7-es villamos (Szeged)

A szegedi 7-es jelzésű villamos a Rókusi kórház / Somogyi utca és Kiskundorozsma között közlekedett. A viszonylatot a Szegedi Közlekedési Társaság üzemeltette.

7-es jelzésű villamosvonal
← 6-os villamos 7 villamos
Történeti adatok
Státusz:	megszűnt
Első üzemnap:	1950. december 20.
Utolsó üzemnap:	1977. június 30.
Üzemi adatok
Jellege:	alapjárat
Település:	Szeged
Üzemeltető:	Szegedi Közlekedési Kft.
Végállomások
Induló állomás:	Rókusi kórház / Somogyi utca
Érkező állomás:	Kiskundorozsma
Kapcsolódó vonalak
Hálózat:	Szeged tömegközlekedése
Villamosok:	Szeged villamosvonal-hálózata
A Wikimédia Commons tartalmaz 7-es jelzésű villamosvonal témájú médiaállományokat.

Hasonló nevű viszonylatok

7-es villamos

7 7A 7i 7 7 7A

Hasonló nevű viszonylatok

8-as villamos

8 8A 8

Története

Szeged és Kiskundorozsma között közlekedett 1950. december 20. és 1977. június 30. között.

Előzmények

Szegeden a villamosközlekedés 1908-ban indult be. A dorozsmai villamos ötlete még az 1910-es években merült fel. Az akkori tervek szerint a mai Dorozsmai út mellett haladt volna a pálya és a MÁV Rókusi pályaudvaránál csatlakozott volna a már meglévő villamospályához. A MÁV vágányainak keresztezése komoly probléma volt, a két felmerült ötlet szerint egy alagút vagy egy közúti-vasúti felüljárón haladt volna a pálya. 1922-ben a Kereskedelemügyi Minisztérium bizottsága megállapította, hogy egyik terv sem valósítható meg. Azt javasolták, hogy a már meglévő „temetői” vonal, Belváros temetői végállomásánál csatlakozzon a dorozsmai vonal a hálózathoz. 1926-ban autóbuszközlekedés indult Szeged és Dorozsma között. A rengeteg utas bizonyította a korábbi elképzelések helyességét.

Az építés

A második világháború után, 1949-ben kezdték építeni a vonalat, de a korábbi, 1922-es tervek alapján. A szegedi végállomás a rókusi kórháznál volt, a villamos a Boross József utcán át a Kálvária térre jutott ki, ahol csatlakozott a 3-as vonalhoz. A Belvárosi temető után építettek új pályát, a Fonógyári úton érte el a Dorozsmai utat, annak déli oldalán jutott el Dorozsmára, a templomig (a mai Dorozsmai út–Széchenyi István u. kereszteződése).

A vonal egyvágányú, kitérős rendszerű volt. Az új, 4824 méter hosszú szakaszon a Belvárosi temetőnél, a Postás Sporttelepnél, a kiskundorozsmai vasútállomásnál és a végállomáson voltak kitérők. A megállóknál a peronok azonos oldalon voltak, így olyan járművek is közlekedhettek, amelyeknek csak az egyik oldalán voltak ajtói. A vonal hátránya volt, hogy két vasútvonalat szintben keresztezett (Szeged–Békéscsaba és Cegléd–Szeged), esetenként a vonatok elhaladását meg kellett várniuk, valamint nagy kerülőt tett Szeged belterületén. Később is felmerült, hogy a vonal az Izabella-hídon haladjon be Szegedre. A 7-es villamost 1950. december 20-án, Sztálin születésnapja alkalmából adták át. Szeged belvárosába a rókusi végállomásnál az 1-esre, a Textilműveknél a 3-asra történő átszállással lehetett eljutni. Ekkoriban Dorozsma volt az egyetlen község Magyarországon, amelynek villamosvonala volt. (Dorozsmát 1973-ban csatolták Szegedhez.)

Módosítások

Szeged villamosvonalai 1950-ben. A térképen a 7-es nyomvonala bordóval látható.

A 7-es villamos végállomásai 1950–1977 között.

