A
(
r
,
θ
,
ϕ
,
t
)
→
(
r
,
θ
,
ϕ
,
−
t
)
{\displaystyle (r,\theta ,\phi ,t)\rightarrow (r,\theta ,\phi ,-t)}
, transzformációra a metrika nem változik. A
g
μ
4
{\displaystyle g_{\mu 4}}
(
μ
≠
4
{\displaystyle \mu \neq 4}
) komponensek a következőképpen transzformálódnak:
g
μ
4
′
=
∂
x
α
∂
x
′
μ
∂
x
β
∂
x
′
4
g
α
β
=
−
g
μ
4
{\displaystyle g_{\mu 4}'={\frac {\partial x^{\alpha }}{\partial x^{'\mu }}}{\frac {\partial x^{\beta }}{\partial x^{'4}}}g_{\alpha \beta }=-g_{\mu 4}}
(
μ
≠
4
{\displaystyle \mu \neq 4}
)
Mivel a
g
μ
4
′
=
g
μ
4
{\displaystyle g'_{\mu 4}=g_{\mu 4}}
metrikus komponensek nem változnak:
g
μ
4
=
0
{\displaystyle g_{\mu 4}=\,0}
(
μ
≠
4
{\displaystyle \mu \neq 4}
)
A
(
r
,
θ
,
ϕ
,
t
)
→
(
r
,
θ
,
−
ϕ
,
t
)
{\displaystyle (r,\theta ,\phi ,t)\rightarrow (r,\theta ,-\phi ,t)}
és a
(
r
,
θ
,
ϕ
,
t
)
→
(
r
,
−
θ
,
ϕ
,
t
)
{\displaystyle (r,\theta ,\phi ,t)\rightarrow (r,-\theta ,\phi ,t)}
koordináta transzformációkból:
g
μ
3
=
0
{\displaystyle g_{\mu 3}=\,0}
(
μ
≠
3
{\displaystyle \mu \neq 3}
)
g
μ
2
=
0
{\displaystyle g_{\mu 2}=\,0}
(
μ
≠
2
{\displaystyle \mu \neq 2}
)
Összegezve:
g
μ
ν
=
0
{\displaystyle g_{\mu \nu }=\,0}
(
μ
≠
ν
{\displaystyle \mu \neq \nu }
)
Tehát a metrika a következő alakú
d
s
2
=
g
11
d
r
2
+
g
22
d
θ
2
+
g
33
d
ϕ
2
+
g
44
d
t
2
{\displaystyle ds^{2}=\,g_{11}\,dr^{2}+g_{22}\,d\theta ^{2}+g_{33}\,d\phi ^{2}+g_{44}\,dt^{2}}
Hosszas számolás után a metrikus tenzorból kiszámíthatók a Christoffel-szimbólumok.
Γ
i
k
0
=
[
0
f
′
/
f
0
0
f
′
/
f
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
]
{\displaystyle \Gamma _{ik}^{0}={\begin{bmatrix}0&f'/f&0&0\\f'/f&0&0&0\\0&0&0&0\\0&0&0&0\end{bmatrix}}}
Ahol a vessző az r szerinti deriválást jelöli.
Γ
i
k
1
=
[
f
f
′
/
h
2
0
0
0
0
h
′
/
h
0
0
0
0
−
r
/
h
2
0
0
0
0
−
r
sin
2
θ
/
h
2
]
{\displaystyle \Gamma _{ik}^{1}={\begin{bmatrix}ff'/h^{2}&0&0&0\\0&h'/h&0&0\\0&0&-r/h^{2}&0\\0&0&0&-r\sin ^{2}\theta /h^{2}\end{bmatrix}}}
Γ
i
k
2
=
[
0
0
0
0
0
0
1
/
r
0
0
1
/
r
0
0
0
0
0
−
sin
θ
cos
θ
]
{\displaystyle \Gamma _{ik}^{2}={\begin{bmatrix}0&0&0&0\\0&0&1/r&0\\0&1/r&0&0\\0&0&0&-\sin \theta \cos \theta \end{bmatrix}}}
Γ
i
k
3
=
[
0
0
0
0
0
0
0
1
/
r
0
0
0
cot
θ
0
1
/
r
cot
θ
0
]
{\displaystyle \Gamma _{ik}^{3}={\begin{bmatrix}0&0&0&0\\0&0&0&1/r\\0&0&0&\cot \theta \\0&1/r&\cot \theta &0\end{bmatrix}}}
A
(
r
)
{\displaystyle A(r)}
és
B
(
r
)
{\displaystyle B(r)}
kiszámítása
szerkesztés
Használjuk a vákuum esetén érvényes
R
a
b
=
0
{\displaystyle {\rm {R_{ab}=\,0}}}
egyenletet. A 10 független egyenletből 6 triviálisan teljesül. A maradék négy a következő
4
A
˙
B
2
−
2
r
B
¨
A
B
+
r
A
˙
B
˙
B
+
r
B
˙
2
A
=
0
{\displaystyle {\rm {4{\dot {A}}B^{2}-2r{\ddot {B}}AB+r{\dot {A}}{\dot {B}}B+r{\dot {B}}^{2}A=0}}}
r
A
˙
B
+
2
A
2
B
−
2
A
B
−
r
B
˙
A
=
0
{\displaystyle {\rm {r{\dot {A}}B+2A^{2}B-2AB-r{\dot {B}}A=0}}}
−
2
r
B
¨
A
B
+
r
A
˙
B
˙
B
+
r
B
˙
2
A
−
4
B
˙
A
B
=
0
{\displaystyle {\rm {-2r{\ddot {B}}AB+r{\dot {A}}{\dot {B}}B+r{\dot {B}}^{2}A-4{\dot {B}}AB=0}}}
(A 4. egyenlet
sin
2
θ
{\displaystyle \sin ^{2}\theta }
-szorosa a 2. egyenletnek.)
