Visegrádi Együttműködés
A Visegrádi Együttműködés (más néven visegrádi országok, visegrádi négyek vagy V4-ek) együttműködés az Európai Unión belül, négy közép-európai tagállam, Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia regionális szervezete. Az együttműködés célja ezen országok gazdasági, diplomáciai és politikai érdekeinek közös képviselete, esetleges lépéseinek összehangolása. A 2022 február végén kirobbant ukrán-orosz háború törést okozott a Visegrádi Együttműködés tagállamainak viszonyában, főleg ami az Oroszországgal való kapcsolattartás mikéntjét illeti. Magyarország fokozódó elszigetelődése az Orbán-kormány az EU-ban is képviselt oroszbarát hintapolitikája miatt már a V4-es együttműködés szintjén is érződik. Az együttműködés felbomlásáról hivatalosan nincs szó, Magyarországot viszont az együttműködés összes többi országa nyíltan kritizálja. A lengyel miniszterelnök és a szlovák külügyminiszter is kemény hangnemben bírálta Magyarország politikáját az ukrán háborúhoz való hozzáállásával kapcsolatban. Pekaróvá Adamová, a cseh képviselőház elnöke úgy vélte, hogy a V4 jelen helyzetében halott, mert míg Lengyelország, Szlovákia és Csehország a háború kezdetétől segítséget nyújt Ukrajnának, Magyarország engedékenynek tűnik a Kreml agressziójával szemben.
| Visegrádi Együttműködés | |
 | |
_1.jpg) | |
 | |
| A Visegrádi országok az Európai Unión belül | |
| Egyéb nevek | visegrádi országok, visegrádi négyek vagy V4-ek |
| Alapítva | 1991. február 15. |
| Típus | gazdasági, diplomáciai és politikai szövetség |
| Tagság | Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia |
| A Visegrádi Együttműködés weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Visegrádi Együttműködés témájú médiaállományokat. | |
Elnöksége
szerkesztésEgy adott ország július 1-től a következő év június 30-ig veszi át a Visegrádi Csoport soros elnöki tisztét.
A soros elnökséggel rendelkező országok:
1991/1992 – Csehszlovákia
1992/1993 – Lengyelország
1993/1994 – Magyarország
1994/1995 – Szlovákia
1995/1996 – Cseh Köztársaság
1996/1997 – Lengyelország
1997/1998 – Magyarország
1998/1999 – Szlovákia
1999/2000 – Cseh Köztársaság
2000/2001 – Lengyelország
2001/2002 – Magyarország
2002/2003 – Szlovákia
2003/2004 – Cseh Köztársaság
2004/2005 – Lengyelország
2005/2006 – Magyarország
2006/2007 – Szlovákia
2007/2008 – Cseh Köztársaság
2008/2009 – Lengyelország
2009/2010 – Magyarország
2010/2011 – Szlovákia
2011/2012 – Cseh Köztársaság
2012/2013 – Lengyelország
2013/2014 – Magyarország
2014/2015 – Szlovákia
2015/2016 – Cseh Köztársaság
2016/2017 – Lengyelország
2017/2018 – Magyarország
2018/2019 – Szlovákia
2019/2020 – Cseh Köztársaság
2020/2021 – Lengyelország
2021/2022 – Magyarország
2022/2023 – Szlovákia
2023/2024 – Cseh Köztársaság
2024/2025 - Lengyelország
2025/2026 - Magyarország
Adatok a tagokról
szerkesztés
| Név | Terület (km²) |
Népesség (fő) |
GDP/fő (PPP) (USD, 2018) |
Korrupcióérzékelési index (CPI) |
Államadósság kvóta |
EU | EU-csatlakozás dátuma | Pénznem | Államfő | Miniszterelnök | |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
Csehország | 78 866 | 10 650 000 | 37 340 [1] | 57 | 35 | 
|
2004. május 1. | Korona | Petr Pavel | Petr Fiala |
|
Lengyelország | 312 679 | 38 386 000 | 32 005 [1] | 60 | 51 |
|
Złoty | Andrzej Duda | Donald Tusk | |
|
Magyarország | 93 030 | 9 772 000 | 31 914 [1] | 45 | 70 |
|
Forint | Sulyok Tamás | Orbán Viktor | |
|
Szlovákia | 49 036 | 5 440 000 | 35 136 [1] | 50 | 50 |
|
Euró | Peter Pellegrini | Robert Fico | |
|
|
Összesen | 533 611 | 64 248 000 |
Története
szerkesztésKözépkori visegrádi királytalálkozó
szerkesztés
A visegrádi egyezmény létrejöttének apropóját egy középkori megállapodás adta. A visegrádi királyi palotában 1335 novemberében Károly Róbert magyar király kezdeményezésére tanácskozást tartottak III. Kázmér lengyel és Luxemburgi János cseh király részvételével. A három ország találkozójának célja az volt, hogy elsimítsák ellentéteiket és gazdasági-politikai együttműködésben állapodjanak meg Bécs árumegállító joga ellenében.