1951. január 22-étől a szegedi végállomást áthelyezték a Somogyi utcába. Itt az 1-essel volt átszállási kapcsolat, a Dugonics téren pedig a 2-essel is, amely ekkor a Felső Tisza-part és Ságváritelep (mai Kecskéstelep) között járt. Az új viszonylat hossza 8283 méter lett. Három motorkocsi, valamint pótkocsis szerelvény járt, a követési idő 24 perc volt.

1951. január 22-étől a Kálvária tér és a Mars tér között 8-as jelzéssel új járat is indult, amelyet azonban egy héttel később, 29-én megszüntettek az alacsony utasszám miatt.

1952-ben átépítették a Kálvária sugárúti szakaszt a Dugonics tér és a Veresács utca között, emiatt július 3. és október 6. között a 7-es villamos a Marx tér (Pulz utca) és Dorozsma között járt. Eközben a Marx téri szakaszt összekötötték a Kossuth Lajos sugárúton haladó 1-es vonal Szeged pályaudvar irányú vágányával. 1956. január 2-ától új betétjáratot is indítottak 7A jelzéssel, amely a Somogyi utca és a Textilművek között közlekedett. A 7A járatot ezután megszüntették, majd október 5-étől újra beindították és ismét megszüntették. 1962-ben Dorozsmán megszüntették a végállomáson lévő kitérőt.

Miután a Boross József utcai szakaszt rendbe hozták, a 7-es szegedi végállomását 1963. november 10-étől visszahelyezték a rókusi kórházhoz, a villamosok a Kossuth Lajos sugárútra is befordultak, hogy könnyebb legyen az átszállás az 1-esre. A 3-as is újraindult a Somogyi utca és a Textilművek között. Hátrány volt, hogy ismét kerülő volt a belváros felé, a 2-es villamossal nem volt átszállási lehetőség. A Kálvária sugárúton az egyvágányú pályát a 3-as és a 7-es viszonylat is használta, a 7-es menetideje megnőtt. A kórháznak problémát jelentett, hogy a villamosok hangosan csikorogtak, ezért a végállomást áthelyezték a kórház elé. Az Izabella-híd tervben lévő felújítása miatt újra felmerült a régi terv, hogy a hídon vezessék át a villamost, azonban erre nem volt pénz.

Megszüntetés

A dorozsmai villamos emlékére, a Somogyi utcában kiállított jármű. Ez a típus a szegedi vonalakon nem közlekedett, csak hasonlít régi járművekre

A kiállított villamos belülről

1955-ben elindult Szegeden az autóbusz-közlekedés, de az útvonalakat úgy határozták meg, hogy elkerülje a villamosvonalakat. Az 1960-as évekbeli koncepció szerint a közúti közlekedést (az autóbuszt) részesítették előnyben, a magyarországi autóbuszgyártás (Ikarus) miatt és az olajválság előtt még olcsó volt az üzemanyag is. Az 1968-as közlekedéspolitikai koncepciónak a célja a kisforgalmú vasútvonalak megszüntetése vagy kétvágányúsítása volt. A 7-es is egyvágányú volt, úgy ítélték meg, hogy nem éri meg a második vágányt megépíteni.

1971-ben felszámolták a Boross József utcai szakaszt, a móravárosi főgyűjtőcsatorna építése miatt. A 7-es végállomása átkerült az Úttörő térre (Kálvária tér). Dorozsmáról egyre több utas járt autóbusszal, mert kedvezőbbek voltak az átszállási kapcsolatai és gyorsabb is volt. 1972. január 1-jétől a végállomást az Előregyártó telepre helyezték át, amely a Cegléd–Szeged vonal Szeged felőli oldalán volt, a viszonylat hossza 2700 méterre csökkent. Így a vonal csak egy vasútvonalat keresztezett, de mindössze egy kocsi járt, 20 percenként. Idáig hosszabbították meg a 3-as vonalát, így villamossal Dorozsma és Szeged között már csak átszállással lehetett közlekedni. Az utasszám rohamosan csökkent. A vonal veszteséget termelt, végül 1977 januárjában döntöttek a megszünetéséről. A utolsó üzemnapon, 1977. június 30-án ingyen lehetett utazni a járaton. Ezt követően a villamospályát elbontották, a közutat 2×2 sávossá bővítették, részben kerékpárutat építettek.

