A dada (film)

1920-ban bemutatott magyar némafilm
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. szeptember 20.

A dada Damó Oszkár 1919-ben forgatott magyar némafilmje, sötét tónusú naturalista filmdrámája.[1] A forgatókönyvet Bródy Sándor azonos című színműve (1902) alapján Forró Pál írta.

A dada
1920-as magyar némafilm
RendezőDamó Oszkár
ProducerHeltai Jenő
Műfajromantikus
ForgatókönyvíróForró Pál Bródy Sándor színművéből
OperatőrEscher Károly
DíszlettervezőArthur Baumöhl
Gyártás
GyártóAstra Filmgyár és Filmkölcsönző Rt.
Ország Magyarország
Nyelvmagyar nyelvű feliratok
Játékidő4 felvonás, 1292 m
Képarány1,33:1
Forgalmazás
BemutatóMagyarország 1920. február 16., Corso
További információk
SablonWikidataSegítség

A rendezőasszisztens Fröhlich Károly volt. A filmet a Tanácsköztársaság idején forgatták, de csak 1920-ban mutatták be.

A címszereplőt, Bolygó Kis Erzsébet Gaál Annie alakította.[2]

A filmet sokáig elveszettnek hitték, és Magyarországon csupán egy rossz állapotú, 200 m-es töredék maradt fenn belőle.

„Már maga a filmrevitel is nagy tett. Az egykorú kritika szerint – írja Nemeskürty – a film csodás tájakon játszódik, és kiválóan ábrázolja a magyar falu, a magyar paraszt életét. Kár, hogy elveszett.”[3]

A film azóta előkerült. A Magyar Nemzeti Filmarchívum egy eredeti nitrofilm-kópiát kapott a Filmarchiv Austria-tól, amit ott restauráltak és egyidejűleg biztonsági filmszalagra mentettek át.[4]

Szereplők

szerkesztés

Történet

szerkesztés

Erzsébet leányanyaként szülte meg kislányát. Nagy Viktor, a gyermek apja nem akarja feleségül venni, de megigéri, hogy nősülése után anyagilag támogatni fogja. Addig is azt javasolja, hogy adja a kislányt dajkaságba, ő maga pedig menjen Pestre dadának. A gépész Kovács Péter épp aznap veszítette el balesetben a karját, amikor a kislány fogant. Feleségül venné Erzsébetet de a lány nem szereti, ezért a csábítója ajánlata szerint Pestre megy dajkának egy gazdag de erkölcstelen családhoz. Nagy Viktornak viszonya van a ház asszonyával, és magába bolondította még az asszony serdülő lányát is. Péter még egy kísérletet tesz, de Erzsébet ismét visszautasítja. Viszont amikor egy éjjel a ház ura próbálja megkörnyékezni, a felesége rajtakapja őket, és Erzsébetet elküldi a háztól. Az igazságtalanul elűzött lány öngyilkos lesz.

A forgatási helyszínek

szerkesztés
  • Astra Filmgyár műtermei??

Külső felvételek:

  • Cinkota
  • Fót

Érdekesség

szerkesztés
  • Bródy Sándor házasságon kívül született fia, Hunyady Sándor író 1890-ben Kolozsváron született.
  1. A filmarchiv.hu megfogalmazása szerint.
  2. Féjja Sándor cikkében felcserélődött a színésznő és a szerep.
  3. Féjja Sándor idézi Nemeskürty István: A magyar film története (1912-1963), Budapest, 1965, 72. oldalt.
  4. Furcsa módon a filmarchiv.hu cikkében még az szerepel, hogy elveszett.
  5. IMDb: Kékkövi Elza.
  6. A filmarchiv.hu és IMDb szerint is a szerep: Apacsnő, de ez vandálkodásnak tűnik. Továbbá a színésznő neve: Helene von Bolvary is kérdéses hogy valóban ezen a művésznéven szerepelt-e. Ugyanis Bolváry Gézával 1922-ben kötött házasságot.
  7. A Féjja-cikkben: Sándor Adolf.
  8. Az adatai megegyeznek az IMDb-n, de mégis valószínűtlen, hogy operaénekes vállaljon szerepet egy némafilmben.
  9. A Féjja-cikkben: László Viktor.

További információk

szerkesztés