Új kereskedelmi utakat jelöltek ki, hogy kikerüljék a bécsi vámot. A Buda–Brünn-útvonal főbb állomásai Esztergom, Nagyszombat és Holics voltak. Buda és Brünn teljes árumegállító jogot kaptak. A lengyel–orosz kereskedelem magyarországi központja Kassa lett.
Ez az együttműködés olyan sikeres volt, hogy a három királyság gazdasága ebben a korban virágkorát élte.[2]
Az együttműködés modern kori felújítása
szerkesztésEnnek az együttműködésnek a felújítására került sor 1991. február 15-én. Ekkor írta alá a Visegrádi Nyilatkozatot Václav Havel, a Csehszlovák Köztársaság köztársasági elnöke, Lech Wałęsa, a Lengyel Köztársaság elnöke és Antall József, a Magyar Köztársaság miniszterelnöke. 1993-ban Csehszlovákia kettészakadásával vált négytagúvá a Visegrádi Együttműködés. Eredetileg Románia is szerepet vállalt volna az együttműködésben, azonban a marosvásárhelyi fekete március és a bányászjárások után Ion Iliescu közölte, hogy országa nem vesz részt a V4-ek munkájában. Az együttműködés mind a négy tagállama 2004. május 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz.
Céljai
szerkesztésAz 1991-es deklaráció céljai között szerepelt a totalitárius rendszer maradványainak felszámolása, a demokrácia védelme és a három ország összefogása a gazdasági előrehaladásban és az euroatlanti csatlakozás előremozdításában. Ezeket a célokat a 90-es évek során még sok gazdasági és politikai megbeszélés és egyeztetés követte. Ezalatt az évtized alatt a V4 valóban erős és hiteles védjeggyé és együttműködéssé vált. A V4-ek céljai immár a NATO-n és az Európai Unión belül megváltoztak.
Az új célokat Kroměřížben tartott találkozójuk során fektette le 2004-ben a négy ország vezetője. A felek hangsúlyozták, hogy hosszú távú együttműködésre volna szükség a közös agrárpolitikában, a strukturális és kohéziós alapok ügyében, a közös kül- és biztonságpolitikával kapcsolatos kérdésekben, illetve a schengeni rendszer működtetésében. Különösen fontos a NATO által is képviselt alapelvek érvényesítése, a transzatlanti kapcsolatok erősítése.
A V4 naplója
szerkesztés
Az 1990-es évek során sok nagy jelentőségű dolgot sikerült elérnie a négy országnak, és ezt a 2000-es években is folytatták.
CEFTA
szerkesztés1992-ben a visegrádi országok létrehozták a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodást, azaz a CEFTA-t. Ez a szervezet a nyugat-európai minta alapján megkönnyítette a nemzetközi kereskedelmet a négy ország között. A CEFTA sikeres működését gazdasági fejlődés kísérte a tagállamokban.
Nemzetközi Visegrádi Alap
szerkesztés2000. június 9-én hozta létre a négy tagország pozsonyi székhellyel. Az IVF (International Visegrád Fund) sokak szerint a V4-ek legsikeresebb vállalkozása volt. Az Alap az egyezmény alapján, erősíti a tagországok együttműködését a kultúra, a tudomány és kutatás, az oktatás, illetve az ifjúsági cserekapcsolatok területén. A 2003-tól már évi 2.400.000 euróra emelt költségvetésének köszönhetően a négy tagországból minden esztendőben hat alkalommal lehet pályázatokat benyújtani a pozsonyi titkárságra. Az Alap által kínált lehetőségek egyre bővülnek: a kulturális támogatás egyéb formái mellett kiterjednek a visegrádi tagországok közötti humanitárius segélyezésre is. 2003-tól indult be a visegrádi ösztöndíjas program. Ez a program lehetővé teszi, hogy a visegrádi diákok ösztöndíjjal tanulhassanak a tagországok határain belül bármely egyetemen vagy főiskolán. Másrészt az ösztöndíj harmadik országokba is megpályázható a kiemelkedő tanulók számára.
