Wikipédia

30 km-es zóna

a csernobili atomerőmű-baleset után kitelepített terület
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. november 25.

A 30 km-es zóna (ukránul: Зона відчуження) a neve annak az Ukrajnában található és Fehéroroszországba is jócskán átnyúló, a csernobili atomerőmű-baleset után kitelepített területnek, melyet a katasztrófa utáni radioaktív kihullás (radioactive fallout[2]) a legnagyobb mértékben szennyezett. A nagy fluxusú ionizáló sugárzás roncsolja az élő szervezeteket.[3] A reaktorból távozó radioaktív anyagok napjainkban is sugároznak az atomerőmű körüli hatalmas, elhagyott zónában. Az 1986-ban kijelölt zóna területe nem kör alakú, hanem a kihullás irányát figyelembe vevő síkidom,[4] melynek a csernobili atomerőműhöz legközelebb eső pontja attól 30 km-re van, ugyanakkor nyugati irányban legalább 60 km távolságba is elnyúlik. Ez a 30 km-esen belül álló 10 km-es zónára is érvényes, ez utóbbi a legszennyezettebb, lakhatatlanná nyilvánított részek megkülönböztetését szolgálja. A külső 20 km-es részen már akár lakni is lehetne, bár az emberek hivatalosan valószínűleg már nem költözhetnek vissza. Egyes hatvan év feletti helyi lakosoknak engedte csak meg a kormány a visszatelepülést.

30 km-es zóna
Ország Ukrajna
TelepülésKijevi terület
Terület2600 km2
Elhelyezkedése
30 km-es zóna (Ukrajna)
30 km-es zóna
30 km-es zóna
Pozíció Ukrajna térképén
é. sz. 51° 18′ 00″, k. h. 30° 00′ 18″51.300000°N 30.005000°EKoordináták: é. sz. 51° 18′ 00″, k. h. 30° 00′ 18″51.300000°N 30.005000°E
A(z) 30 km-es zóna weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz 30 km-es zóna témájú médiaállományokat.
A zóna egyik bejárata, Dityatki, 2007
Veszélyzóna! Áthaladást tiltó tábla a zóna határán[1]

A zóna 1986-tól a mai napig katonai őrizet alatt van, csak 18 év feletti személyek illetve csak ukrán vagy régi szovjet rendszámú gépjárművek léphetnek be a zónába, külön engedéllyel.

A zóna területe főleg cézium, stroncium, plutónium és amerícium izotópjaival szennyezett. Egyes részeken a sugárzás már a normális szintre csökkent, bár sok helyen még mindig az egészségügyi határérték feletti értékek is mérhetők. Több száz évre lesz szükség, hogy a területre hullott radioaktív anyag lebomlásával megszűnjön a sugárveszély.[5] A zárt övezet 40 százaléka örökre radioaktív marad, mivel a plutónium felezési ideje 24 ezer év.[6]

A zónában található a Csernobil–2 nevű egykori szovjet katonai bázis, amelynek területén egy Duga–2 típusú horizonton túli rakétafelderítő rádiólokátor vevőjének rácsantennái állnak; valamint az ún. Vörös-erdő is.

Turizmus

szerkesztés
 
Zónatérkép a dityatki ellenőrzőpontnál
 
A Cézium-137 izotóp által szennyeződött területek térképe
 
Romos ház az egyik elhagyott faluban, 2001
 
Vadon élő Przsevalszkij-ló a zónában
 
A zónából való kilépésnél ellenőrzik a sugárszennyezettséget, 2013
 
A labdarúgó stadion málló lelátója Pripjaty városában

A ChernobylInterinform nevű ügynökség[7] 1987 óta szervez túrákat ebbe a zónába szakemberek és újságírók számára. A baleset 25. évfordulóján, 2011 márciusa és júniusa között megnyitották az civil érdeklődők számára.[8] A kijevi utazási irodák egynapos túrákat kínáltak a 4-es reaktorhoz és a környező kihalt vagy újratelepült falvakhoz, városokhoz.[9] Az idegenvezetéshez Geiger–Müller-számlálót, azaz radioaktivitásmérő műszert is lehetett kölcsönözni.[10]

A zónába látogatókat ott-tartózkodásuk során végig idegenvezetők kísérik, akik egyrészt a turisták testi épségéért felelnek, másrészt arra felügyelnek, hogy a látogatók lehetőleg ne tegyenek kárt semmiben. Személyi doziméter viselése az ott-tartózkodás során erősen ajánlott, az atomerőmű belső szigorított biztonsági övezetében (ЗСР) pedig mindenki számára kötelező. A túravezető felügyelete, és hitelesített mérőműszer nélkül a zóna területén kóborolni tilos és veszélyes, ugyanis több helyütt még mindig akadnak ún. forró pontok, ahol a radioaktív sugárzás meglehetősen magas. Egyes helyeken még mindig mérhetőek az egészségügyi határértéket többszörösen meghaladó, az emberi életre veszélyes értékek: főként az 1986-os sugármentesítés során használt, ezidáig még esetlegesen el nem földelt gépek és azok roncsainak belsejében vagy közvetlen közelében akár néhány óra leforgása alatt halálos dózis szenvedhető el.

