer aláírást kell megszerezni a jelölőíveken.
Jelöltek
szerkesztésMegerősített
szerkesztés- Recep Tayyip Erdoğan: Törökország elnöke (2014-)
- Támogató pártok: Nemzeti Mozgalom Pártja, Nagy Egység Pártja, Szabad Ügy Párt
- Kemal Kılıçdaroğlu, az ellenzéki Köztársasági Néppárt vezetője. Ekrem İmamoğlu, Mansur Yavaş a Kılıçdaroğlut támogató ellenzéki pártvezetők, elnökhelyettes jelöltek.
- Támogató pártok: Nemzeti Szövetség, Törökország Munkáspártja, Szabaddemokrata Párt, Demokratikus Baloldal Pártja, Nép Felszabadítási Párt, Kommunista Párt
- Sinan Oğan , Nemzeti Mozgalom Pártja egykori politikusa
Visszalépett jelöltek
szerkesztés- Devlet Bahçeli, Igazság és Fejlődés Pártja vezetője, 1999-2002 közötti miniszterelnök-helyettes.[8]
- Ekrem İmamoğlu, Isztambul polgármestere (2019-)[9]
- Mansur Yavaş, Ankara polgármestere (2019-)[10][11]
- Meral Akşener, a Jó Párt elnöke, volt pénzügyminiszter (1996-1997)[12]
- Muharrem İnce, Haza Párt elnöke[13]
Eredmények
szerkesztés| Elnök jelölt | Párt neve | Első forduló | Második forduló | |||
|---|---|---|---|---|---|---|
| Szavazatok | % | Szavazatok | % | |||
| Recep Tayyip Erdoğan | Igazság és Fejlődés Pártja | 27 133 837 | 49,52 | - | - | |
| Kemal Kılıçdaroğlu | Köztársasági Néppárt | 24 594 932 | 44,88 | - | - | |
| Sinan Oğan | független | 2,831,208 | 5.17 | |||
| Muharrem İnce | Haza Párt | 236,097 | 0.43 | |||
| Érvénytelen szavazatok | 1 037 101 | – | - | - | ||
| Összes szavazat | 54 796 074 | 100 | - | - | ||
| Választásra jogosultak/Részvételi arány | 64 190 651 | 86,96 | - | - | ||
| Forrás: Anadolu Archiválva 2023. május 14-i dátummal a Wayback Machine-ben | ||||||
Területi sajátosságok
szerkesztésElső forduló
szerkesztésRecep Tayyip Erdoğan a legtöbb szavazatot a Fekete-tengeri régióban levő Gümüşhane, Bayburt, Rize tartományokban 72-80% közötti eredményt ért el, a Közép-anatóliai Yozgat és Çankırı tartományokban 73 és 77%-ot ért el. A Közép-antóliai és délkelet-anatóliai tartományok többségében is győzött. A nagyvárosok közül Bursában, Gaziantepen és Konyában győzött. A 2023-as földrengés által leginkább sújtott Kahranmarmaraş tartományban 71%-ot ért el.
Kemal Kılıçdaroğlu a legtöbb szavazatot az anatóliai területen fekvő, kurdok által lakott tartományokban érte el: ezek közül a legtöbbet, Tunceli tartományban 80%, Şırnak és Hakkari tartományokban 72 és 75%-ot ért el. A földközi-tengeri régió összes tartományában győzött, közülük Mersin tartományban 57%-ot ért el. Az égei-tengeri régióban 8 tartományból, 4-ben győzött. A legtöbbet ezek közül a hagyományosan kemalista Izmir tartományban ért el. A nagyvárosok közül Ankarában, Adanában, Isztambulban és Izmirben győzött.[14]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ https://index.hu/kulfold/2023/05/15/torokorszag-valasztas-recep-tayyip-erdogan-kemal-kilicdaroglu-elnokvalasztas-parlamenti-valasztas-akp-chp/
- ↑ General elections to be held in 2023, early polls out of question, MHP's Bahçeli says | Daily Sabah. General elections to be held in 2023, early polls out of question, MHP’s Bahçeli says , 2020. szeptember 7. (Hozzáférés: 2020. december 23.)
- ↑ Are snap elections on the table in Türkiye?. Bianet
- ↑ Table of Six: Legally Erdoğan cannot run for a third term on May 14. Bianet , 2023. január 27.
- ↑ „Turkey earthquake: Erdogan announces three-month state of emergency in quake area”, BBC News, 2023. február 7. (Hozzáférés: 2023. február 12.) (brit angol nyelvű)
- ↑ Ertan, Nazlan: Erdogan picks historically charged date of May 14 for Turkey's crucial election - Al-Monitor: Independent, trusted coverage of the Middle East (angol nyelven). Al-Monitor , 2023. január 18. (Hozzáférés: 2023. január 21.)
- ↑ Opposition Future Party says in contact with 40 lawmakers of ruling AKP (tr-TR nyelven). Gazete Duvar , 2022. január 13. (Hozzáférés: 2023. január 21.)
- ↑ „Erdogan to be candidate of People's Alliance in 2023 presidential elections”, Report News Agency, 2022. február 7. (Hozzáférés: 2022. március 12.) (angol nyelvű)
- ↑ „İstanbul mayor says he will not run for president in 2023 - Turkish Minute”, Turkish Minute, 2021. május 11. (Hozzáférés: 2022. március 12.)
- ↑ Mansur Yavaş cumhurbaşkanı adayı oldu mu? Mansur Yavaş aday oldu mu? (török nyelven). mansuryavasadayoldumu.com . [2023. január 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. január 14.)
- ↑ „Mansur Yavaş: Cumhurbaşkanlığına odaklanmak gibi bir niyetim yok | DW | 28 October 2021”, Deutsche Welle, 2021. október 28. (Hozzáférés: 2022. március 12.) (tr-TR nyelvű)
- ↑ İYİ Party's Akşener says she will run for prime minister not president - Turkey News (angol nyelven). Hürriyet Daily News . (Hozzáférés: 2021. október 27.)
- ↑ Visszalépett a török elnökjelölt, aki a mérleg nyelve lehetett volna
- ↑ CUMHURBAŞKANI SEÇİMİ. (Hozzáférés: 2023. május 10.)