Egyéb találkozók
szerkesztésAz 1994-es prágai csúcs azért is vált nevezetessé, mert a négy tagország miniszterelnökein és elnökein kívül a találkozón részt vett Bill Clinton amerikai elnök is. A látogatáson a NATO-ról volt szó, valamint a V4-eknek nyújtott amerikai támogatásról.
Augusztusban České Budějovice városában találkoztak a négyek, és lefektették a közös agrárkereskedelmet és a mezőgazdasági politikájukat. Ezen a találkozón részt vettek Ausztria és Szlovénia megfigyelői is.
1998-ban Budapest adott otthont a lengyel–cseh–magyar megbeszéléseknek. A találkozó célja az volt, hogy megerősítsék a visegrádi együttműködés létjogosultságát az euroatlanti integráció révbe érésének éveiben is.
Működése
szerkesztésA Visegrádi Együttműködésnek nincs konkrét székvárosa vagy székháza. A pozsonyi IVF-titkárság az egyetlen kézzelfogható létezése a V4-eknek. Azonban az együttműködés ügyeinek intézését és összehangolását minden évben egy ország vállalja magára. Az elnökség feladatait előre meghatározzák, év végén pedig kiértékelik.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b c d "World Economic Outlook Database, October 2019". IMF.org
- ↑ Kristó Gyula, Makk Ferenc. Előszó., Károly Róbert emlékezete. Európa Könyvkiadó Budapest 1988. ISBN 963-07-4394-9
Kapcsolódó szócikkek
szerkesztésTovábbi információk
szerkesztés- A Visegrádi csoport hivatalos honlapja
- Halász Iván: Államfő, parlament, kormány. Az államszervezet fejlődése a visegrádi országokban 1989 után; Lucidus, Bp., 2014 (Kisebbségkutatás könyvek)
- A migránsok politikai integrációja a visegrádi államokban; szerk. Halász Iván; Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Bp., 2014
- Biztonsági tanulmányok. Új fogalmi keretek, és tanulságok a visegrádi országok számára; szerk. Marton Péter, Balogh István, Rada Péter; Antall József Tudásközpont, Bp., 2015
- Együttműködési lehetőségek a Kárpátok térségében; szerk. Duray Miklós, Kulcsár László, Szász Jenő; Nemzetstratégiai Kutatóintézet–NYME, Bp.–Sopron, 2016 (Kárpát-haza napló)
- Visegrádi kézikönyv. Történelem, politika, társadalom; szerk. Mészáros Andor, Halász Iván, Illés Pál Attila; Szent Adalbert Közép- és Kelet-Európa Kutatásokért Alapítvány, Esztergom, 2017
- (Közép-európai) érdekérvényesítés az Európai Unióban. A Visegrádi Együttműködés 25 éve; szerk. Szekeres Ildikó; SZTE ÁJK NRTI, Szeged, 2017 (Nemzetközi és regionális tanulmányok)
- A Visegrádi Csoport parlamenti együttműködése a magyar elnökség idején, 2017–2018; szerk. Kovács Krisztián; Országgyűlés Hivatala, Bp., 2018
- A visegrádi négyek jelentősége, struktúrája és értékei; Külügyi és Külgazdasági Intézet, Bp., 2018
- A Visegrádi Csoport gazdasági együttműködésének stratégiai lehetőségei; Századvég Alapítvány–Külgazdasági és Külügyminisztérium, Bp., 2018
- Szakpolitikai együttműködés a V4-en belül. Visegrád magyar kormányzati szemmel; szerk. Balaskó Angéla; Külügyi és Külgazdasági Intézet, Bp., 2018
- Közép-Európa és a Visegrádi Együttműködés. Történelmi és politikai nézőpontok; szerk. Stepper Péter; Antall József Tudásközpont, Bp., 2019
- Európa jövője. V4 – egység és erő; szerk. Békés Márton; Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány, Bp., 2019
- Emil Brix–Erhard Busek: Közép-Európa újragondolása. Miért Közép-Európában dől el Európa jövője?; ford. Kurdi Imre; IASK–Savaria University Press, Kőszeg, 2019
- Mezei Cecília: Fejlesztési kényszerpályák; Dialóg Campus, Bp., 2019 (Studia regionum)
- Trendek és töréspontok II.; szerk. Szanyi Miklós, Szunomár Ágnes, Török Ádám; Akadémiai, Bp., 2021 (Nemzetközi gazdaság szakkönyvtár)