Itt a pont az r szerinti deriválást jelöli. Kivonva az első egyenletet a harmadikból
A
˙
B
+
A
B
˙
=
0
⇒
A
(
r
)
B
(
r
)
=
K
{\displaystyle {\rm {{\dot {A}}B+A{\dot {B}}=0\Rightarrow A(r)B(r)=K}}}
Továbbá
A
(
r
)
B
(
r
)
=
K
{\displaystyle A(r)B(r)\,=K}
r
A
˙
=
A
(
1
−
A
)
{\displaystyle {\rm {r{\dot {A}}=A(1-A)}}}
aminek az általános megoldása:
A
(
r
)
=
(
1
+
1
S
r
)
−
1
{\displaystyle {\rm {A(r)=\left(1+{\frac {1}{Sr}}\right)^{-1}}}}
Itt
S
{\displaystyle S}
egy nem nulla valós szám (hasonlóan
K
{\displaystyle K}
-hoz).
Tehát a statikus gömbszimmetrikus általános megoldás a metrikára:
d
s
2
=
(
1
+
1
S
r
)
−
1
d
r
2
+
r
2
(
d
θ
2
+
sin
2
θ
d
ϕ
2
)
+
K
(
1
+
1
S
r
)
d
t
2
{\displaystyle {\rm {ds^{2}=\left(1+{\frac {1}{Sr}}\right)^{-1}dr^{2}+r^{2}(d\theta ^{2}+\sin ^{2}\theta d\phi ^{2})+K\left(1+{\frac {1}{Sr}}\right)dt^{2}}}}
Gyenge tér közelítés
K
{\displaystyle K}
és
S
{\displaystyle S}
meghatározására
szerkesztés
A metrikának gyenge tér közelítésben vissza kell adnia a newtoni tömegvonzást. Továbbá, ha a tömeggel nullához közelítünk a Minkowski-téridőt kell megkapnunk.
0
=
δ
∫
d
s
d
t
d
t
=
δ
∫
(
K
E
+
P
E
g
)
d
t
{\displaystyle 0=\delta \int {\frac {ds}{dt}}dt=\delta \int (KE+PE_{g})dt}
egyenletet. Gyenge tér közelítésben:
g
44
=
K
(
1
+
1
S
r
)
≈
−
c
2
+
2
G
m
r
=
−
c
2
(
1
−
2
G
m
c
2
r
)
{\displaystyle g_{44}=K\left(1+{\frac {1}{Sr}}\right)\approx -c^{2}+{\frac {2Gm}{r}}=-c^{2}\left(1-{\frac {2Gm}{c^{2}r}}\right)}
ahol
G
{\displaystyle G}
a gravitációs állandó ,
m
{\displaystyle m}
a tömeg és
c
{\displaystyle c}
a fénysebesség
K
=
−
c
2
{\displaystyle K=\,-c^{2}}
és
1
S
=
−
2
G
m
c
2
{\displaystyle {\frac {1}{S}}=-{\frac {2Gm}{c^{2}}}}
Így:
A
(
r
)
=
(
1
−
2
G
m
c
2
r
)
−
1
{\displaystyle A(r)=\left(1-{\frac {2Gm}{c^{2}r}}\right)^{-1}}
és
B
(
r
)
=
−
c
2
(
1
−
2
G
m
c
2
r
)
{\displaystyle B(r)=-c^{2}\left(1-{\frac {2Gm}{c^{2}r}}\right)}
Tehát a Schwarzschild-metrika a következő alakú lesz:
d
s
2
=
(
1
−
2
G
m
c
2
r
)
−
1
d
r
2
+
r
2
(
d
θ
2
+
sin
2
θ
d
ϕ
2
)
−
c
2
(
1
−
2
G
m
c
2
r
)
d
t
2
{\displaystyle ds^{2}=\left(1-{\frac {2Gm}{c^{2}r}}\right)^{-1}dr^{2}+r^{2}(d\theta ^{2}+\sin ^{2}\theta d\phi ^{2})-c^{2}\left(1-{\frac {2Gm}{c^{2}r}}\right)dt^{2}}
Landau-Lifsic: Elméleti fizika II. Tankönyvkiadó, Budapest, 1976
Novobátzky Károly: A relativitás elmélete. Tankönyvkiadó, Budapest, 1963
Perjés Zoltán: Általános relativitáselmélet. Akadémiai Kiadó. Budapest. 2006. ISBN 9630584239