A 7-es villamos után

A 3-as végállomása maradt az Előregyártó telepnél, de 1984 októberétől a Postás sporttelepig vágták vissza a vonalat, a nem használt szakaszt elbontották. 2003 októberében a Postás Sporttelep megállót is elvágták a hálózattól, a Fonógyári út mellett végződött a vonal. Itt 2011-ben deltavágányt építettek, hogy az egyvezetőállásos villamosok is meg tudjanak fordulni.

2005 óta a Somogyi utcában egy, már használaton kívüli villamossínen áll egy 1912-ben gyártott, ún. „ezres” típusú kocsi, amely korábban 1055-ös pályaszámmal Budapesten közlekedett. Ilyen típus nem közlekedett Szegeden. A villamosra 1950-es pályaszámot festettek, annak emlékére, hogy 1950-ben indult meg a 7-es villamos. A kocsi magántulajdonban van és vendéglátóhelyként működik. 2011 októberétől 1 éven át felújításon esett át.

Megállóhelyei

Dátum	Viszonylat	Megállóhelyek
1950. december 21-től	Marx tér (piac) – Dorozsma	Marx tér (piac) – Bakay Nándor utca – Veresács utca – Kálvária kitérő – II. Kórház – Textilművek kitérő – Téglagyár – Belvárosi temető kitérő – Rabtemető kitérő (később Postás Sporttelep) – Lemezgyár – Dorozsma állomás – Dorozsma állomási kitérő – Dorozsmai út 82. – Tisztviselő telep – Zsilip – Eszes-malom – István utca – Dorozsma
1951. január 22-től	Somogyi utca – Dorozsma	Somogyi utca – Dugonics tér – Moszkvai körút – Veresács utca – Kálvária kitérő – II. Kórház – Textilművek kitérő – Téglagyár – Belvárosi temető kitérő – Rabtemető kitérő (később Postás Sporttelep) – Lemezgyár – Dorozsma állomás – Dorozsma állomási kitérő – Dorozsmai út 82. – Tisztviselő telep – Zsilip – Eszes-malom – István utca – Dorozsma
1963. november 11-től	I. kórház – Dorozsma	I. kórház – Marx tér – Bakay Nándor utca – Veresács utca – Kálvária kitérő – II. Kórház – Textilművek kitérő – Téglagyár – Belvárosi temető kitérő – Rabtemető kitérő (később Postás Sporttelep) – Lemezgyár – Dorozsma állomás – Dorozsma állomási kitérő – Dorozsmai út 82. – Tisztviselő telep – Zsilip – Eszes-malom – István utca – Dorozsma
1971-től	Úttörő tér – Dorozsma	Úttörő tér (Kálvária tér) – II. Kórház – Textilművek kitérő – Téglagyár – Belvárosi temető kitérő – Rabtemető kitérő (később Postás Sporttelep) – Lemezgyár – Dorozsma állomás – Dorozsma állomási kitérő – Dorozsmai út 82. – Tisztviselő telep – Zsilip – Eszes-malom – István utca – Dorozsma
1972. január 1-től	Előregyártó telep – Dorozsma	Előregyártó telep – Dorozsma állomási kitérő – Dorozsmai út 82. – Tisztviselő telep – Zsilip – Eszes-malom – István utca – Dorozsma

Források

• Bajsz Gábor: A 7-es villamos: A szeged-kiskundorozsmai villamosvasút története. Szeged: (kiadó nélkül). 2005. ISBN 963-460-2290  
• Nagy István – Elek István – Terhes Sándor – SZKT: 100 éves a szegedi villamos. (hely nélkül): Szegedi Egyetemi Kiadó. 2008. ISBN 9789637356858  
• „Elveszett végállomás Szegeden”, iho.hu, 2011. február 20.. [2013. október 7-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2013. október 5.)