2011 júniusában a Rendkívüli Helyzetek Minisztériuma sajtóközleményt adott ki a zónában tett turisztikai jellegű látogatások határozatlan időre történő felfüggesztéséről,[11] 2012 januárjától azonban ismét lehetővé tették a beutazást.[12]

2015-ben[forrás?] a betonszarkofággal lezárt négyes reaktor üzemi területeinek kivételével az ukrajnai atomerőmű jelentős része újra megtekinthetővé vált az érdeklődő katasztrófaturisták számára.[13][14] A szervezők teljes körű ellátást (szállás és élelem) biztosítanak, valamint a Kijevből érkezők oda- és visszaszállítását is vállalja.[15]

A legtöbb túra Csernobil városának és Pripjaty szellemvárosának főútja mentén halad. Bár a járművek megállása tilos, a hatalmas erőmű jól látható.[16]

Élővilág

szerkesztés

Az állatvilág a katasztrófa után közvetlenül megtizedelődött, ám az ember eltűnését követően lassan regenerálódott. A szarvas és vaddisznó-állomány az 1990-es évek elejétől növekedésnek indult, a farkasok is elszaporodtak. A vaddisznóállomány 1993-1994 környékén a farkasok megnövekedett létszáma miatt kezdett csökkenni.[17] Az atomkatasztrófa során kiürült területen több tucat Przsevalszkij-lovat engedtek szabadon. Számuk elérte a 200-at is, azonban az orvvadászok többet kilőttek, így a jelenleg ott élő egyedek száma 60 körülire tehető.[18] A zárt zónában életben maradt kutyák genetikai leszármazottai - a rajtuk elvégzett kutatómunkák közelmúltban közzétett eredményei alapján - már szinte immunisak a radioaktív sugárzásra.[19][20]

Egy erdő reakciója a sugárterhelésre[3]
Rad Dózis Reakció
<16 nagyon kicsi Bizonyos fajok növekedési rátája csökken.
<40 kicsi Érzékeny fajok kipusztulnak (pl. erdei fenyő).
<150 mérsékelt Minden fafaj kipusztul
<200 közepes Minden fa és cserje kipusztul.
<1000 nagy Minden fa, cserje, fű és lágyszárú növény kipusztul, csak a talajlakó zuzmók maradnak meg.
>1000 igen nagy Az egész növényzet kipusztul.

A zóna területén található települések

szerkesztés

Dőlt betűvel az ukrán nevek láthatóak.

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ Chernobyl - Припять ЧАЭС Походы в Чернобыльскую зону, chornobyl.com.ua (oroszul)
  2. ↑ Radiation fallout plot over Europe during Chernobyl incident (1986), youtube.com
  3. ↑ a b A radioaktivitás környezeti vonatkozásai , nyf.hu
  4. ↑ Térkép[halott link]
  5. ↑ Nehezen feledik Csernobilt, energiainfo.hu
  6. ↑ Ha elszabadul az atomenergia | National Geographic, ng.hu
  7. ↑ Информационное агенство ЧернобыльИнтерИнформ , chernobyl-tour.com (oroszul)
  8. ↑ Csernobilt megnyitották a turisták előtt Archiválva 2011. április 7-i dátummal a Wayback Machine-ben (Inforádió, 2011. március 30.)
  9. ↑ Eine Reise nach Tschernobyl Archiválva 2016. május 5-i dátummal a Wayback Machine-ben, tschernobyl-info.de
  10. ↑ Katasztrófaturizmus: hogyan utazzunk Csernobilba? - HVG, 2011.04.26.
  11. ↑ Коментар прес-служби МНС стосовно призупинення відвідин Чорнобильської зони відчуження з ознайомчою метою. [2011. július 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 26.)
  12. ↑ Ismét turistákat vár Csernobil Archiválva 2014. március 20-i dátummal a Wayback Machine-ben Híradó.hu, 2012. január 25.
  13. ↑ A csernobili ATOMERŐMŰ belsejében! Pamkutya Kalandok #31.2 - PamKutya youtube csatornája, 2021.10.29.
  14. ↑ Megnyílt Csernobil a katasztrófaturizmus előtt Archiválva 2019. május 8-i dátummal a Wayback Machine-ben, 888.hu
  15. ↑ МНС УКРАЇНИ honlapja[halott link]
  16. ↑ Chernobyl and the strange world of dark tourism, euronews.com (angolul)
  17. ↑ What happened to wildlife when Chernobyl drove humans out? It thrived The Guardian
  18. ↑ David Sim: Wildlife in the Chernobyl Exclusion Zone: Bears, Wolves and Rare Horses Roam the Forests International Business Times, 2014. november 28.
  19. ↑ Vajna Tamás - A csernobili zóna kutyáinak genomja jelentősen különbözik a máshol kóborló fajtársakétól(qubit.hu, 2023.03.06.)
  20. ↑ Czeglédi Fanni - Kutatók rájöttek, hogy a csernobili kutyák genetikailag különböznek a többi kutyától – és ez az ember túlélőképességéről is fontos tanulsággal szolgálRTL, 2023.04.30.)
  21. ↑ Borshchiv/Borszczow/Borschev - Town and vicinities[halott link]

További információk

szerkesztés
 
A Wikimédia Commons tartalmaz 30 km-es zóna témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wiki.x.io/w/index.php?title=30_km-es_zóna&oldid=26636587”